Mit tud hozzátenni az Európai Unió a klímavédelemhez? Kinek éri meg globális szinten a megújulók? És mi érheti meg Magyarországnak?
Globális CO2 emissziók százalékban
A legnagyobb kibocsátók:
Kína 29%
USA 15%
EU 10%
India 7%
Oroszország 5,3%
Japán 3,7%
Kína, az USA és az EU együtt a kibocsátások 54%-át, a felsorolt hat legnagyobb kibocsátó együtt 70%-ot képviselnek.
Az EU, a maga 40%-os kibocsátás csökkentő célkitűzésével (az 1990-es bázisévhez képest) jelentős erőfeszítést tesz, de az EU mai kibocsátási szintjéhez viszonyítva a csökkentés 2% körül van.
Megállapítható, hogy az EU nem befolyásolja érdemben a globális emissziókat.
Akkor miért az erőltetett ütemű „megújulósítás”?
Válaszlehetőségek:
1. Mintaként szolgálni a többi országnak. Sajnos, globális szinten nem példamutatással dőlnek el a dolgok.
2. A fejlesztés fáklyavivőjének lenni, és rentábilissá tenni a megújulókat. Ez egy rendkívül hosszú és drága folyamat, aminek az árát a fejlesztő fizeti meg, viszont az eredményét mindenki élvezi, mert ne legyen kétségünk afelől, hogy a kész technológiát az egész világ átveszi.
3. Mert bár a megújulók, mint a hőszivattyú, napkollektor, napelem stb. alkalmazása az esetek túlnyomó részében csak támogatással rentábilis, de a gyártásuk remek üzlet.
Megújuló energia támogatások a top-15 országban, 2013, Mrd USD
A fajlagos német támogatások 5-10-20-szor nagyobbak, mint a fejlett országokban. Kínánál 50-szer, Indiánál 160-szor nagyobb a német fajlagos támogatás.
A német megújuló energiák gyors felfutását sem a megújulók magas versenyképessége okozza, hanem a rendkívül nagy támogatás. Kérdés, hogy a hatalmas német támogatások hogyan hatnak a versenyképességre, és meddig marad meg a politikai támogatottság?
Az USA energiamérlegben a napenergia 0,1%-ot, a szélenergia 0,9%-ot, összesen 1%-ot tesz ki. A német energiamérlegben a napenergia 5%-ot, a szélenergia 8%-ot, összesen: 13%-ot tesz ki. Nap + szélenergia: mi indokolja, hogy a németeknél 13-szor nagyobb, mint az USA-ban?
Az Energiewende egy német politikai dokumentum, mely a következő évtizedekre meghatározza a német energiapolitikát. Alapvető célja a megújuló energiák gyorsított ütemű bevezetése, az energiahatékonyság fokozása továbbá a nukleáris energia leállítása. Az Energiewende megvalósításának teljes költsége a 2011-2050 közötti időszakra 1500 milliárd euró, tőkeköltség nélkül. A német kormány az Energiewendét példaként szánja a többi ország részére.
Az adatok dr. Molnár László ETE főtitkár Debrecenben elhangzott előadásából származnak.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
4 hozzászólás
Tud valaki a Föld klímáját igazolható módon befolyásolni tudó módszerről? Én csak feltételezésekről, csúsztatásokról, adathamisításokról és soha be nem vált előre jelzésekről tudok.
A világ bonyolult. Hajlamosak vagyunk, hogy túlzottan egyszerűsítsünk. De a bonyolult folyamatok megértését nem úszhatjuk meg.
Kíváncsi voltam, egyáltalán mi a helyzet. Néztem néhány légszennyezettség mérést. A szén-dioxidot nem is mérik.
Mit csinálnak a tudósok? Találtam két tanulmányt, cikket. Jól látszik, hogy még az sem egyszerű, hogy a tényleges helyzetet megismerjük.
http://nimbus.elte.hu/tanszek/docs/SzaboTamas_2007.pdf
http://www.matud.iif.hu/2012/02/09.htm
Tehát inkább a szakemberek tegyék a dolgukat, mint sem az újságírók és politikusok „mondják meg a tutit.”
Zoárd érdekes felvetéséhez fontos információ, hogy közvetlen környezetünkben a levegő szén-dioxid koncentrációja egyáltalán nem egy közel állandó érték, hanem jelentősen ingadozik. Tehát a hosszú távú, feltételezett vagy valós emelkedő tendencia mellett legalább akkora figyelmet érdemel, hogy mi történik körülöttünk.
A polémia a teremtéselmélet vs evolúció szintjére emelkedett, észérvek nem, csak a hit számít.
Ha már az érdekességeknél tartunk van kézenfekvőbb emberi példa is:
Bizonyított tény, hogy a dohányfüstben kis mennyiségben CO is található és a dohányos emberek azonos tünetű CO mérgezést 2-4szeres CO koncentráció és terhelés esetén szenvednek el. Vagyis a dohányos ember szervezete még egy ilyen agresszív mérgezéssel szemben is ellenállóbb, mert szenvedélye okán a szervezete alkalmazkodott hozzá.
Félreértés ne essék, nem a dohányzásra buzdítok. Oly annyira nem, hogy pont ezért nehéz a dohányzásról leszokni is.
Kevesek által ismert tény, hogy a napi 1 dobozt „fogyasztó” dohányos napi nikotinadagja egy nemdohányzó ember számára közel halálos adag. A dohányos embert a szervezete ellenanyag termelésével „védi meg”. Ezért butaság azt is sugalmazni, hogy a cigarettát „elég letenni” (a legjobb barátom egy ilyen letételbe halt bele). Ugyanis az emberi szervezet a nikotinmegvonás során is termeli az ellenanyagot, erős dohányos esetében akár halálos adagot. A dohányzásról is csak lassan és nagy-nagy önfegyelemmel lehet leszokni. (Ezért neveltem úgy a gyerekeimet, hogy inkább ne is szokjanak rá…)
Az organikus szervezetek tehát elég széles határok közt képesek az alkalmazkodásra, de a köztes káros hatások hosszú távon megváltoztatják magát az élőlényt legyen az ember állat vagy növény.