Az épületgépész szakma részéről jogos panasz, hogy az építések, felújítások alkalmával, az épületgépészeti beruházásokra szánt költségeken akarnak leginkább spórolni a megrendelők. Pedig egy ésszerűtlen vagy nem teljes gépészeti megoldás sok bosszúságot okozhat a tulajdonosnak, illetve üzemeltetőnek, sőt akár az ingatlan álagának romlását is eredményezheti. Erre tipikus példa az épület szigetelés és nyílászárók cseréje alkalmával „elfelejtett” légutánpótlás kérdése.
Tudomásul kell venni, hogy a megrendelő általában nem épületgépész, és magától nem tudja megítélni a különböző megoldások és termékek közötti különbségeket. Ezért, ha nem kap megfelelő tájékoztatást a tervezőjétől, kivitelezőjétől, akkor jobb híján pusztán a beruházási költségek, alapján fog választani. Egy rossz döntés azonban kihat az épület további üzemeltetésére. Fel kell ismerni, ha a tervező, vagy kivitelező nem adja meg az alapos tájékoztatást a különböző lehetőségek várható hatásaival kapcsolatosan és „elengedi a megrendelő kezét” a döntésnél, a megrendelő elégedetlen lesz. Az elégedetlen ügyfél pedig nem jó reklám!
Jól tudjuk azt is, hogy azok a beruházók, akik eladásra szánják az általuk építtetett ingatlant, keveset törődnek a gépészet hatékonyságával. Fájjon az üzemeltető feje. El kell érni, hogy a gyengébb épületgépészeti megoldásokkal bíró épületek értéke ne legyen azonos az épületgépészetileg is jó épületekével. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy minden tervező, kivitelező és szerelő, aki közvetlen kapcsolatban áll a megrendelővel szánja rá az időt a megfelelő felvilágosításra. Természetesen ehhez az épületgépész szakembernek is „képben kell lennie”. Nem csak a modern épületgépészeti megoldásokat kell ismernie, hanem az egyes épületgépészeti elemek közötti különbségeket is. Hiszen nem minden kondenzációs kazán egyforma. Vannak különbségek a mesterséges szellőzési megoldások között is, stb. Jó lenne, ha a különböző szakmai fórumok nem csak a kötelező kreditpont gyűjtésről szólnának, hanem a tényleges tartalom vonzaná a szakembert. Ehhez persze a rendezvények szervezői és az előadók részéről is van teendő. A pusztán termékismertető előadások (hangos katalógus) általában nem hagynak maradandó nyomot a hallgatóságban. Igazi hatást azok a programok érhetnek el, amelyek a különböző műszaki megoldások előnyeire, illetve hátrányaira is felhívják a figyelmet, ami újat mond, gondolatot ébreszt.
Saját tapasztalatom, hogy a rendszeres és értékes információ hosszú távon szemléletváltást eredményezhet. Egy neves németországi mérőműszer gyártó cég magyarországi leányvállalatának munkatársaként lehetőségem volt átélni ezt a szemléletváltást a készülékszerelők körében úgy a fűtéstechnikai, mint a hűtéstechnikai szerelések terén. Számos előadás, szakcikk és személyes beszélgetés kellett annak felismeréséhez, hogy a tüzelőberendezés beszabályozásához, ma már kötelezően használandó, füstgázelemző műszer nem csak azért kell, mert jogszabály írja elő, hanem azért is, mert megkönnyíti a munkát. Kevesebb idő kell a hibafeltárásra, a precíz beszabályozásra. Kevesebb időt kell szánni reklamációkezelésre, stb. És persze az elégedett ügyfél a legjobb reklám. Persze nem volt elég azt felismerni, hogy mérni kell, fontos volt a megfelelő információ atekintetben is, hogy pontosan milyen különbség van műszer és műszer között. Éppúgy fontos elmondani egy füstgázelemző műszerrel kapcsolatosan azokat az előnyöket, amit például a füstgázmátrix funkció, vagy az aktuális kazánteljesítmény számítás jelent, mint egy kondenzációs kazánnal kapcsolatosan azt, hogy mondjuk meddig képes az adott típus lemodulálni. Egy németországi független kutatóintézet 2012 évben megvizsgált jó néhány közintézményt, többek között, energiahatékonysági szempontok szerint és meglepő eredményre jutottak. A vizsgált épületek döntő többségénél a hűtési rendszerek finomhangolásával több, mint 20%-kal lehetett csökkenteni az energia felhasználást. Ez a finomhangolás sem lett volna elképzelhető a megfelelő pontosságú és a célnak minden szempontból megfelelő műszer használata nélkül. Ha sikerül elérni, hogy minden szerelő kezében az adott feladathoz legmegfelelőbb műszer legyen, és azt megfelelően használja is, rendszereink jobbak lesznek. Amíg azonban előfordulhat az, hogy egy kivitelező cég úgy hajt végre nyílászáró cserét, hogy nem tájékoztatja a megrendelőt a légutánpótlás kérdésének fontosságáról, és nem kínálja automatikusan például a légbevezető elemeket a saját termékével együtt, addig az sem meglepő, ha „életben maradási okok miatt” néhány kivitelező, vagy szerelő, a megfelelő szerszám, vagy műszer hiányában „körül-belülre” beállított, vagy „jó lesz az” kivitelezésű munkát hagy hátra maga után. Ilyenkor persze, a szinte törvényszerűen bekövetkező, meghibásodás alkalmával kezdődik az egymásra mutogatás tervező, kivitelező és szerelő között. A megrendelő pedig elvész a temérdek (jogos, vagy fals) műszaki érvelés útvesztőjében. Ez pedig nem viszi előre sem az épületgépész szakma megítélését, sem pedig a jó és korszerű műszaki megoldások térnyerését. Érdekes lehetne az épületgépészeti vállalkozásokat egy független szervezet által osztályozni különböző szempontok, például eddigi munkák, vevői elégedettség, műszerezettség, szerszámozottság, stb. alapján. Így ösztönözve mindenkit a saját területén belüli legjobb teljesítményre. Ez lehetőséget adhatna a „Mekkmesterek” kiszorítására, az épületgépész szakma külső megítélésének javítására. Ezáltal elindulhatna egy nyilvános fórum a megrendelő és a szakma résztvevői között, amely lehetővé tenné a megrendelő számára a megfelelő szakember kiválasztását, és talán épületeink is jobbá válhatnának. (x)
Engel György
www.testo.hu
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.