A világ energiaigénye folyamatosan nő. A gazdasági válság 2008-as mélypontja visszaesést okozott, a 2014-ben indult olajáresés pedig meglendítette az energiafogyasztást.
Az 1. táblázat néhány ország primerenergia-felhasználását mutatja (1 EJ = 1018 J). Kiemelhetjük az úgynevezett BRIC országokat: Brazília, Oroszország, India, Kína, amelyek az utóbbi években rapid gyors gazdasági fejlődést értek el, és az energiaigények is gyorsan nőttek. Talán Oroszország a kivétel, különösen azért, mert a 2014 őszén indult olajáresés talán ezt az országot sújtotta a legkeményebben. Kína fejlődésében is jelentkezik némi visszaesés, amit az egész világ aggódva figyel. A fejlett gazdasággal rendelkező európai országok és az USA is visszafogottabb energiaigényt mutatnak. Ebben szerepe van az Európai Unióban elhatározott energiatakarékossági programoknak is.
1. táblázat. Primerenergia-felhasználás (EJ) [1]
Az egyes energiahordozók piaci helyzete hatással van a többi energiahordozóra is. Például a 2014 őszétől indult kőolajpiaci túlkínálat szűkíti a földgáz felhasználást, és nagyon rossz hatással van a megújuló energiahordozók terjesztésére.
Irán primerenergia felhasználását azért mutatjuk be, mert a viszonylag gyors növekedés mögött a világ nagyobb része olyan nukleáris potenciálfejlesztést gyanított, aminek katonai vonzatai is lehetnek. Szerencsére sikerült egyezségre jutni Irán nukleáris programjainak nemzetközi ellenőrzéséről. Ez az egyezség viszont lökést is adott a világban a kőolaj túlkínálatnak.
A világ energiatermelésének energiahordozók közötti megoszlását mutatja be a 2. táblázat. A kőolaj szerepének elsősége még néhány évtizedig megmarad. A szén a második helyezett, a földgáz szerepe pedig kismértékben még erősödik is.
2. táblázat. A világ primer energia termelése (EJ) [1]
Ha a földgáz jövőjéről készített prognózist nézzük (3. táblázat), akkor azt látjuk, hogy az OECD országok (Organisation for Economic Co-operation and Development, 34 ország, így hazánk is tagja) visszafogott gázigény-növekedést terveznek, a fejlődő országok pedig dinamikusabb gázigény emelkedéssel számolnak.
3. táblázat. A világ földgázfogyasztása [3]
Mintegy 20 évvel ezelőtt, az Egyesült Államokban indult el ipari méretben a nem konvencionális földgázkészletek kutatása és kitermelése. A „palagáz” névvel jelzett termelés rohamosan nőtt, amit elősegített a tartósan 100 USD/barrel körüli kőolajár is. Ezzel az olajárral versenyképes a palagáz termelési költsége. A 4. táblázat az amerikai földgázforrások összetételét és annak a jövőjét mutatja be.
4. táblázat. Az Egyesült Államok földgáztermelésének forrásai (milliárd m3) [3]
Az 5. táblázatban a földgáztermelés és -felhasználás mérlegét mutatjuk be, a földgázpiac legjelentősebb országaiban. Az USA már közel van az önellátáshoz, a nem hagyományos készletek és kitermelési költségek alapján erre minden esélye megvan. Ha a kőolaj ára visszakúszik a 80 USD/bbl szintre, akkor az USA földgáz külkereskedelme nullszaldós lehet.
5. táblázat. Földgáztermelés és -felhasználás (milliárd m3) [1]
Fiatal termék a földgáz világpiacán az LNG. Ez a technológia megnyitotta az utat az exportra azoknak az országoknak, amelyek tengerparttal és jelentős földgázkészlettel rendelkeznek, ugyanakkor hozzáférést biztosít a földgázhoz azoknak a tengerparttal rendelkező országoknak, amelyek szállítóvezetéken nem érhetők el. A 6. táblázat a földgáz külkereskedelmének néhány elemét mutatja be.
6. táblázat. A vezetékes és LNG földgázkereskedelem változása (milliárd m3) [1], [2]
Megjelent az LNG piacon Ausztrália, Indonézia, Malajzia (együtt mintegy 100 milliárd m3-rel), de Vietnam is. Egyelőre főleg Távol-Keletre szállítanak, de a piaci helyzet eredményezheti azt is, hogy akár Európába is szállítsanak. Oroszország felismerte azt, hogy az LNG a jövő útja újabb export lehetőségek megszerzésére, és egyelőre Távol-Keleten indította az LNG exportot. Tervezik ugyanakkor az Északi-tengeren LNG terminál építését, de szóba jött a Fekete-tenger térsége is. Ezeket az orosz terveket most halasztani kellett a kőolaj áresése miatt.
