A kivitelezői tevékenység megfelelő színvonalú végzésére a felelős műszaki vezető foglalkoztatásának előírása nyújt biztosítékot. Ezt a biztonságot erősíti, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltételeként, a megbízási jogviszonyt kizárva, olyan felelős műszaki vezető alkalmazását követeljük meg, aki munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban áll a kivitelezővel, mondja az Országos Építésügyi Fórum.
Ez garanciát jelent az ún. „táskás” vállalkozások kiszűrésére , akik nem főtevékenységként végeznek (és gyakorlatilag nem is végeznek, csak másokkal végeztetnek) kivitelezési tevékenységet; szakmai tudásuk, eszközrendszerük, szakmai tapasztalataik és referenciáik nincsenek. A tapasztalatok szerint ezek a vállalkozások a legnehezebben „utolérhetők” szankciók esetén, az alvállalkozókat gyakran nem fizetik ki, a bevételt pedig kiviszik az országból.
A szakmai színvonal emelése mellett az építésügyi szabályozás átfogó módosításának kitűzött célja, hogy az olyan területeken, ahol a szakmai követelmények érvényesülése továbbra is biztosítható, jelentős könnyítések kerüljenek bevezetésre az építési beruházások költségkímélőbb és egyszerűbb megvalósíthatósága érdekében. Ennek megfelelően a felelős műszaki vezető nélkül végezhető kivitelezési munkák körének jelentős bővítésére kerül sor. A könnyítés azokat a kisebb munkákat vállaló, szakképesítéssel rendelkező kivitelezőket érinti, akik a vállalt munkák teljesítésébe nem vonnak be alvállalkozót. Természetesen a nyilvántartásba vételkor az ilyen jellegű munkát végző kivitelezőkre nem vonatkozik a felelős műszaki vezető foglalkoztatásának kötelezettsége azzal, hogy a nyilvántartásban ezt külön meg kell jelölni. – mondja az Országos Építésügyi Fórum.
Kérdésünk: Ki meri ma vállalni másik akár csak 10 ember bérét is, ha egy hónap múlva már nem biztos, hogy tud nekik munkát adni? Ezért vannak az egy személyes vállalkozások. Ezért nem alkalmaznak megbízható, tapasztalt, magasabb bérű műszaki vezetőt! Nem azért, mert nincs, vagy nem akarnának jól dolgozni. Sajnos, a fiatalok szakképzése azért sem lehet jó, mert nincs munkahely, ahol legalább éhbérért tudnák foglalkoztatni őket, hogy legalább a szakmát megtanulják.
A több lépcsős alvállalkozás, a szub-szubalvállalkozók léte azonban tényleg demoralizáló, mert a megrendelő ebben az esetben tényleg nem tudja, mit kap. Ez azonban már inkább az Iparkamara területe, bár mi is megszenvedjük. A létesítmény nem attól lesz jó, hogy még két rajzzal több készül!
És még valami: tőlünk nyugatabbra jól működik az, hogy a tervező az adott projekt, létesítmény műszaki ellenőre. Ebben is érdemes lenne gondolkodniuk a döntéshozóknak.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.