Augusztus végétől lehet jelentkezni a fűtési rendszerek korszerűsítését támogató, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) költségvetési keretéből meghirdetett pályázatra. A pályázatokat augusztus 27-étől a keret kimerüléséig lehet benyújtani.
Közleményében az NFM hangsúlyozza: az Új Széchenyi Terv pályázati konstrukciójának célja, hogy a támogatással hozzájáruljon a lakóépületek energiahatékonyságának javításához, valamint elősegítse a szén-dioxid-kibocsátás további csökkentését.
A vissza nem térítendő, utófinanszírozású támogatás kondenzációs kazántechnológiát és megújuló energiát hasznosító fűtési rendszerek beszerzésére és telepítésére fordítható. A támogatásra kizárólag természetes személyek, láncházak, sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai nyújthatnak bepályázatot – ha az érintett lakóépület 2006. december 31. előtt jogerős használatba vételi engedéllyel rendelkezett.
A pályázaton elnyerhető támogatás a beruházás értékének 40 százaléka, de legfeljebb a kondenzációs gázkazán beépítéssel lakásonként 850 ezer forint, a megújuló energiát (brikett, pellet) hasznosító hőtermelő berendezés, napkollektor, hőszivattyú telepítésével lakásonként 1,5 millió forint.
A berendezések beszerzésének és beüzemelésének költségén felül támogathatók a korszerűsítéshez kapcsolódó tervezési, tanúsítási és engedélyeztetési munkálatok költségei is.
Az Új Széchenyi Terv “Fűtéskorszerűsítési Program” pályázati felhívása, a pályázati útmutató és a további kapcsolódó információk elérhetők a www.kormany.hu oldalon, valamint az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. honlapján (www.emi.hu/futeskorszerusites).
Forrá: MTI.hu
Végre kondenzációs kazánra is lehet pályázni, és végre nagyobb arányban, mint az áfa értéke!
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
7 hozzászólás
800 millió forint. Tavaly ennek a kétszerese állt rendelkezésre, két nap után bezárt a bazár…
Igazam lett.
Részt vettem egy-két ilyen projektben. Teljesen véletlenül egy projekt lezáráskor én is megkaptam a pénzügyi elszámolás főösszesítő lapját, finoman szólva is ledöbbentem: a mérnöki előkészítésre, a tervezésre, műszaki ellenőrzésre fordított pénz a felét sem tette ki a kivitelezésen felüli összegnek. Ez szerintem nem más, mint a mérnöki munka erős alulértékelése. Hogyan jutottunk el idáig, van-e kitörési lehetőség?
Már több helyen kifejtettem, hogy ez a pályázati rendszer, ami itt nálunk kialakult, megteremtett egy szinte megkerülhetetlen réteget és szakembert: a pályázatírót, amely ebből nagyon jól él és virul. Felmerülhet a kérdés, hogy az adott pénzeszközök biztosítói (magyar állam, EU) és a végfelhasználók összekapcsolásához szükséges-e ez a szerintem erősen eltúlzott és nagyon nagy költséggel dolgozó bürokrácia?
FJ
Kedves Zoárd!
Bosszankodtam én is eleget a túldimenzionált és kontár pályázati rendszereken, amelyekről ordít, hogy olyan íróasztalok mellett születnek, ahol az „alkotóknak” fogalmuk nincs arról, hogy mi az alkotó munka, és mi az értékteremtő munka.
Másik fórumon már kifejtetettem részletesebben, ezért nem is ismételném meg, hogy egy építésberuházásban a legnagyobb hozzáadott értéket a mérnöki munka képviseli.
Ha a pályázatok körül tüsténkedők mégis más arányokat „hoznak össze”, akkor már a pályázat kiírása rossz!
A probléma csak az, hogy a rossz kiírás rossz beruházást hoz, a végeredmény pedig az egész országnak rossz, mert csak a célok nem teljesülnek (pl. energiamegtakarítás).
A kétfordulós pályázatoknál (pl. a minket épületgépészeket érintő KEOP pályázatok első fordulója) az előkészítő munkák finanszírozására konkrét összeget is tartalmazott, ha jól emlékszem 8 %-ot. Részt vettem egy tájékoztatón az NFÜ-nél, ahol el is hangzott, hogy ezzel az volt a cél, hogy az előkészítési munkák alapossága érdekében arra legyen forrás (ne a „majd ha nyer a pályázat akkor fizetjük ki az előkészítésben részt vevőket” érvényesüljön). A tájékoztatón az is elhangzott, hogy ez a 8 % úgy jött ki, hogy 4 % a tervezés, 2 % a pályázatírás és 2 % az egyéb költség elv érvényesüljön. Az is elhangzott, hogy a pályázatírók díjazása lehet magasabb, un. sikerdíjas is, de akkor nem illik a 2 %-ot elkérni.