Összegzés
A földgáz piacát a különböző gazdasági, politikai vagy katonai események befolyásolják, de tartósan a földgáz iránti kereslet növekedésével lehet számolni.
A palagáz és a palaolaj megjelenése a piacokon már túljutott a tőzsdéket érintő hatáson. Az olaj túlkínálata, a földgáz árának zuhanását is eredményezte. A főleg kőolaj és földgáz exportból élő országok egyre nehezebben viselik el ezt a helyzetet, és már katonai beavatkozásokat is szül a Közel Keleten. Szinte az egész világon veszteséges a kőolaj- és földgáztermelés. A MOL is komoly veszteségeket kénytelen elkönyvelni az alacsony kőolaj és földgáz árak miatt a hazai és a külföldi termelő létesítményeinél. Amíg az olcsó olajnak örülnek a közlekedés, a vegyipar, a villamosáram-termelés résztvevői, addig az olajipar beszállítóit hatalmas veszteség éri a leállított beruházások, a kutatás visszafogása miatt.
Az ENSZ 2015. decemberi párizsi klíma világkonferenciájára minden ország készül, különböző klímavédelmi akciókat fognak meghirdetni. A klasszikus értelmezés szerint a földgáz nem klímabarát tüzelőanyag, azonban a magas hatásfokú hasznosítás lehet olyan tényező, amely nem a földgáz ellen fordítja a környezetvédelmi törekvéseket.
Felhasznált irodalom
[1] BP Statistical Review os World, June 2015
[2] Spencer Dale: Six remarkable energy Facts from 2014. bp.com
[3] EIA (Energy Information Administration, USA)
Dr. Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök, c. egyetemi docens
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
7 hozzászólás
Magyarországon közismerten gond a levegő szálló por (finom por, PM10) szennyezettsége. Minden évben halljuk: „A szilárd tüzelőanyagot használók „átmenetelig” függesszék fel ezek használatát.”
Földgáz van, a készletek olyan nagyok, hogy jelenleg semmi nem indokolja a földgáz hiánnyal riogatást.
Adott a magyar országos földgáz ellátó infrastruktúra. Miért kellene leselejtezni?
A földgáz nagyon jó tulajdonságú energiahordozó. Két formában hasznosítható: hőfejlesztés, motorhajtás. Jól tárolható, alkalmazkodik a fogyasztás ingadozásához.
Van értelme annak, hogy minden áron mással akarjuk kiváltani?
Nem akarok senkit megbántani. Bárki hihet abban, hogy az emberi tevékenységből származó légköri szén-dioxid káros. De azt tudni kell, hogy ez jelenleg egy hipotézis. Pontosabban egy már megcáfolt hipotézis.
Címszószerűen. A légkörben nincsen üvegházhatás, mert a fel- és leszálló légáramlatok ezt kiküszöbölik. A felszíni hőmérsékletet döntően a felhőzet határozza meg. A légkör szén-dioxid koncentrációja elsősorban attól függ, hogy a tengerek és óceánok mennyit nyelnek el, illetve mennyit bocsátanak ki. Az egyensúlyt a vízhőmérséklet határozza meg. A Földön mindig volt és lesz klímaváltozás. A mai civilizáció valószínűleg azért jöhetett létre, mert kb. 8-10 ezer év óta viszonylag meleg van. Vannak olyan vélemények, hogy ennek éppen mostanában lesz vége. Meglátjuk.
Kedves Zoárd!
Nekem is vannak gyermekeim és unokáim. Nem akarom az eredeti témát teljesen más irányba kanyarítani. A tudomány története tele van azzal, hogy „mindenki jól tudja”. Ma a szén-dioxid hisztériából rengeteg ember jól megél. Sokkal több embernek ÉRDEKE, hogy „így tudjuk”. Roppant kíváncsi vagyok a párizsi összejövetelre.
Zölhls András „elkóborolt” hozzászólása (Zoárd erre való reagálása után)
Magyarországon az éves áramimport részaránya 2014-ben elérte a 31,44 százalékot. A hazai termelésen belül 53,6 százalék volt a nukleáris alapon termelt áram aránya, 20,7 százaléknyit lignit, illetve szén fűtőanyaggal állítottak elő. 15,8% volt a földgáz, 10% a megújulók részaránya.
