Vonatkozó rendelet: A Bizottság (EU) 2015/1185 rendelete (2015. április 24.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról. Az EU előírások készítésének koncepciója Indikatív referenciaértékek a 6. cikk alkalmazásában Az e rendelet hatálybalépésének időpontjában a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések piacán beszerezhető, a szezonális helyiségfűtési hatásfok, valamint a
Vonatkozó rendelet: A Bizottság (EU) 2015/1185 rendelete (2015. április 24.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról.
Az EU előírások készítésének koncepciója
Indikatív referenciaértékek a 6. cikk alkalmazásában Az e rendelet hatálybalépésének időpontjában a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések piacán beszerezhető, a szezonális helyiségfűtési hatásfok, valamint a kibocsátott por, szén-monoxid, gáznemű szerves vegyületek és nitrogén- oxidok mennyisége szempontjából legjobb technológia az alábbiak szerint írható le. E rendelet hatálybalépésének időpontjában egyetlen szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezést sem sikerült azonosítani, amely az 1–5. pontban található követelmények mindegyikét teljesítené. Ugyanakkor több olyan szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés is van, amely egyet vagy többet teljesít közülük. Példák:
– max. 130 mg/kWh NOx gázkonvektorok esetén
– max 50mg/m3/13%O2 NOx és 2000 mg/m3/13%O2 COszilárd tüzelésű kályhák és sütő-főző berendezések esetén.
Lokális fűtőberendezések szezonális hatásfokának számítása:
Az EU 11% „bónusszal” ismeri el a lokális fűtésnek, a központi fűtésekhez képesti rugalmasságával eredményezett energiafogyasztás csökkenést.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy –lehetséges 90% feletti szezonális hatásfokú, nem kondenzációs elvű, lokális fűtőkészülékeket tervezni.
Következtetések:
– Lehetséges „A” energiahatékonyságú besorolással bíró gázkonvektorokat gyártani, azaz olyan gázkonvektorokat, amelyeket az EU kifejezetten energia-hatékonynak ismer el.
– Elindulhat egy csere program, hasonlóan a wolframszálas izzók LED izzókkal történő kiváltáshoz, amikor az elavult készülékeket új, energiatakarékos készülékekkel váltjuk ki.
– Alapvető változás, hogy a legolcsóbb készülékek helyett, most az energia-takarékos készülékek korszaka jön. A költségek másodlagos szemponttá váltak.
– Az NOx határértékeket kevés gázkészülékgyártó lesz képes teljesíteni.
– A rendeletek hibája, hogy a lokális fűtéseknél nem alkalmazzák az európai szabványokban már régóta alkalmazott súlyozást, a különböző részterheléseken mérhető paraméterekkel, annak érdekében, hogy a szezonálisnak nevezett értékek és a gázfogyasztási adatok alapján, valós szezonális kibocsájtási adatokat kapjunk, például a készülékek éves NOx és CO kibocsájtására és a szezonális hatásfokára is.
– Vége lesz az olcsó szilárd tüzelésű berendezések korszakának is. Egy katalizátor, amely az előírások teljesítéséhez szükséges lesz, sokszorosára növelheti a szilárd tüzelésű berendezések árát.
– A szilárd tüzelőberendezések esetén sokkal könnyebb lesz kijátszani az előírásokat, mint gázkészülékek esetén.
Szinte minden esetben beigazolódik, hogy egy komplex épület-energiahatékonyság felújítás leggyorsabban megtérülő eleme az elavult gázkészülék cseréje és az egységnyi befektetéssel elérhető legnagyobb éves CO2 kibocsájtás csökkenés is gázkészülék korszerűsítéssel érhető el. Ugyanakkor teljes fűtési rendszerek cseréje nem térül meg elfogadható időn belül.
Magyarországon a legelterjedtebb lokális fűtőberendezés a gázkonvektor, amelyből több mint 3 millió üzemel. Szükséges lesz a gázkonvektorokkal fűtött épületállományunk esetében a fűtőberendezések korszerűsítésre is.
„A” besorolású gázkonvektorokkal, kis befektetéssel 15% körüli energiafelhasználás-csökkenés elérhető, ami 3-6 éves megtérülést eredményez és a kisösszegű beruházás miatt a legnagyobb mértékű CO2 kibocsájtás csökkenést eredményezi, adott, korlátozott keretösszegek felhasználhatósága esetén, tehát környezetvédelmi szempontból is a legjobb megoldás.
Fazakas Miklós, elnök, MSZT/MCS 309 ”Gázkészülékek” Műszaki Bizottság
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
4 hozzászólás
A szilárdtüzelésű berendezések esetén a könnyen kijátszhatósághoz képest is sokkal rosszabb lesz a helyzet, ugyanis egyáltalán nincs ellenőrzés és láthatóan ezután sem lesz.
Senki nem írt olyat, hogy új ellenőrző hatóságra van szükség, én sem. Az új rendelet viszont nem javít azon a helyzeten, amit ET-k készítése közben faluhelyen tapasztaltam: ha gázkazán van is, régi, nem használják, esetleg ki van kötve, szinte kizárólag vegyestüzelésű kazánok vannak, gyári készülék alig, a többség házilag pincékben, garázsokban összerakott berendezés, ki tudja, milyen paraméterekkel. Ötletem sincs, hogy ezen a helyzeten hogyan lehetne javítani. Hiába mondom el a szakmai véleményemet, pénzt nem tudok adni mellé senkinek. Magyarország sajnos nem csak Budapestből és a nagyvárosokból áll.
Zoárd: „Engem meglehetősen zavar, hogy manapság minden tevékenységet jogszabályi keretek közé akarunk szorítani, mintha a normális emberi gondolkodásban már nem is hinnénk.”
Engem is zavar, egyetértek Zoárddal. Én úgy hívom ezt, hogy az emberek boldogítása. Vannak, akik tudják, hogy mi a jó nekem. De köteleznek is rá.
Gázkazánoknál és hőszivattyúknál sok mérési adat áll rendelkezésre a szezonális hatásfokot, éves átlagos hatásfokot illetően. Ezek azt mutatják, hogy a nagy eltérés van a megvalósított berendezések között. A jellemző magyarázat szerint ez nem elsősorban az alapberendezés eltérő tulajdonságai miatt van így. Ugyanazok a berendezések különböző beépítésnél más és más eredményt értek el. Más szóval a mért adatok kevés támpontot adnak maguknak a berendezéseknek az összehasonlításához. Pedig erre is szükség lenne, hogy a számunkra legkedvezőbbet tudjuk kiválasztani. Ha a gyártó közzé tesz próbatermi mérési adatokat, akkor azok már adnak valamilyen segítséget.
Fazakas Miklós írásából arra következtetek, hogy a gázkonvektoroknál az energetikai jellemző pusztán módosító tényezők alapján lesz meghatározva. Attól tartok, hogy ez kevés egy készülék csere gazdaságosságának megítéléséhez. Kétségtelen, hogy az energiafogyasztó berendezések teljes élettartam költségében a nagy tétel maga a fogyasztott energiahordozó. Az épületek hőveszteségének jelentős csökkenésével azonban az arány már változik. Az energia fogyasztás sokkal nagyobb arányban csökken a hőigény csökkenése miatt, mint amit a készülék hatékonyságának javulása elméletileg is elérhet.