A szép elvekkel szemben mi lett a valóság? Az építész, csináljon egy eng. tervet, de a többi tervezőnek coki, csináljanak egy TÉTELES KÖLTSÉGVETÉST TERV NÉLKÜL kapjanak ők is egy kis aprópénzt, de a többi a miénk akik a pályázatot összetákoljuk (meg a kijárók, különböző döntési pozíciókban lévők stb.)
A kiviteli tervezést majd finanszírozza meg a kivitelező, ha nem tudja terv nélkül megoldani, és persze fizesse ő a vállalási díjából a tervezői díjat, „ha már ilyen ügyetlen”!
Na ettől nyílik ki a bicska a zsebemben!
KIVITELI TERV NÉLKÜLI TÉTELES KÖLTSÉGVETÉS!!!
Nekem ne mondja senki, hogy nem szándékos a pályázatkiírásokban, hogy tételes költségvetést írnak elő a pályázati feltételekben és nem kiviteli-, vagy tender szintű tervet (aminek egyébként kötelező kelléke a tételes költségvetés kiírás)!
Ez ugyanis nyilvánvaló szándékos lejáratása a mérnöki munkának, ezért nekünk mérnököknek erre NEM SZABAD VÁLLALKOZNUNK. Az ilyen felkérést vissza kell utasítanunk, mert csak kontár munka eredménye lehet a mérnöki munka mellőzésével elkészített tételes költségvetés.
Milyen egyszerű lenne ez ellen fellépni:
pl. minősítse a Magyar Mérnöki Kamarai etikai vétségnek a terv nélkül elkészített költségvetést! és máris van kell visszatartó erő…
A MÉDI bizottság miért nem tud egy ilyen javaslatot letenni a kamara asztalára? Nem kerülne 500ezer Ft-ba, és segítene többezer becsületes mérnöknek, hogy többre értékeljék a munkáját.
Az MMK miért nem emelte még fel a szavát az ilyen típusú „kontár-mérnöki tevékenységek” ellen? Mi a kontár tevékenység, ha nem egy hasraütéssel összetákolt költségvetés, ha nincs mögötte a korrekt mérnöki munkával létrehozott terv?
Mi az etikai vétség, ha nem ez a tevékenység?
Az igazi baj az, hogy ezekre a légből kapott költségvetésekre épülnek súlyos sokszor tíz- és százmilliós beruházások, és az ilyen beruházásokból jól már senki nem tud kijönni. A rossz beruházás előkészítésben fő ludasok már felmarkolták a pénzüket, mossák kezeiket, kínlódjanak a megvalósításban részt vevők, hátha megússzák.
Ebbe a csapdába esik az a tervező is aki hajlandó egy ilyen előzményekkel terhelt „nyertes pályázat” tervezési munkáinak elvégzésére.
Nem írok saját példát, írtam és írtak már mások eleget.
Az összhatást viszont érezzük mindannyian a bőrünkön:
„a tervező csak felesleges nyűg, nem tudja jól megoldani (a mások által elbaltázott) beruházások korszerű tervezését, túltervez, túl drágák a megoldásai… lehetne sorolni.
Nincs megnevezve az igazi bűnös, csak bűnbak van, aki általában a tervezőmérnök (meg a kivitelező, meg a műszaki ellenőr…) tehát azok, akik képesek lennének értékteremtő munkára, ha hagynák őket normális körülmények között dolgozni, és nem utolsósorban anyagilag csak annyira becsülnék meg a munkájukat, hogy abból emberi módon képesek legyenek megélni.
Tisztelt Tervező Mérnöktársaim!
Tessenek már felébredni és ráeszmélni, hogy a kasszánál tolongó műszaki analfabéták, de a pénz mozgási irányát nagyon is jól ismerők diktátumait nem szabad elfogadni, fel kell lázadnunk és tisztességes munkát és tisztességes díjakat kell követelnünk.
Ebben viszont tényleg össze kell fognunk, mert ezt helyettünk senki nem fogja megtenni.
Kérek minden, magára valamennyire is adó mérnököt
NE FOGADJON EL OLYAN TERVEZőI MEGBÍZÁST, AMELYBEN CSAK TÉTELES KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉT RENDELIK MEG KIVITELI, VAGY TENDER SZINTű TERV NÉLKÜL! Nyugodt lelkiismerettel kérem, ugyanis ilyen feltételek elfogadása súlyos etikai vétség, és aki elköveti leértékeli a mérnöki munkát, ezért méltán számíthat a tisztességes munkát végző mérnökök megvetésére!!!
NG
Csatlakozom! FJ
Kedves Zoárd!
Abban teljesen egyet értek, hogy – mint minden beruházás során – a finanszírozó szeretne tisztán látni a költségek tekintetében. Erre való a tanulmányterv és a költségbecslés.
Azt viszont nem gondolom, hogy egy többtíz-százmilliós beruházás előkészítési fázisában fillérre tudni akarná a végeredményt.