Az erőműveink átlagos hatásfoka kb. 34%.
Utolsó információim szerint az energetikai számításokban különböző tüzelőanyagokhoz párosított széndioxid emissziót a következők szerint kell figyelembe venni:
elektromos áram 365 g/kWh
földgáz 203 g/kWh
tüzelőolaj 279 g/kWh
szén 377 g/kWh
(NES Éghajlat-politikai háttértanulmány a 2006 IPCC Guidelines for National Greenhouse
Gas Inventories alapján)
Hogy ezek a számok (főleg a magas import arány miatt) mennyire felelnek meg a valóságnak, nem tudom, de a CO2 kvóták miatt van egy-két elég jó adatunk. 2010-ben 1kWh villamos energiát 350 g széndioxid kibocsátás mellett termeltünk meg, amihez hozzáadhatunk némi hálózati veszteséget is.
Szóval, ha a széndioxid emissziót vesszük alapul, az elektromos áram, földgáz arány valahol 1,8 körül jár. Tehát ha egy hőszivattyú szezonális teljesítmény mutatója, az egyszerűség kedvéért mondjuk 3,6, akkor egy éves szinten 100% hatásfokú gázkazánnal összehasonlítva, az előbbit fele akkora CO2 emisszióval üzemeltetjük, mint az utóbbit. ”H” tarifa mellett az előbbi működtetési költsége durván az utóbbi 63-65%-a.
A januártól energetikai érvényes rendelet, ha valamit félre nem értettem, erősen hőszivattyú párti.
A hőszivattyús rendszer természetesen nem mindenhol telepíthető, és (a felületfűtés árát is figyelembe véve) a beruházási költsége is általában nagyobb, mint egy gázos rendszeré. A mai többszörösen csökkentett energiaárak mellett ritkán számíthatunk gyors megtérülésre.
Valami ilyesmiken kell szöszölnünk, ha felkérnek egy tervezési munkára.
Kedves Béla, köszönöm a segítségedet.
Kedves Zoárd, amit írtam, az Fazakas Miklós első hozzászólásához kapcsolódik, ahol az elektromos áram termelést egészében a széntüzeléshez köti, majd ebből levezeti, hogy a hőszivattyú a széndioxid emisszió szempontjából kedvezőtlenebb a gáztüzelésnél. Ezen később ugyan kicsit pontosított, de szerintem a még így sem jók a számai. Ezt a dolgot próbáltam kicsit körüljárni.
Az elektromos áram importunk főleg a hazai földgáz alapú termelés rovására nőtt meg. A szén túlélte a német megújulós terjeszkedést, mert (részben az alacsony CO2 kvóta árak miatt) viszonylag olcsó, hazai nyersanyaggal és munkaerővel gazdálkodik. A Mátrai Erőmű füstgáz tisztítás ”mellékterméke” az a havi 30-40 ezer tonna gipsz, ami ilyenformán megint hazai gyártmány. Szóval ez sem nem feketén-fehéren megválaszolható kérdés.
Személy szerint egyáltalán nem vagyok hőszivattyú-függő, a tervezés arról szól, hogy a körülményeket mérlegelve a számos lehetőség közül a szerintünk legjobbat kiválasszuk.
A primer energia tényezők ügyében Zöld András professzor, az épületenergetika rendelet első változatát kidolgozó csapat vezetője valami olyasmit írt, hogy az az Energiaközponttól származik. Hogy ők milyen alapon számoltak, azt nem tudjuk. Gondolom még nem nyálaztad át a két energetikai jogszabály januártól érvényes változatát, ott már szerepel olyan számítás is, ahol az országos hálózatból vett elektromos áram primer energia átalakítási tényezője 0,1.
De ki láthat be nagy emberek gondolatai közé.
Zöhls András: A tervezés arról szól, hogy a körülményeket mérlegelve a számos lehetőség közül a szerintünk legjobbat kiválasszuk.
Ennyi bőven elég lenne épületenergetikai stratégiának.
Kedves Miklós!
Értem én a feltételes módot, én csak azt pontosítottam, hogy jelenleg az itthon termelt áram mindössze ötöde származik szénből, a többi karbonszegény, vagy karbonmentes forrásból, és így azért más a lány fekvése.