A több mint tíz éves oktatási tapasztalataim azt mutatják, hogy a mérnökhallgatók érzik, hogy a jogi ismeretekre szükségük van, és érdeklődéssel hallgatják a konkrét példákat. A tananyag elég nagy és összetett. Cikksorozatunk negyedik, befejező része.
A Debreceni Szakmai Napok konferenciáján elhangzott előadás alapján
Abstract:
The great social and economic transformation in 1989causedt a big challenge to the activity of Hungarian engineers. The education of law plays an important role in the technical training. The activity of engenners is complex and comprehensive so it is necessary to teach several and different spheres of law. Legal knowledge helps not only the vocational activity of engenners but it increases their senses of responsibility.
A jogi ismeretek témaköre sokkal több lenne, ha a társasági jog, a pénzügyi jog, az adójog, a környezet jog és a munkajog alapismereteit is tartalmazná. Ezeket az egyes szakokon vagy a tantervekbe önálló tárgyként beállítva tanulják, vagy más tantárgyak keretében térnek ki ilyen típusú ismeretekre is. Külön ki kell emelni a munkajogi ismeretek fontosságát, amelyet most szabadon választható tárgyként lehet a tantervek szerint tanulni. Végzett hallgatóink a gazdaságban munkaadók vagy munkavállalók, esetleg hatósági munkát végző köztisztviselők/ kormánytisztviselők, vagy néhányan közalkalmazottak lesznek. Fontos, hogy ismerjék az alapvető munkajogi szabályokat, amelyek rájuk vonatkoznak.( Mt, Kjt. Ktv.)
Véleményem szerint minden szakon szükség lenne ezeknek a jogi ismereteknek legalább az alapjait oktatni, hiszen így a gyakorlati élet számára képzettebb, jobb készségekkel rendelkező mérnököket bocsátanánk ki. A levelezős képzésben oktatott hallgatók gyakran ki is fejtik azt, hogy ezt a tárgyat magasabb óraszámban kellene tanulni. Ők ugyanis még a nappalisoknál is kisebb óraszámban tanulják, és munkájuk során már saját bőrükön érzik ezeknek az ismereteknek a fontosságát. A bolognai képzési rend céljának követése lehetővé tenné, hogy minden szakon megfelelő (szerintem magasabb) óraszámban juthassanak hallgatóink ilyen ismeretekhez, hiszen ennek a képzésnek gyakorlatorientáltnak kell lennie. Az alapszakos tantervekből egyes tárgyakat ki lehetne venni, olyanokat, amelyekre csak mesterszinten kellene oktatni a hallgatókat.
Ennek a tárgynak az oktatása nem könnyű. A jogi normák elvont fogalmak, ezért a jogszabályok értelmezése nehéz feladat. Magas szintű pedagógiai és módszertani tapasztalat szükséges hozzá, és konkrét példák segítségével lehet eredményeket elérni. Szorítani kell a hallgatókat a rendszeres óralátogatásra, hiszen sok kapcsolódás található a tananyagrészek között, ilyenkor az oktató ismétel is, és minél többet hallja valaki a kategóriákat, annál pontosabban rögzülnek. Itt is fontos az, hogy a definíciókat pontosan tudják, ez pedig utolsó pillanatos hajrátanulással nem érhető el.
