Az MBSZ nemrégiben történt hatályossá válása sok változást hozott, ezek egyik legfontosabbika az, hogy minden valószínűség szerint az Alkalmazástechnikai Bizonylatok már csak április 1-jéig élnek.
Dőlt betűkkel Fazakas Miklós gondolatai:
A gázkészülékek átalakítását csak az a gázkészülék tanúsító hagyhatja jóvá, amelynek négyjegyű azonosítja a CE jelet követően a gázkészülék adattábláján szerepel. A gyártónak ugyan joga van a gyártásfelügyeletével kapcsolatban átszerződni egy másik tanúsítóhoz. Ebben az esetben az új tanúsító azonosítóját kell feltüntetnie az adattáblán. Ez a rendszer logikus, célja az, hogy a felügyeletet gyakorló tanúsító valóban abban a helyzetben legyen, hogy felügyelni tudja az adott gyártót. Ha a gyártó átszerződik egy másik tanúsítóhoz, akkor az új tanúsító megkap minden korábbi dokumentumot az előző tanúsítótól, így abba a helyzetbe kerül, hogy folytatólagosan tudja ellenőrizni a gyártót. Ez van a jogszabályban.
Egy vállalkozás egyébként attól válik gázkészülék-gyártóvá, hogy egy európai gázkészülék-tanúsító intézettel szerződést köt a gáztüzelő berendezések gyártásának felügyeletére, és ezt követően a tanúsító adott gázkészülék fajták gyártására egy audit keretében képesnek minősíti az adott vállalkozást. Ezzel a rendszerrel szemben, amelyet a 22/98 IKIM ír le, jogszabályba ütköző egy idegen, ráadásul egy gázkészülékek megfelelőség tanúsítására nem is jogosult tanúsító intézet (jelen esetben az ÉMI) megfelelőség-igazolásának befogadása egy adott gázkészülék átalakítására. Logikusan a jogszabály nem tesz különbséget az alkatrészek között: A gázégő cseréje ugyanúgy átalakítás, mint a C3-as gázkészülék égésterméket szabadba kivezető csöveinek kiváltása olyan csövekre, amelyek nem szerepelnek a gázkészülék gyártásának felügyeletét ellátó tanúsítónál az adott gázkészülék azonosítási dokumentációjában.
Az új MBSZ-ben, amely jogszabály, már egyértelműen, szövegesen azonosítva vannak a különböző típusú (CEN/TR 1749 szerinti) gáztüzelő berendezések kötelező részegységei. Ezért a továbbiakban nem vitatható, hogy a meghosszabbított gáztüzelő berendezések részét képező égéstermék és égési levegő szállító csövek és terminálok a gáztüzelő berendezés részét képezik. Azaz az ATB-k , a jogszabályba ütköző megoldás befogadása, most már nem tartható fenn. Ebből következően a Főgáz a továbbiakban nyilván nem fogja megkockáztatni, hogy illegális megoldásokat hagyjon jóvá a tervfelülvizsgálatok során.
Csak az üzembe helyezett gáztüzelő berendezés tekinthető gáztüzelő berendezésnek! Egy olyan szerkezet, amelyben a gázkészülék meghosszabbító szerelvényeit egy idegen égéstermék elvezető rendszer elemeivel cserélték ki, se nem gázkészülék, se nem égéstermék-elvezető, hanem valamilyen illegális részegységhalmaz, amelyet egy gázkészülék maradványából és egy égéstermék-elvezető rendszer elemeiből tákoltak össze.
Annak lenne értelme, hogy ha egy tanúsító tanúsítja, hogy egy C6-os gáztüzelő berendezés, amely csak egy kazánmodulból áll, és arra tervezték, hogy az égéstermék elvezetését és levegőellátását egy idegen égéstermék-elvezető rendszerhez kapcsolva oldják meg, megfelelően összekapcsolható egy adott égéstermék elvezető rendszerrel. Azonban az ATB-k nem erről szólnak, hanem a meghosszabbított gázkészülékek (például a C1, C3, C5, C9 típusok) egyes alkatrészeinek (illegális) cseréjéről.
A FŐGÁZ és a FŐKÉTÜSZ most tárgyalnak a hogyan továbbról, de információink szerint 99%, hogy az ATB-ket nem fogják a jövőben elfogadni, a gyártók április 1-jéig kaptak haladékot arra, hogy a megváltozott helyzetre reagáljanak.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Legfrissebb (nem hivatalos) hír: az ATB-k július 1-ig kaptak haladékot.