Olvasói kérdések arról, hogy mi a teendő akkor, ha egy a határnap előtt már megkezdett, de még be nem fejezett épületet kell minősíteni, például olyat, ami támogatást kapott A kategóriára, de az új szabályok szerint csak CC-s lesz?
Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz: 2016. 01. 01-től változnak az épületenergetikai követelmények. Az új rendeletben van pár dolog, ami szerintem nem teljesen tisztázott, ezzel kapcsolatban lennének kérdéseim:
1. Milyen szabályok vonatkoznak a 2016. 01. 01. előtt megkezdett , viszont ezután befejezett épületekre? A jelenlegi szabály szerint A kategóriás házakat lehet építeni megújuló energiák felhasználása nélkül, azonban jövőre ugyanez a ház már csak CC kategóriát kaphat. Ez különösen akkor jelent gondot, ha a megrendelő az építtetővel A kategóriás házra szerződött, vagy ha esetleg CSOK-ot vettek igénybe az építkezéshez, mert ebben az esetben is a tervezett állapot A kategória, amire meg is kapják a támogatást, viszont használatbavételi engedélynél már csak CC kategória lesz, ilyenkor vissza kellene fizetni a támogatás egy részét?
2.: Megújuló energiáknál az új rendelet biomasszatüzelésű/faelgázosító kazánokról beszél, mint lehetőség, de mi a helyzet a cserépkályhákkal/vízteres kandallókkal? Véleményem szerint azokat sem szabadna kizárni, mint lehetséges megújuló energiaforrást (kiváltképp ha pl. nincs lehetőség külön kazánház kialakítására, ott csak ez a megoldás jöhet szóba…).
Válaszok:
1. A felvetés jogos, a használatba vételkori szabályok alapján kell az épületet besorolni.
2. A cserépkályha ugyanúgy biomasszának számít.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
3 hozzászólás
A magam részéről ezt az eshetőséget jeleztem az ügyfeleimnek, így már megindult a gondolkodás, hogy hogyan lehet a legkisebb beruházási többlettel produkálni a 25 % megújuló arányt. Az épületgépész szakma kapott egy feladatot, amit meg kell oldanunk.
A rendelet mostani cizellált változatát is egy rendkívül pihent elméjű ember készítette. Olyan tenyeres-talpas, egyszerű lelket nem nagyon engednek a építési jogalkotás közelébe, aki a dolog gyakorlati alkalmazására rákérdezne. Jelenleg még a Lechner Központban sem értik a szabályozás új rendjét, több visszajelzést kaptam, hogy egy régi lakás esetén is mértékadó viszonyítási alapnak (természetesen tévesen) a 6. melléklet KNE számait tekintik, amivel egy közepes ”DD” házat sikerül ”JJ” szintre kihozni. Különben nem lehet feltölteni az adatbázisba. Nem mintha bárkit érdekelne. Ezek a szintek már nagyon távol állnak a rögvalóságtól, leginkább a tanúsítást végzők bosszantására alkalmasak.
A 6. mellékletben a hálózati áramra vonatkozó e=0,1 a kiadott segédlet szerint csak tájékoztató jellegű (ismeretterjesztés felső fokon), tilos alkalmazni.
Személy szerint engem az érdekel, hogy a cikkben felvetett két kérdésre ki adta a választ. Valahol a mi szakmánkban a jogalkotás személyi felelőssége mindig elsikkad.
2016. január 8. van. A BB vagy annál jobb minősítésű épületet a mai napig nem lehet korrekt módon, sőt egyáltalán tanúsítani a jogszabály pongyola megfogalmazásai következtében. Az élet meg menne tovább, ha tudna. Jó pár helyen előírás az ET elkészíttetése, amit most a fent említett minőségű épületek esetén nem tudunk produkálni, de még csak díjat sem tudunk mondani, mert az előállítás időigénye, költsége is bizonytalan. A megbízó első kérdése pedig ugyebár mindig az, hogy mennyibe fog ez neki fájni.
Sürgős intézkedésre van szükség és még finom voltam.