e-gépész online szaklap

Rendeletek CO-érzékelő-ügyben?

2013. szeptember 13. | e-gépész | |  11 |

A Belügyminisztérium rendeleteket alkot a témában. Mindkét rendelet munkaváltozata elérhető a kormány.hu oldalon. Ezek szerint követelményeket állítanak a CO-érzékelők elé, amiket a kéményseprők ellenőriznének az új építésű lakásokban és bizonyos közintézményekben.

A kéményseprőkről

A két rendelet egyike „a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról” címet viseli. Fontosabb gondolatai:

„Az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény 189-192. §-ai módosítják a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény rendelkezéseit. A módosítás értelmében – 2013. október 15-től – kötelezővé válik a szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelése és működtetése a törvényben meghatározott közösségi épületek esetében, továbbá az új építésű épületben a helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén. Az érzékelő berendezések meglétét és működőképességét rendszeresen ellenőrizni kell annak érdekében, hogy az eszköz használatával elérni kívánt biztonság folyamatosan fennálljon.

A szén-monoxid érzékelő berendezés meglétének, felszerelésének és működőképességének ellenőrzéséről a kéményseprő-ipari közszolgáltatónak külön nyomtatványt kell kitöltenie, mely tartalmazza a berendezés megfelelőségét vagy a megállapított szabálytalanságokat.

A CO-érzékelő berendezésnél ellenőrizni kell
- a berendezés meglétét és felszerelését,
- a berendezés működőképességét (az öndiagnosztikai funkció segítségével, amennyiben azzal a készülék rendelkezik),
- a berendezésgyártó által megjelölt szavatossági időn belüli használatát.

Ha a közszolgáltató a szén-monoxid érzékelő berendezés ellenőrzése során szabálytalanságot észlel, értesíti a tűzvédelmi hatóságot.”

A kéményseprő ezentúl tehát ellenőrzi a CO-érzékelőket. A kérdés az, hogyan? Erre próbál választ adni a másik rendelet.

A CO-érzékelőkről

„A belügyminiszter BM rendelete a szén-monoxid-érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről gondolataiból:

A … rendeletek szerint építési terméknek minősülő berendezés esetében a termék teljesítménynyilatkozatában foglaltak irányadók.

A berendezésnek az e mellékletben meghatározott körülmények között érzékelnie kell a szén-monoxid (CO) jelenlétét, és ez alapján riasztania kell.

A berendezésnek legalább két különböző kijelzővel kell rendelkeznie:
- az elektromos tápellátás kijelzője (zöld szín), és
- a szén-monoxid-riasztás kijelzője (piros szín).

A berendezés meghibásodás-kijelzőjének – ha van rajta ilyen – sárga színűnek kell lennie.

A kijelzők funkcióit a berendezésen jelölésnek kell tartalmaznia. A gyártó utasításai szerint felszerelt berendezés kijelzőinek láthatónak kell lenniük.

Az alábbi (1.) táblázatban meghatározott időkorlátok között a szén-monoxid-riasztás piros kijelzőjének fényjelzést kell adnia, és egyidejűleg a vészjelző hangnak meg kell szólalnia. A berendezésnek mindaddig hang- és fényjelzést kell adnia, amíg a CO-koncentráció az 50 ppm-et meghaladja.

Ha a berendezés más készülék, eszköz vezérlését is végzi, akkor a berendezésnek legalább a vészjelzéssel megegyező időben, és legkésőbb a táblázatban meghatározott maximum időkorlát előtt kimenő jelet kell adnia.

A berendezésnek az érzékelő meghibásodása esetén hibajelzést kell adnia. A hibajelzésnek egyértelműnek és a riasztási jelzéstől megkülönböztethetőnek kell lennie. Az élettartam végére vonatkozó kijelzőnek - ha az nem azonos a meghibásodás kijelzőjével - minden egyéb jelzéstől egyértelműen elkülönülő színűnek kell lennie.

