Cikksorozatunk második részében a nedvesedéseket vizsgáljuk, újra látványos fotókkal.
Az épület beltéri falain megjelenő nedvesedések okainak feltárása mindig egy nehéz feladat. Talán a legegyszerűbben felderíthetők a hőhidak menti nedvesedések, mivel ott a felület alacsony hőmérséklete és vagy a környezeti levegő magas hőmérséklete és vagy páratartalma miatt a nedvesség kicsapódik. Sokkal nehezebb feltárni az épületen belül minden ok nélkül megjelenő nedvesedést, mivel a víz az épületszerkezeten belül a keletkezés helyétől elvándorolhat a épület különböző területeire. A talajból felszivárgó nedvesség, rosszul szigetelt tetőn keresztül bejutó esővíz, esetleges csőtörés stb. is problémát okozhatnak, mivel nedvesség hatására megjelenő penészgombák veszélyesek az egészségre. A termográfiával a szivárgás okai felderíthetők és a penészesedésre hajlamos hőhidas felületek még a nedvesedés megjelenése előtt lokalizálhatók.
A melegburkoló által megszögelt melegvizes csővezeték (bontás előtt)
A melegburkoló által megszögelt melegvizes csővezeték (bontás után)
Fürdőszobai csőtörés, a nedvesség megjelenése a fal másik oldalán
Konyhai ablak alatti hajszálrepedés környékének felületi nedvesség vizsgálata
Környezeti hőmérséklet: 22 °C
Relatív páratartalom: 40 %rH
Felületi nedvesség legmagasabb értéke: 77,8 %rH
Konyhai ablak alatti hajszálrepedés környékének felületi nedvesség vizsgálata
Környezeti hőmérséklet: 26,2 °C
Relatív páratartalom: 40 %rH
Felületi nedvesség legmagasabb értéke: 100 %rH
(a nedvesség kicsapódott a falfelületen)
Rosszul szigetelt tetőn keresztül szivárgó nedvesség
Koczka Péter
termékmenedzser
Testo Magyarország Kft.
1139 Budapest, Röppentyű u. 53.
Tel.: (+36 1) 237 1743
Fax: (+36 1) 237 1748
koczka@testo.hu
www.testo.hu
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.