Az aláírók véleménye a magyar EU elnökség és az Európai Duna Régió Stratégia előkészítésének folyamatáról és a folyamat segítésének lehetőségeiről.
A „Bökényi Megállapodás” aláírói: a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország.
A „Bökényi Megállapodás” aláíróinak képviselői 2010. április 20-án konzultációt tartottak az Európai Duna Régió Stratégia – az EDRS – programjaira vonatkozó magyar javaslatról, amelyet a magyar kormánynak 2010. április 30-ig kellett megküldenie az Európai Bizottsághoz. A Hidrológiai Társaság nagyon fontosnak tartotta a készülő program-javaslatokat és ezért kezdeményezte, hogy a Bökényi Megállapodás aláírói – az elmúlt években követett gyakorlatnak megfelelően – alakítsanak ki közös véleményt a magyar programokra vonatkozó javaslatokról. Ezért szervezte meg a Társaság a konzultációt, amelyre a vízügyi államigazgatás és az EDRS-hez való magyar hozzájárulás megfogalmazóinak képviselőit is meghívták. A konzultáción elhangzottak és az írásban beérkezett vélemények alapján fontos megállapításokat fogalmaztak meg, amelyeket a magyar hozzájárulás készítőinek megküldtek.
A Duna Stratégiával kapcsolatos témaköröket a „Bökényi Megállapodást” aláíró szervezetek számos rendezvényen megvitatták (többek között a Székelyudvarhelyen rendezett nemzetközi konferencián, a Hidrológiai Társaság Vándorgyűlésén és a Víziközmű Szövetség Főmérnöki Értekezletén). A Hidrológiai Társaság honlapján a Duna Stratégiával kapcsolatban elérhetővé tett új dokumentumok és a 2010.október 27-én tartott, „Magyar EU elnökség és az EU Duna Régió Stratégia előkészítésének támogatása” nemzetközi konferencián elhangzott előadások alapján a szervezetek képviselői újabb észrevételeket és javaslatokat fogalmaztak meg a Stratégiával kapcsolatban.
Az előbbi konzultációs folyamat során nagyon sok fontos észrevétel és javaslat született. Ezek egy része – bár Magyarország számára nagyon fontos – nem építhető be a Duna Stratégiába, mert nem olyan, Duna vízgyűjtő jelentőségű ügy, amely a vízgyűjtő több, vagy minden országa számára fontos. Ezeket a problémákat továbbra is nemzeti szintű programok keretében kell megoldani. A Duna vízgyűjtő szintű, jelentős vízgazdálkodási problémákkal kapcsolatos észrevételek és javaslatok a következőképpen foglalhatók össze:
1) A Bökényi Megállapodás aláírói nagyon fontosnak tartják a magyar EU elnökségi időszak feladatainak eredményes megoldását, és az ezekhez szorosan kapcsolódó EU Duna Régió Stratégia kidolgozásában és megvalósításában való eredményes magyar részvételt. Felajánlják a segítségüket az elnökségi időszak előkészítésében és a Stratégia kidolgozásának következő lépéseiben. Felhívják a vonatkozó programok hazai kidolgozását koordinálók figyelmét arra, hogy feltétlenül szükséges az, hogy a Stratégia kidolgozásában a társadalom aktív, folyamatos részvételét a következő lépésekben is biztosítsák.
2) A Tisza Régió nagysága, fontossága és problémái miatt el kell érni, hogy a Régió az EDRS-ben külön komplex stratégia-elemként szerepeljen. Magyarország földrajzi helyzete, humán erőforrásai, a Tisza Régióban betöltött kezdeményező szerepe és a régióhoz kapcsolódó kiemelkedő szakmai-tudományos eredményei indokolják azt, hogy a Tisza Régió Stratégiájában Magyarország vezető szerepet töltsön be. Fontosnak tartjuk, hogy Tisza Egyezmény és Tisza Vízgyűjtő Bizottság jöjjön létre, és ez a vízgazdálkodás területén komplex, integrált stratégiával, a vízvédelemmel, az árvíz-, és belvíz-kockázat kezeléssel, aszály- és szárazság-kezeléssel, valamint a klímaváltozással kapcsolatos tevékenységekkel is kiemelten foglalkozzon. Magyarország területének majdnem a fele a Tisza vízgyűjtőjére esik, így ennek a területnek a fejlesztését kezelje stratégiai, csak a vízgyűjtőn osztozó országokkal közösen megoldható kérdésként. A Tisza vízgyűjtő különleges, 2010 végéig elkészülő „Integrált Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve”, a Tisza vízgyűjtőnek – a Duna Vízgyűjtő Árvízvédelmi Cselekvési Terve részeként – Magyarország koordinálásával 2009 végére elkészült Árvízvédelmi Cselekvési Terve, a Tisza vízgyűjtő ICPDR által koordinált Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, valamint a Tisza vízgyűjtővel, illetve a Kárpát-medencével kapcsolatos számos egyéb kezdeményezés nagyon jól megalapozhatnak egy Tisza Régió stratégiai elemet az EDRS-ben. Ennek a Tisza Régió stratégiának ki kell terjednie a vízgyűjtő szintjén értelmezett vízvédelmi és vízgazdálkodási (vízkészlet-gazdálkodási) kérdések mellett a gazdaságfejlesztési, területi kohéziót és társadalmi-gazdasági felzárkózást eredményező-elősegítő célkitűzésekre is.