A berendezésen az alábbi információkat kell maradandó módon feltüntetni:
- a gyártó nevét,
- a berendezés típusát és az érzékelendő gáz megnevezését,
- a berendezésre vonatkozó szabvány jelzetét (amennyiben annak minden előírását kielégíti),
- a sorozatszámot, vagy a gyártás időpontját,
- hálózatról működő berendezés esetén az elektromos tápfeszültséget, fogyasztást és frekvenciát,
- elemes működés esetén a cserélhető elemek típusát és mennyiségét,
- a gyártó által szavatolt élettartamot.

A berendezés legyen az alábbi mondat tartalmával azonos figyelmeztető feliratú címkével ellátva: Használat előtt figyelmesen olvassa el a gyártó használati útmutatóját! A berendezéshez használati útmutatót kell mellékelni, amelynek legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:
- hálózatról működő berendezés esetén a használható elektromos tápfeszültséget, a frekvenciát, biztosíték alkalmazása esetén az ellenállást, továbbá a hálózatra való csatlakoztatás módját,
- elemes működés esetén a cserélhető elemek típusát és mennyiségét, az elemek várható működési élettartamát, az elemcsere előírásait, a lemerülő elemekkel való üzemeltetéssel kapcsolatos információkat,
- a berendezés elhelyezésével és rögzítésével kapcsolatos tudnivalókat,
- a berendezés különböző jelzéseikor teendők felsorolását,
- minden vizuális és hangjelzés magyarázatát, az újraindításhoz szükséges tennivalókat,
- azon általánosságban előforduló anyagok listáját, amelyek a berendezés megbízhatóságára hatással lehetnek,
- az áramütésre vagy a hibás működésre való figyelmeztetést, amennyiben a berendezést a gyártó által meghatározott utasításoktól eltérően szerelik, kezelik, a berendezés burkolatát megbontják,
- a berendezés teszt funkciójával kapcsolatos útmutatót,
- a berendezés várható élettartamát,
- ha a berendezés más készülék, eszköz vezérlését is végzi, a kimenő jel tulajdonságaival kapcsolatos tájékoztatást,
- a hőmérséklettel és páratartalommal kapcsolatos működési tartományokat,
- a riasztási körülményeket,
- a CO emberi szervezetre gyakorolt hatásainak leírását, beleértve azt is, hogy a berendezés nem tudja megakadályozni a CO krónikus hatásait, és a berendezés önmagában nem nyújt teljes körű védelmet,
- az arról szóló figyelmeztetést, hogy a berendezés üzemeltetése nem helyettesíti az épületgépészeti berendezések (tüzelő-fűtő berendezés, szellőztető berendezés, légkondicionáló, pára- és szagelszívó) megfelelő beépítését, üzemeltetését és időszakos felülvizsgálatát.
A berendezés csomagolásának tartalmaznia kell:
- a tárolással és szállítással kapcsolatos fontos információkat,
- a berendezés várható élettartamát, ha arra a raktározás időtartama hatással lehet,
- az alábbi figyelmeztetést: A berendezés személyek akut szén-monoxid-mérgezéssel szembeni védelmére szolgál. Nem alkalmas speciális egészségügyi állapotú személyek teljes körű védelmére. Kétség esetén konzultáljon kezelőorvosával!,
- az arra való utalást, hogy a berendezés az élettartam végét kijelzi, amennyiben ilyen funkcióval a berendezés rendelkezik.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2013. okt. 16.

No azért biztos, ami biztos, Én áttértem az indukciós tűzhelyre és meg kell állapítanom, remekül működik, persze nem félszből tértem át, de egyszerűen jobbnak tartom és nem félek az új dolgoktól. A kazán, meg természetesen zárt égésterű, kondenzációs.


Kovács László | 2013. okt. 16.