Szerintem nincs ez másként az EU-s finanszírozású pályázatoknál sem, sokkal inkább azt látom, hogy ezek a pályázat kiírások az EU-s elvárások túllihegéséből anyagbeszerzői szintű emberek tollából születnek (tisztelet a kevés kivételnek).
Némi különbség van egy áruház beszállítói pályázata (10 q bontott csirke, 20ezer tojás 50 kg 100-as szög stb.) és pl. egy 8 tantermes iskola korszerűsítési pályázata között.
Ez utóbbiról írtam a fentiekben, mert először meg kellene tervezni az épületet gépészetileg is, és akkor lehetne azonos követelmény szinten írni, hogy 126 fm 57*2,9-es fekete acélcső,26 db DN 50-es beszabályozó szelep … 18 paraméterrel jellemzett hővisszanyerővel ellátott klímagép stb.
Ha rossz a pályázat kiírás (a csak tételes költségvetést előíró
pályázati követelmény ugyanis teljesen szakszerűtlen) akkor értelemszerűen a pályázat is széles kaput nyit a kontároknak és mindazoknak, akik a tervezői munkát előre megfontolt szándékkal, vagy csak hozzá nem értésből megspórolhatónak gondolják.
Egy értetlenkedő építész kollégának azzal érveltem legutóbb;
itt egy üres papírlap, képzelj rá egy 8 tantermes iskolát és csinálj rajzolás nélkül egy tételes költségvetést. …?…No ugye, hogy ez már Neked megy, akkor hogy várhatsz el tőlem ilyen produkciót?
Beruházás készítő szoftvert nem ismerek. Olyan tervező szoftvert, amelyikkel tervet lehet készíteni, és a tervből költségvetést készít, olyat igen, de fordítva nem.
Az más kérdés, hogy a tervezéssel ilyen programmal is sokkal többet kell dolgozni, mint egy költségvetés elkészítése, mert NEM A GÉP TERVEZ, HANEM A MÉRNÖK!!!
Tervből költségvetést már egy gyakorlott technikus is tud készíteni, költségvetésből tervet soha. A tervezés mérnöki munka, ezért is kötött jogosultsághoz!!!
Csak halkan megjegyzem, én is szívesen vásárolnék a cégemnek olyan tervező szoftvert, amelyik a költségvetést is elkészíti, csak sajnos a mai magyar tervezői díjak mellett erre semmi esélyem…
A mosdó megemésztéséhez csak annyit fűznék hozzá, hogy a hiánygazdaság idején, amikor volt egyféle mosdó, egyféle csap, vagy csaptelep, akkor könnyű volt un. komplex tételeket alkotni – mert nem volt más.
A mai kínálati piacon ugyanez a mosdó-csap stb. kombináció ezernél is több variációban állítható elő ugyan hogyan lehetne egyetlen tételként azonosítani?
Jobb ez így, csak hát a költségvetés kiírás is kicsit macerásabb.
NG
Energia auditor sokadszorra
A már élő és magnyitásra kerülő pályázatok egy részében épületenergetikára jogosult és a kiíró névjegyzékében szereplő auditorok közreműködését írják elő. Mivel a mai ínséges időkben minden lehetőséget meg kell ragadni, úgy döntöttem, hogy én is fölvételemet kérem erre a listára. Naív módon a MK-nál próbálkoztam, ahol hosszú hónapok után az Energetikai tagozat alelnökétől kaptam az első konkrét információt: jogszabályi háttér híján a kamara ilyen jogosultságot nem adhat ki, ilyen névsort nem vezethet, ami van az nem hivatalos, Jelentkezzek Energiaközpont Nonprofit Kft-nél.
Itt most szerintem joggal fölvetődik a kérdés: ha „de jure” nincs ilyen jogosultság, akkor a kiíró milyen alapon írja elő?
Az élet nem áll meg alapon az előéletemet, jogosultságaimat ismertetve e-mailben jeleztem belépési szándékomat az Energiaközpontnál.
Időközben egy a tűzhöz közelebb lévő kolléga révén hozzájutottam két levélhez, melyben az illetékes minisztérium és államtitkárság közli a jogszabályértelmezést a felekkel és a helyzet rendezésére szólít fel.
Mindezek előtt – úgy tudom – a MK ismertette és levélben megküldte álláspontját, miszerint:
„A Magyar Mérnöki Kamara a fentiekkel kapcsolatban rögzíteni kívánja, hogy energia auditornak az épületenergetikai szakértői jogosultsággal (SZÉS-6), és egyúttal épület-energetikai tanúsítói vizsgával és jogosultsággal (TE) rendelkező okleveles mérnökök tekintendők.”
Mivel nekem mindkettő megvan, akkor jogszerűen tarthatom magam épületenergetikai auditornak?
Mindenesetre jó lenne mielőbb rendet tenni ezen a területen, ezzel sok félreértést, vitát lehetne megelőzni.
FJ