Rendeletek, szabványok és direktívák, számítási módszerek. A Kéménykonferencián elhangzott előadás.
264/2008 Korm. rendelet
Európai Parlament és Tanács 2002/91 EC direktívája
Bevezetési határidő: 3 év, 2006. január 4.
Az Európai Tanács és Parlament erre kötelez minden tagországot! Miért tartja fontosnak az EU ezt a témát? Mert területén az összes energiafogyasztás mintegy 40%-a az épületszektorra jut – a fenntartható fejlődésnek ez kulcskérdése, különös tekintettel az épületek hosszú fizikai élettartamára, a szétszórtan elhelyezkedő, nagyszámú fogyasztóra.
Hatályba lépés: 2003. január 4.
Kazánok rendszeres felülvizsgálata
A kazánok rendszeres, független szakértő általi felülvizsgálata biztosítja a gépkönyvben rögzített paraméterek beállítását – így biztosítva a kazán környezetvédelmi, biztonságtechnikai és energetikai szempontból optimális üzemét.
Rendszeres felülvizsgálat
Kazánok felülvizsgálata:
– 100 kW feletti gázkazánok 4 évente
– 20-100 kW nem gázkazánok 4 évente
– 100 kW feletti nem gázkazánok 2 évente
15 évesnél régebbi és 20 kW effektív teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerek egyszeri energetikai felülvizsgálata
Légkondicionáló rendszerek felülvizsgálata:
– 12-150 kW közötti légkondicionáló berendezések 4 évente
– 150 kW feletti légkondicionáló berendezések 2 évente
– A tulajdonos rövidebb időszakonként is kérheti a felülvizsgálatot
Berendezések felülvizsgálatának tartalma
– Tervezett és megvalósult állapot
– Üzemeltetési, karbantartási dokumentumok
– Beüzemelés, beszabályozás
– Energiafelhasználás
– Hűtőkörök környezetvédelmi megfelelőssége
– Ellenőrző mérések
– Javaslattétel
A tanúsítást végző szakértők lehetnek az építésügyi-műszaki szakértői jogosultsággal rendelkező szakemberek a 104/2006. Korm. rend., valamint az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetők a 244/2006. Korm. rendelet szerint.
– légkondicionáló rendszerek: energetikai mérnök, gépészmérnök
– hőtermelő berendezések: energetikai mérnök, gépészmérnök, villamosmérnök
Jogosultsági vizsgakövetelmények teljesítése esetén:
– felsőfokú végzettség esetén 1 év szakmai gyakorlat
– technikusi végzettség esetén 5 év szakmai gyakorlat
Kötelező alkalmazás: 2009. jan. 1-től
Kazánhatásfok:
– Tüzeléstechnikai hatásfok
– Kazánhatásfok
– Kazán éves hatásfok
– Készenléti veszteség
Érezhető égéstermékveszteség:
Θfl égéstermék hőmérséklete [°C]
O2,fl,dry száraz égéstermék oxigén tartalma [%]
Θair égési levegő hőmérséklete az égőnél [°C]
A és B konstansok:
Tüzeléstechnikai hatásfok:
Tüzeléstechnikai hatásfok a kazánvíz-hőmérséklet függvényében:
Sugárzási veszteség:
Φgn,env burkolaton keresztüli hőveszteség [W]
Ai i-ik felületelemének mérete [m2]
αi i-ik felületelem hőátadási tényezője [W/m2K]
θi i-ik felületelem felületi hőmérséklete [°C]
θint kazánház belső hőmérséklete [°C]
Pgn,env burkolaton keresztüli fajlagos hőveszteség [-]
Φcn kazán névleges hőterhelése [W]
Kazánhatásfok
A kazánhatásfok az adott terhelés mellett értelmezhető hatásfok.
– Égő üzemidő alatt tüzeléstechnikai hatásfok
– Kazán készenléti állapotában készenléti veszteség
Készenléti veszteség: Kazánégő kikapcsolt állapota mellett jelentkező sugárzási és a kéményen keresztüli veszteség.
