A Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárának figyelemfelhívó nyilatkozata a napenergia-hasznosítás piacának egyes anomáliáiról.
A Magyar Megújuló Energia Szövetség elérkezettnek látja az időt, hogy felemelje szavát a napkollektoros piac egyes szegmenseinek szakmailag megalapozott működtetése érdekében, a fogyasztók védelmében. A válság időszakában sajnos gyakoribbá váltak azok a korábban is meglévő jelenségek, amikor bizonyos termékeket olyan jellemzőkkel igyekeznek felruházni, amely tulajdonságokat az adott termék nem képes szolgáltatni. Más, egyszerűbben működő piacok esetében a megtévesztő ígéretek gyorsan kiderülnek. Ha olyan gépkocsit, értékesítenének, melyet 1.5 liter/100 km-es fogyasztással hirdetnek, majd a használatban 10 literes fogyasztást tapasztalnának a fogyasztók, napok alatt országos botrányba fulladna az akció.
Nehezebben érhető tetten azon ügyletek nem teljesülése, amikor nagy felületű, drága napkollektoros rendszereket értékesítenek jelentős fűtési energia megtakarítás ígéretével. Ezeknél az eseteknél el kell telni egy fűtési idénynek, hogy a károsult felfedezze, nem vagy alig észlelhető a megtakarítás. Egy ilyen 1,5-2 milliós beruházás téli megtakarítási produktuma 30-60 ezer Ft, vagyis a pénzösszeg bankban elhelyezve ennél több kamatot termelt volna. További nehézségeket okoz a nyári hőtermelés felhasználásának alacsony mértéke, amely növeli a napkollektoros rendszer karbantartási igényét, és tovább csökkenti a tényleges megtakarítást. Az ilyen beruházások döntő többsége hőszigetelési hiányosságokkal küzdő épületeknél valósul meg, ahol a fenti összeget hőszigetelésre fordítva 50% feletti valóságos fűtési energia megtakarítást lehetne elérni. A hibás teljesítés bizonyításánál nehézséget okoz a szóbeli megtakarítási ígéretek dokumentálatlansága, és a napenergiával termelt hőenergia mérésének és regisztrálásának elmaradása. Sajnos időnként hatósági inkompetencia is felmerülhet. Egyes szakmai érdekképviseletek emellett cinkos hallgatással segítik a szakmailag megalapozatlan ténykedést, amely a becsületes szakmai résztvevőknek is kárt okoz.
A MMESZ álláspontja szerint a bármi áron való értékesítés már ma is, néhány év távlatában pedig még inkább károsan befolyásolja ezt a fejlődő piacot, árt azoknak a cégeknek, akik korrekt műszakigazdasági tájékoztatást adnak az érdeklődő ügyfeleknek. Emellett árt a pályázati tevékenységnek is, hiszen az ilyen módon elköltött pénz nem teljesíti az eredeti célokat. Szerencsére – kijelenthetjük – a becsületes szereplők alkotják a többséget.
Szövetségünk tagjai etikai kódexünknek megfelelve kizárólag etikusan, a kalmár-szemléletű hozzáállást kizárva működhetnek, ezért tagjaink mentesek ettől a hibás értékesítési tevékenységtől, hiszen a Szövetség Etikai Bizottsága adott esetben szankcionálná ezt. A MMESZ tagság ennek alapján minőségi garanciát jelent a napkollektoros tervező, kivitelező kiválasztásánál.
A felhasználók érdekében pedig, mélyen az ígéretek alatt teljesítő napkollektoros rendszerek tulajdonosai számára, jogi és igazságügyi szakértői segítséget is tud Szövetségünk tagjain keresztül biztosítani, így a károsultak jogi úton kártérítéshez juthatnak.
2011. 10. 14.
Terbe Zoltán, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkára
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Sajnos a pályázatot már kiírták, a baj már megtörtént. Remélem, hogy legalább a pályázatok elbírálásánál kiesnek azok a projektek, ahol nyári hasznosítás nincs betervezve, vagy ponyvatakarással akarják elejét venni a stagnációs állapot gyakori kialakulásának. Egyébiránt ha nyári hasznosítás történik, eléggé szomorú, hogy a Magyar Állam támogatást nyújt medencék fűtéséhez, miközben hazánkban czirka egy-két millió ingatlan van katasztrofális energetikai állapotban. Csak miheztartás végett: egy 10×10-es, 50-es években épült „kockaház” 10 cm vtg. falazati és 30 cm födémszigetelése kijön ~1.000.000 Ft-ból, felére csökkenti a CO2 kibocsájtást (2…3 t megtakarítás), nem mellesleg a fűtési költséget is csökken 150…180.000 Ft-tal, eközben egy ~1.000.000 Ft-os napenergia-hasznosító rendszerrel ~1 t a CO2 megtakarítás, és a „legkondenzációsabb” kazán használata mellett sem hoz ez ~60.000 Ft-nál nagyobb megtakarítást! Ezen kívül: vajon melyik megoldásnál van nagyobb élőmunka-igény? Hol nem szükséges kifejezetten komoly szakértés? Melyik területen van nagyobb „hazai jelenlét”? A szolártechnikai termékeknél, vagy a szigetelőanyag-előállításnál?!? Ezek az érdekes kérdések.