Szerintem az előírás a már meglevő közösségi épületek egy csoportjára, és az összes új (akár lakó) épületre, benne a gáztűzhelyre is vonatkozik. Félni persze bármitől lehet, kutyától, kullancstól, kígyótól, póktól, magasságtól, mélységtől, tömegtől, repüléstől, millió dologtól. Egyiktől sem oktalanul. Nyomott már embert agyon a tömeg, mart halálra embert kígyó, vagy veszett kutya, volt tömeges vasút, vagy repülőgép szerencsétlenség, minden fóbiánk indoklására hozhatunk fel példákat. Sokat segít ebben a média is. Bármitől félhetünk, de egyszerre mindentől nem nagyon, arra kevés lenne az egész napunk. Kiválasztunk egyet-kettőt, nem utazunk metróval, vagy nem megyünk kirándulni, de bátran elsétálunk a függő teher alatt. Ki-ki a saját ízlése szerint önmaga mazsolázhat a lehetőségek között, és abból is, mit tegyen védekezésként. Most bónuszként megkaptuk a konyhai gáztűzhelytől való rettegés kötelességét, egybecsomagolva a biztos védelem módjával. Egyébként az érzékelő nem nagyon nagy, nem nagyon csúnya, nem nagyon drága. Ha így is gondunk van vele, két kéményseprői látogatás között tarthatjuk a szekrény mélyén. Aránylag olcsón megúsztuk.


Nagy Gábor | 2013. okt. 16.

Kedves Zoárd! Most még (csak) a közösségi használatú (kommunális) épületekről van szó. Te csak ne adj tippeket a rendeletalkotóknak :-) van elég bajunk már eddig is miattuk... NG


Zoárd | 2013. okt. 16.

Szóval, egy vacak konyhai gáztűzhelyhez ezen túl már nem csak gáz-mágnesszelep, elszívó ernyő, reteszelten, bemérési jegyzőkönyv az elszívó ernyő légszállításáról, nyilatkozat a retesz meglétéről kell, hanem CO érzékelő is. Úgy látszik rendeletalkotóink megérezték az idők szavát és haladnak a tuti biztos felé. Nemsokára még valóra válik őrült képzelgésem, hogy a CO érzékelő mellé lesz CO2 érzékelő, NOx érzékelő, netán O2 érzékelő, megfűszerezve az automata átjelzéssel a tűzoltósághoz. A sok díszkandallót meg lehet majd leszerelni, vagy elektromos üzeműre átépíteni.


Nagy Gábor | 2013. okt. 15.

Kedves László! Ha a rendeletet szó szerint vesszük, akkor vonatkozik az "A" és "B" kategóriás gázkészülékekre valamint az összes szilárd tüzelésű berendezésre, tehát cserépkályhára, kandallóra csikótűzhelyre és búboskemencére is. Mindenesetre elég extrém látvány lesz pl. egy kastélyszálló vadásztermében a korhű berendezések, bútorok mellett a festmények és trófeák közötti CO érzékelő... Az az alapvetően fontos feltétel, hogy a tüzelőberendezések működéséhez szükséges levegő lehetőleg a szükséges mennyiségben eljusson a tüzelőberendezéshez, továbbra sem jutott el a rendeletalkotók tudatáig... :-( NG


Kovács László | 2013. okt. 15.

Mától ekként szól a 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 9. § (5) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló, b) a vendégéjszaka eltöltésére használt, c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló, d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló, e) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére köteles, amennyiben a tüzelőberendezés közösségi térben vagy vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben van. (6) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt, új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeztek el. Nekem nem egészen világos, hogy a (6) pont esetén a jogalkotó a szilárd tüzelésű kandallóra, kandalló kazánra, tűzhely kazánra, cserépkályhára gondolt-e inkább, vagy a konyhai gáztűzhelyre. Ha az utóbbira, érinti-e ez a jelenleg hatályos Műszaki-biztonsági Szabályzatot.


Nagy Gábor | 2013. okt. 5.

