A GEO.POWER projekt Akcióterv tanulmánya

A 2010 végén indult kétéves nemzetközi GEO.POWER projekt célja az alacsony entalpiájú geotermikus energia felhasználásnak népszerűsítése, és elterjedésének elősegítése a projektben résztvevő 12 partner által képviselt régióban.


Projekt partner régiók


A projekt keretében több nemzetközi minta értékű, legjobb gyakorlat került beazonosításra a hőszivattyús technológia tekintetében a kisebb léptékű lakossági beruházástól a nagyobb volumenű középületi, ipari hőszivattyús technológiáig, mely adatbázis és minden további részletes információ elérhető a projekt honlapján. A projekt záró fázisában 2012 ősszel, egy Akcióterv tanulmány készült el, mely ötvözi a projekt során felgyülemlett geotermikus energiahasznosításra vonatkozó külföldi tapasztalatokat és a hazai keretrendszer sajátosságait. Az Akcióterv ajánlást fogalmaz meg, hogy a minta értékű, gyakorlatban már alkalmazott, üzemelő hőszivattyús megoldások bekerüljenek az energia-szabályozásba és széleskörű programok részeiként terjedjenek el hazánkban.


A hőszivattyúk által szolgáltatott hőmennyiség 2010-ben 0,25 PJ volt, mely 2020-ra tervezetten eléri az 5,99 PJ-t a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv alapján. A hőszivattyús alkalmazáson belül a földhőszivattyúk ennek hozzávetőlegesen a háromnegyedét teszik ki. A földhőszivattyúk által szolgáltatott hőmennyiség 2010-ben 0,208 PJ volt, mely 2020-ra tervezetten 4,48 PJ lesz. A tervezett növekedés tehát több mint hússzoros a geotermikus hőszivattyúk esetében. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük a magyar természeti adottságokat, a hőpiac meglétét és a többi tagállam előirányzatait, akkor ezen célszámok reálisak. A tervezett növekedés elérhető, amennyiben 2020-ig átlag 10 kWth teljesítményű kisméretű hőszivattyúból 20 000 db, átlag 400 kWth teljesítményű nagyméretű hőszivattyús rendszerből 1000 db telepítése, vagy ugyancsak kis-, és nagyméretű rendszerek más arányú üzembe helyezése megtörténik hazánkban.


Az Akcióterv tanulmány keretében 6 átfogó javaslat fogalmazódott meg a hazai hőszivattyú piac versenyképesebbé tétele érdekében.


1. javaslat: Információs kampány, disszemináció


Kiemelt fontosságú a lakosság tájékoztatása, hogy szélesebb körű – direkt marketingtől mentes – információval rendelkezzen a lakosság. Kapcsolódva a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben meghirdetett szakmai adatbázison alapuló online platform kiépítésének szükségességére, az Akcióterv tanulmány felhívja a figyelmet ennek mielőbbi kialakítására. A szakértők, szakemberek által összeállított, teljes körű, szakmai információs adatbázis ez által mindenki számára elérhető legyen. Az információs portált az illetékes szakmai szervezetek [például Magyar Hőszivattyú Szövetség] együttműködésével, felügyeletével javasolt létrehozni, és hosszú távon folyamatosan üzemeltetni, hogy az EU által 2020-ra kitűzött ambiciózus célok eléréséhez hozzájáruljon.


Az internet alapú tájékoztatással párhuzamosan javasolt offline kommunikációs csatornákat is használni a Szemlélet- és tudatformálási programok, tájékoztatási kampányok (integrált tájékoztatási programok) megvalósítása, lebonyolítása. Ez a „zöldszemlélet” formálás egyik fő pillére, amely során a lakosság széles körével megismertethetőek az energiatakarékossági, megújuló energiaforrásokat hasznosító megoldások, azok lehetőségei és a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodás módozatai.


A célcsoport alapvetően a lakosság széles körű elérése, de kiemelendő a fiatal generáció és a gyermekek tájékoztatása.


2. javaslat: Jogszabályi és adatnyilvántartási megfelelőség elérése


A magyarországi hőszivattyú piac fejlődése érdekében javasolt a hazai jogszabályi környezet felülvizsgálata, annak hosszú távú átlátható keretrendszerének biztosítása és a hőszivattyús technológiához megfelelő hazai statisztikai nyilvántartási rendszer kialakítása.


A törvényi szabályozás tekintetében a megújuló energiaforrások németországi elterjedésének sikere nagymértékben alapul azon, hogy a megújuló energia törvényük hosszú távon, megbízhatóan szabályozza a támogatásokat és egyértelműen rögzítette a piac minden szereplőjének helyét. Erre alapozva az Akcióterv tanulmány egyértelműen javasolja egy hasonló, kerettörvény megalkotását, amely elsősorban a megújuló energiaforrások szerepét, támogatásának módjait hosszú távon szabályozza.


A Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben megfogalmazott fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény előkészítése, megalkotása szintén kiemelten fontos és üdvözölendő. Ezen két törvény megalkotásán túlmenően az Akcióterv tanulmány javaslatot fogalmaz meg a Termálenergia törvény megalkotására vonatkozóan is. Ezen törvény meghatározná a nemzeti vagyon igen jelentős részét képező magyar termálenergia vagyon optimális felhasználásának kereteit. Lényeges, hogy egységesen tartalmazza a hévizek védelmével, hasznosításuk módozataival kapcsolatos műszaki és gazdasági szabályozásokat. A jelenlegi szabályozás több törvényben és tucatnyi rendeletben biztosítja a fentieket, ezért a termálenergia törvényt a másik két javasolt törvény hatályba lépését követően minél előbb javasolt megalkotni.