Kazánhatásfok névleges terhelésen:
100 a kazán hatásfoka teljes terhelésen [-]cn a kazán tüzeléstechnikai hatásfoka [-]
Pgn,env a burkolaton keresztüli fajlagos hőveszteség [-]
Égéstermék veszteség az égő kikapcsolt állapotában:
Összes készenléti veszteség:
P0 az összes készenléti veszteség [-]
Pch,off az égéstermék rendszeren keresztüli veszteség [-]
Pgn,env a burkolaton keresztüli fajlagos hőveszteség [-]
Mérési módszerek:
– Kazán készenléti állapotban való üzemeltetése (Stand-By üzem)
– Segédfűtés módszere
Készenléti veszteség a kazánvíz-hőmérséklet függvényében:
Kazánterhelés és túlméretezés
th a helyiséghőmérséklet [°C]
tk a pillanatnyi külső hőmérséklet [°C]
tkm a méretezési külső hőmérséklet [°C]
φ a kazánterhelés [-]
Φn a kazán névleges teljesítménye [W]
ΦAvg az épület méretezési hővesztesége [W]
φkor a korrigált kazánterhelés [-]
Kazánhatásfok részterhelésen:
g,x a kazán hatásfoka φkor részterhelésen [-]100 a kazán hatásfoka teljes terhelésen [-]
φkor a korrigált kazánterhelés [-]
Pt a kazán fajlagos készenléti vesztesége a φ kazánterheléshez tartozó tköz kazánvíz hőmérsékleten [-]
Fűtővíz szabályozása:
th a helyiséghőmérséklet [°C]
tk a pillanatnyi külső hőmérséklet [°C]
tkm a méretezési külső hőmérséklet [°C]
φ a kazánterhelés [-]
tem a fűtővíz előremenő hőm. méretezési állapotban [°C]
tvm a fűtővíz visszatérő hőm. méretezési állapotban [°C]
tviz,m a átlagos hőmérséklete méretezési állapotban [°C]
te a fűtővíz előremenő hőmérséklete [°C]
tv a fűtővíz visszatérő hőmérséklete [°C]
M a radiátor hőmérséklet kitevője [-]
Kazánok éves hatásfoka:
k kazán hatásfoka teljes terhelésnél
fs elpiszkolódási tényező a kazán két karbantartási periódusa közt
qB kazán készenléti vesztesége a teljesítmény százalékában
ba a fűtési időszak hossza [h/a]
bVH a kazán teljes terheléssel való üzemének időtartama [h/a]
A német előírások 12.8, 30.3, 38.8, 47.6 és 62.6 % terhelések melletti kazánhatásfokok mérését írják elő.
Kazánok éves hatásfoka:
Hagyományos kazán veszteségei:
Alacsony hőmérsékletű kazán veszteségei:
Kondenzációs kazán veszteségei:
Kazánveszteségek összehasonlítása:
Baumann Mihály, PTE PMMK Épületgépészeti Tanszék
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
A 7/2006 TNM rendelet, elég terjedelmes, gyakorlatilag minden elképzelhető hiba, hiány, tévedés belefért. A 264/2008. kormányrendelet jóval rövidebb, kevesebb teret ad az ilyeneknek. Az első, nem a törvényt szakmailag kidolgozók gondosságán, hanem a végrehajtási rendelet hiányán múlt. Ki a bánat tudja, kinek van legalább 20 kW teljesítményű kazánja. Egy gázműves kommandó, talán kinyomozhatná ezeket a szerencsétleneket, de mi van azokkal, akinek mondjuk szenes kazánja van. A kéményseprők ismerik a kéményeket, de nem léphetnek azokba a lakásokba, ahol az égésterméket a homlokzaton vezetik ki. Talán egy új testületet kellene erre is létrehozni? De mi történik azokkal, akik nem ellenőriztetik a készüléküket?
Azért a szakmai oldal is messze áll a tökéletestől. Titokzatos volt számomra, hogy a viszonylag új kazánokat két-, illetve négyévente kellene ellenőrizni, a 15 évnél régebbieket viszont csak egyszer az életben. Azután elolvastam az angol nyelvű eredeti direktívát.
”This Directive lays down requirements as regards:
(e) regular inspection of boilers and of air-conditioning systems in buildings and in addition an assessment of the heating installation in which the boilers are more than 15 years old.”
Tehát a rendszeres felülvizsgálaton felül (!) az ilyen idős kazánoknál egyszer a kiszolgált rendszert is ellenőrizni kell. Ilyen buta fordítási hiba nem tudom, hogy maradhatott benn a törvényben.
A felülvizsgálathoz szükséges mérnöki végzettség nehezen magyarázható. Olvassuk el a rendeletben az elvégzendő feladatokat: dokumentumok összegyűjtése, vezetékek esetleges tömítetlenségének, égők és égőtér tisztaságának szemrevételezéses ellenőrzése, mérőműszerek leolvasása, stb. Elég egyértelműen szerviz munka. Azt hiszem a törvény szakmai rész kidolgozójának fogalma sem volt róla, milyen is a mérnöki munka. Persze kamarai vizsga letétele után technikus is ellenőrizheti a kazánokat. Aki tud válaszolni a kérdésre, hogy ”mit értünk kapcsolt energiatermelés alatt, a kapcsolt hőtermelésnek mik az energetikai előnyei?” már megnézheti, nem ereszt-e a gázcső.