Ezt egyszerűen nem értem: „Az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény 189-192. §-ai módosítják a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény rendelkezéseit. A módosítás értelmében – 2013. október 15-től – kötelezővé válik a szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelése és működtetése a törvényben meghatározott közösségi épületek esetében, továbbá az új építésű épületben a helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén." "B" típusú, tehát nyitott égésterű gáztüzelésű berendezést új építésű épületben (állandó tartózkodásra szolgáló, vagy azzal légtérkapcsolatban álló helységben) létesíteni tilos! (Ez már a GMBSZ 2011-ben is szerepelt). A rendeletet tehát úgy kellene értékelni, hogy minden cserépkályha, vagy kandalló mellé CO érzékelőt kell telepíteni új épületben? Végiggondolva az elmúlt 30 évem tervezői-szakértői praxisát; nem emlékszem olyan iskolára, óvodára, kórházra szállodára színházra stb. ahol a kazánház ne egy tartózkodási tértől független légterű helyiségben lett volna. 100 kW hőterhelés feletti tüzelőberendezés esetében ezt egyébként is tiltották a tűzvédelmi előírások. Mit kellene tehát ellenőrizni a kéményseprőknek? NG Milyen akar hát ellenőrizteti


Zoárd | 2013. szept. 23.

Kedves Péter! Remélem csak vicc volt, mert… még lehet CO, földgáz, CO2 érzékelő mellett, Nox érzékelő, meg mindegyiket reteszelni is lehetne a berendezéssekkel, automatikus átjelzéssel a tűzoltósághoz, és a kéményseprőkhöz, akiknél ki lehetne építeni a „24 órás előzd meg a mérgezés” szolgálatot. Ezen felül a legjobb az lenne, ha minden nyílt égésterű, vagy gravitációs kéménnyel ellátott berendezéshez biztonsági szolgálatot állítanánk, mely természetesen legalább két fős személyzetből áll, ha az egyik elalszik, akkor is legyen, aki odafigyel. Ezen kívül megtilthatnánk, hogy 10 km/h-nál nagyobb szélsebesség legyen odakint a szabadba, mert bizony a szél is rendesen betesz a gravitációs füstgáz elvezetéses rendszereknek. És még gondolkodom egy két ötleten. Csak csöndesen mondom kedves Péter, hogy iskolákban, kórházakban és a közintézmények elsöprő többségében - leszámítva egy két kis vidéki iskolát - önálló tűzgátló ajtóval leválasztott kazánház van, nem tudom, mit keresne ott CO, CO2 vagy földgáz érzékelő.


Lonkai Péter | 2013. szept. 20.

Tisztelt Kollégák, A hagyományos építésű lakásokban is kötelezővé kellene tenni meglévő, nyílt égésterű készülékek használatánál a CO érzékelő beépítését, az évenkénti kémény felülvizsgálatnál ellenőrizve a készüléket. Közintézményekben, kórházakban, iskolákban hasonlóan hasznos lenne a CO érzékelőn kívül, szükség szerint földgáz ill. CO2 érzékelők elhelyezése is. Általában az épület energetikusa gondoskodhat erről. LP


Nagy Gábor | 2013. szept. 18.

Kedves Miklós! Az általad leírtakkal maximálisan egyetértek,de az alábbi sommmás véleményeddel és az ebből adódó megállapítások egy részével nem: " Vége a gravitációs huzat elvén működő, nyílt égésterű tüzeléstechnikának. Egyszerűen lejárt az ideje." A szilárd tüzelésű tüzelőberendezések egy jó darabig nem lesznek elérhetők zárt égéstérrel, és ezek a tüzelőberendezések nemhogy csökkennének, hanem újból gyorsan terjednek. (Most készítettem el egy közel passzív ház terveit hőszivattyú mellett fatüzelésű kandallóval. Mert hát áramszünet esetére mi is lehetne reálisan tartalékfűtés...?) Ez pedig azt is jelenti, hogy egy jó darabig még együtt kell élni a légellátás és fokozott légzárású nyílászárók problémakörével. NG


Fazakas Miklós Feren | 2013. szept. 18.