A hazai hőszivattyú-piac fejlődése számára fontos, hogy a jövőben pontos és megbízható statisztikai adatok álljanak rendelkezésre. Jelenleg a felszín közeli, 20 méter mélységet el nem érő zárt, vízszintes talajkollektorok nem engedély és bejelentés kötelesek, csak az ennél mélyebb talajszondás rendszerek engedélyeztetése szükséges.


A hazánkban üzemelő hőszivattyús rendszerekről pontos statisztikai nyilvántartás kialakítása kiemelten javasolt. A statisztikai rendszer kialakítását követően pedig javasolt az adatnyilvántartás folyamatos naprakész információval való ellátásának a biztosítása. Olyan pontos adatnyilvántartás kialakítása javasolt, mely biztosítja, hogy a hatóság által nyilvántartott és a gyártók/forgalmazók nyilvántartása közti különbség kevesebb, mint 2% legyen, és ezen adatok széles körben hozzáférhetőek legyenek.


A nyilvántartásban javasolt pontosan szerepeltetni az alábbi adatokat: alkalmazott technológia megnevezése, gyártmány, típus, beépített teljesítmény, tervezett COP és SPF adat és a geotermikus védőidommal körülzárt térrész.


3. javaslat: Képzési megfelelőség elérése


A Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési tervben is célként szerepel az energetikai szaktanácsadói hálózat kialakítása. Ez jóval túlmutat a hőszivattyús szaktanácsadási rendszeren, mely javasolt, hogy integrált része legyen ezen energetikai szaktanácsadói hálózatnak. Ezen speciális szaktanácsadói hálózat kialakításával párhuzamosan javasolt megerősíteni az építőiparban dolgozó szakképzett munkások folyamatos (tovább) képzési rendszerét, valamint a hőszivattyúk tervezéséhez, létesítéséhez és üzemeltetéséhez értő mérnökök képzésére irányuló szakképzéseket.


4. javaslat: Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési tervben meghatározott irányszámok elérése


A hőszivattyús technológia esetében előirányzott markáns növekedés elérése érdekében a zöldgazdaság hátterének megteremtése kiemelten lényeges, melynek eszközei támogatási intézkedések, programok lehetnek. A hőszivattyúk támogatása kapcsán megfontolandó az Egyesült Királyság Megújuló energiaforrásból előállított hőtermelés ösztönzése [Renewable Heat Incentive (RHI)] program átültetése hazánkban is.


A hőszivattyúk üzemeltetéséhez jelenleg elérhető kedvezményes tarifák további hosszú távú fenntartása kiemelten javasolt.


Az új rendszerek telepítésének elterjedése érdekében javasolt a GEO.POWER projekt keretében azonosított, ismertetett legkorszerűbb hazai és nemzetközi gyakorlatok, jó példák elterjesztésére támogatási programok indítása.


5. Típustervek készítése


A világ néhány országában, úgy mint például Svédországban már lezajlott az a nagymértékű piaci növekedés, évi több tízezer hőszivattyú telepítésével, aminek kisebb méretű változata Magyarországon még csak terveződik. Svédországban 1994-ben egy úgynevezett technológiai központi közbeszerzés a hőszivattyús rendszerek beszerzésére vonatkozóan hozzájárult a piac markáns fejlődéséhez. Ezen műszaki/pénzügyi szabályozás alkalmasnak bizonyult több százezres nagyságrendű egység telepítésére és hatásterületének védelmére. Ebből kifolyólag hazánkban is javasolt legalább 4 – 4 típus műszaki és pénzügyi megoldás kialakítása a kis és nagy méretű hőszivattyús rendszerekre vonatkozóan.


6. Infrastrukturális megfelelőség elérése


Magyarország relatíve kis piacnak számít a hőszivattyúk világkereskedelmében. Az óriási nemzetközi piacokat ellátó, ismert márkanévvel rendelkező gyártókkal nem lehet rövid vagy közép távon felvenni a versenyt. Világszínvonalú kompresszor gyártás kialakítása is csak évtizedes szerves fejlődés eredménye lehet. A jelenlegi világpiaci gyártó kapacitás le tudja fedni a magyarországi hőszivattyú piacfejlesztési tervek igényeit. Ugyanakkor, a leggyakoribb hőteljesítmény méretek gyártásával (10; 50; 100 kWth), néhány, egymással is versengő magyarországi hőszivattyú gyártó vagy összeszerelő üzem létesítésével lendületet lehet adni a hőszivattyús technológia terjesztésének. A hazai hőszivattyú gyártás/összeszerelés sokaknak biztosítana munkalehetőséget és csökkentené a hőszivattyú importkényszert. A gyártó kapacitás kialakításának támogatására a támogatandó gyártmányok, típusok terveinek elkészítése után pályázati rendszerben kerülhet sor. Erre vonatkozóan javasolt gyártmányok, típusok terveinek előkészítését támogatni, erre épülve pedig gyártó vagy összeszerelő sorok, forgalmazó rendszerek kialakítása.


A GEO.POWER projekt keretében elkészült tanulmányok, adatok a projekt honlapján elérhetők: http://www.geopower-i4c.eu/


Bízunk benne, hogy a projekt keretében megfogalmazott ajánlások átültethetők a hazai keretrendszerbe, és hozzá tudnak járulni a hazai hőszivattyú piac fejlődéséhez.


Mindemellett további külföldi és hazai szakemberek bevonásával worshopokon javasolt értelmezni, elemezni a földhőszivattyúk alkalmazásának gyakorlatát, tanulságait és a hőszivattyús technológia fejlődésének Magyarországra való honosításának lehetőségeit.


Készítette: Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft.


Szóljon hozzá

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.