3) A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervében megfogalmazták a vízgyűjtő jelentős vízi-környezeti problémáit és az ezek megoldását biztosító általános intézkedési programokat., valamint a problémák megoldására vonatkozó jövőképeket és ezek elérésének valószínűségét. A 2015. végéig tervezett intézkedéseket a Víz Keretirányelv rendelkezéseinek megfelelően kötelező végrehajtani. Az EDRS programjainak segíteniük kell a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben megfogalmazott jövőképek megvalósulását, hiszen jelenleg ezek fejezik ki legjobban a Duna vízgyűjtőn a következő évtizedekben (2021-ig, illetve 2027-ig) elérendő vízi-környezeti célokat.
4) Javasoljuk, hogy az aszály- és szárazság-kockázat kezelése feltétlenül legyen külön akció a Duna Stratégiában. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben megfogalmazták a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedési programokat. A Duna Stratégia keretében meg kell tervezni és végre kell hajtani a vízgyűjtő általános, fenntartható fejlődésének megfelelő gazdasági és szociális célkitűzések elérésének vízgazdálkodási feltételeit biztosító intézkedéseket. Ezek között kiemelten kell kezelni az árvíz-, aszály- és szárazság- kockázat, valamint éghajlatváltozás kezelés kérdéseit, beleértve a „vízhiány-víztöbblet” – kockázat kezelésének jelentős problémakörét is.
5) Javasoljuk, hogy a jövőben a programok és projektek kezdeményezésekor, kidolgozásakor, illetve elfogadásakor használják ellenőrző listaként a programok értékelésére az egész Duna vízgyűjtő és a vízgyűjtő Magyarországra eső részének Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervében megfogalmazott intézkedési programokat, illetve jövőképeket, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ajánlásait a Stratégia környezeti és vízpolitikai feltételeire, valamint az EU aszály- és szárazságkezelésre vonatkozó munkaprogramját. Ugyancsak javasoljuk az OKT állásfoglalásainak következetes figyelembevételét is.
6) Javasoljuk, hogy kapjon jelentős hangsúlyt az EDRS-ben a mezőgazdaság versenyképességének biztosítása a közép és alsó Duna-régió országaiban és a versenyképes, fenntartható mezőgazdaság feltételeit megteremtő területi vízgazdálkodás. Ennek különösen fontos elemnek kell lennie a Tisza Régió komplex regionális stratégiájában.
7) A Duna jó ökológiai állapotnak elérésére irányuló törekvések megvalósításának alapvető feltételeként javasoljuk a dunai ökológiai állapotértékelő rendszer módszertani fejlesztését és az elérendő célállapotnak a Duna teljes vízgyűjtőjére – és különösen a Duna teljes hosszára – kiterjedő, pontos meghatározását. Különösen fontosnak tartjuk a hidromorfológiai jellemzők és az ökológiai állapot közötti összefüggés részletesebb feltárását.
8) Javasoljuk, hogy foglalkozzon egy, az egész Duna mentére kiterjedő program a folyó menti partiszűrésű vízkészletek védelmével. Javasoljuk, hogy a Duna Stratégia akcióiban és projektjeiben fordítsanak különös gondot a Duna vízgyűjtő szintű jelentőségű, határokon átnyúló, nemzetközi felszínalatti vízterekre és minden, a felszínalatti vizek állapotát érintő projekt esetén fordítsanak figyelmet a felszínalatti vízkészletek minőségének megőrzésére, illetve javítására.
9) Javasoljuk, hogy a kisvízfolyásoknak a vizek állapotát az egész Duna vízgyűjtőn befolyásoló vízminőségi és vízmennyiségi problémáinak közös elvek alapján történő megoldása, a Duna még élő kis mellékág – sziget rendszereinek rehabilitációja, az ökoszisztéma szolgáltatások, valamint a Duna vízgyűjtőjén élő endemikus fajok megőrzése témakör kiemelten szerepeljen a stratégiában.
10) Javasoljuk, hogy Magyarország tegyen javaslatot a Duna vízgyűjtő hidrotermikus energia-készletének költséghatékony hasznosítását biztosító vízgyűjtő szintű programra.
11) Javasoljuk az összes Duna menti település részvételével Duna Településszövetség létrehozását a Szajna Településszövetség tapasztalatainak felhasználásával.
12) Fontosnak tartjuk azt, hogy a Duna Stratégia prioritásaihoz tartozó tevékenységek koordinálásához, az ezek keretébe tartozó projektek részletes kidolgozásához és megvalósításához biztosítsák a megfelelő személyi feltételeket. Fontos tényezőnek kell tekinteni a szakember képzést, továbbképzést és kutatás-fejlesztést és ehhez a Duna vízgyűjtő országai egyetemeinek és kutatóműhelyeinek együttműködését.
13) Fontosnak tartjuk, hogy kezdeményezzük a Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum (Duna Múzeum) javaslatainak beépítését a Duna Stratégia megfelelő elemeibe (Dunai identitás erősítése, integrált kulturális örökség menedzsment, vándorkiállítások, „Duna mappáció” stb.).
14) A Székelyudvarhelyen tartott konferenciához hasonlóan a Duna Stratégia Akciótervének nyilvánosságra hozása után a „Bökényi Megállapodás” aláírói tartsanak nemzetközi konferenciát és azon határozzák meg, hogy miben segíthetik a Stratégia részletes kidolgozását és megvalósítását.
Az előbbiek nem tekinthetők a „Bökényi Megállapodást” aláíró öt szakmai-tudományos szervezet széles körben egyeztetett és elfogadott közös megállapodásának, de a konzultációs folyamat résztvevőinek többsége egyetértett a javaslatokkal.
A „Bökényi Megállapodás” aláíróinak a konzultációs folyamatban részt vett képviselői nevében összeállította:
Dr. Ijjas István
Professor Emeritus, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.