Hiányolom, hogy a meglévő lakás céljára szolgáló épületek megint kimaradnak! Új épület alig épül! Új B típusú gázkészülék már rég nem telepíthető, így a rendelet a lakossági körben nyílván csak a szilárd, vagy olajtüzelésű berendezéseket célozza. A régi, gravitációs elvű kéménybe kötött gázkészülékek még nem rendelkeznek égéstermék kiáramlás ellen védő berendezéssel. Az estek többségében a régebben épült lakások és a régi tüzelőberendezések sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint az újjak, amelyek mai tervek alapján készülnek. Gondoljunk például a magyar megoldású gyűjtőkéményekre. Az új épületeket elve zárt égésterű tüzelő berendezéssel kellene tervezni, mert a gravitációs huzat elvén működő kémény és tüzeléstechnika nem egyeztethető össze az energiatakarékos épület fogalmával. Ez sok országban már előírás. A nyílt égésterű tüzeléstechnológia sem a fokozott légzárású ablakokkal és ajtókkal, sem a légtechnikával, sem a szagelszívóval, sem a szárítógéppel, sem pedig a központi porszívóval, sem pedig az energiatakarékos tüzelési mód fogalmával nem egyeztethető össze. (20% energiaveszteségért felelős a nyílt égésterű tüzeléstechnológia!) . Azaz a nyílt égésterű tüzelőberendezések nem egyeztethetők össze a korszerű épülettel! Az előbb felsorolt berendezések 200 Pa-t meghaladó ventillátorainak szívóereje képes a ház egy távoli pontján lévő kéményében az áramlást visszafordítani, mert szívóerejük 20-50 szer nagyobb, mint a bemelegedett kémény által keltett huzat, a hidegen induló kéményről ne is beszéljünk. Továbbá azért mert a fokozott légzárású nyílászárók miatt egy levegő leszívó berendezés hatására az egész épületen belül egy azonos nyomású szívott légtér jön létre. Így az akár 15m-re lévő kéményben is megfordul az áramlás! Vegyük észre, hogy új korszak kezdődött! Vége a gravitációs huzat elvén működő, nyílt égésterű tüzeléstechnikának. Egyszerűen lejárt az ideje. Úgy ahogy a jurta közepén, szabadon égő tüzelésnek is lejárt az ideje. A korszerű épületekben alkalmazott technológiák vetettek véget neki. Ezzel azt akarom jelezni, hogy ne gondoljuk azt, hogy ki tudunk találni olyan megoldást, amellyel a B típusú tüzeléstechnika biztonsága helyreállítható. Egyre többet fogunk költeni rá, egyre nagyobb energiáinkat fogja lekötni ez a probléma és mégis egyre több lesz a szénmonoxid mérgezés! Pont, mint egy öreg autó esetében. Tehát az olyan intézkedések, mint például a szénmonoxid jelezők használatának előírása csak átmeneti megoldások, tűzoltó munka, csak az öreg autó használatát teszi lehetővé még egy pár évig. A megoldás azonban az új technológiára, az új autóra való váltás! A meglévő lakossági épültekben átmeneti megoldás lehet, ha a kifejezetten veszélyes esetekben írjuk elő a szénmonoxidjelzők használatát. A teljesség igénye nélkül felsorolva a veszélyes eseteket: Gyűjtőkémény, gyújtóégő nélküli hagyományos kéménybe kötött berendezés, külső szerelt kémény, olyan tüzelőberendezés esetén, amely nincs ellátva égéstermék kiáramlás ellen védő berendezéssel. Továbbá egy leromlott állapotú kémény, bizonytalan levegőellátás, vagy önellenőrző funkcióval nem rendelkező biztonsági berendezések esetén is elő lehetne írni a szénmonoxidjelző használatát, mert sokkal hamarabb beszerezhető, mint amennyi idő alatt például a kéményt ki lehet javítani. Valamint azokban az esetekben is, amikor a tüzelőberendezés nem az adott légtérben van, de égésterméke bejuthat az érintett helyiségbe. Fazakas Miklós

Facebook-hozzászólásmodul