A legnagyobb problémát természetesen a tömegoktatás jelenti. Tömegével áramlanak be képesség és készséghiányos, ráadásul nem kellően motivált hallgatók. Már az 1990-es évek közepétől érzékelhető volt az, hogy a műszaki képzésben tanuló hallgatóink személyiségével problémák vannak. Néhai nagyra becsült kollégánk – mérnökként és oktatóként – alaposan körbejárja ezt a témát.(Nagy Géza: A mérnök és etikája)
A társadalom erkölcsi állapotának romlása a mérnöki munkában is meglátszik. Jelentős mértékben csökkent a mérnöki felelősségtudat. Erről és ennek az orvoslási módjáról már kifejtettem a véleményem.(Bujalosné Kóczán Éva: „Paradigmaváltás a mérnökképzésben”) A mérnöki felelősségtudat növelése azért is fontos, mert nézetem szerint a mérnök tehet legtöbbet a munkája során a fenntartható (harmonikus) fejlődés megvalósítása érdekében (Bujalosné Kóczán Éva: „ A jogi ismeretek oktatása, mint a mérnöki felelősség növelésének eszköze a fenntartható fejlődés érdekében”)
A jogi ismeretek oktatása során kiderül az, hogy a hallgatók jelentős része nem emberközpontú, hanem anyagiság központú, nem közösség centrikus, hanem önérdek centrikus gondolkodású. Sokan nem értik azt, miért fontos az állam részéről a jogi szabályozás, és miért nagy jelentőségű az önkéntes jogkövetés. Nem akarják a jogokat és a kötelezettségeket azonos súllyal érvényesíteni, nem értik, hogy a törvény előtti egyenlőség azzal jár, hogy mindenkinek a joga csak addig terjed, amíg a másik ugyanazon jogát lényeges mértékben nem sérti. Nem tudatosodik bennük eléggé, hogy a jognyilatkozatokat komolyan kell venni (körültekintő mérlegelés után megtenni és utána jogszabályi normákat betartva eljárni), hiszen egy jól működő állam szankcionálni szokott. Lehetőleg úgy kell eljárnunk, hogy cselekedeteinkkel másoknak kárt ne okozzunk, és a károkozás nem csak anyagi hátrány előidézése lehet. A szerződésszerű teljesítés érdekében pedig minden tőlünk telhetőt kötelességünk megtenni.
Összefoglalás
Társadalmi érdek az, hogy a leendő mérnökök szakmailag felkészültek legyenek, erkölcsösen és hasznos jogi ismeretekkel, jogkövető módon végezzek munkájukat. Természetesen a képzést folytató műszaki felsőoktatási intézménynek is alapvető érdeke az, hogy végzett hallgatóik a munkaerőpiacon keresettek legyenek. Előrelépést jelenthet az, ha a képzés során a jogi ismeretek, a filozófia és a szaketika (mérnöki etika) oktatására nagyobb hangsúly kerül, mert a mérnöki erkölcs terén ezek az ismeretek előrelépést eredményeznek.
Az életben hosszabb távon ugyanis csak a jogkövető, erkölcsös mérnöki munka a kifizetődő.
Felhasznált szakirodalom:
1, 1949. évi XX. tv.: „ A Magyar Köztársaság Alkotmánya”
2, 1995. évi LIII. tv.:” A környezet védelmének általános szabályairól”, 1996. évi. LIII. tv.: „A természet védelméről”
3, Az 1997. január 11-én alakult Mérnöki Kamara Etikai Kódexében található Alapelvek
4, Bujalosné Kóczán Éva: „ Felelősségi formák a környezetjogban” Debreceni Műszaki Közlemények 4. évf. 2005/2. szám 17-25. o.
5, Bíró György: Jogi ismeretek mérnökhallgatók számára. Novotni Alapítvány Kiadó Miskolc 2002.
6, 1959. évi. IV. tv. „ A Polgári Törvénykönyv”
7, 1990. évi. LXV. tv. „ A helyi önkormányzatokról”
8, 1999. évi CLXIX. tv. „ A szabálysértésekről”
9, 1957. évi. IV. tv. : „ Az államigazgatási eljárás általános szabályai”¸ 2004. évi CXL. tv. „ A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai” módosítva a 2008. évi. CXI. törvénnyel
10, 1992. évi XX. tv. „ A munka törvénykönyve”; 1992. évi XXII. tv. „ A köztisztviselők jogállásáról”; 1992. évi. XXXIII. tv. „ A közalkalmazottak jogállásáról” hatályos változatai
11, Nagy Géza.:„A mérnök és etikája” Kereskedelmi és Hitelbank RT. Universitás Alapítványa Debrecen. 1997.
12, Bujalosné Kóczán Éva: „Paradigmaváltás a mérnökképzésben? (A mérnök szerepe az egészséges környezethez való alkotmányos jogunk érvényesülésében) szerk. Pokorádi László: Műszaki Tudomány az Észak-alföldi Régióban 2010. 141-146. o.
13, Bujalosné Kóczán Éva:„A jogi ismeretek oktatása, mint a mérnöki felelősség növelésének eszköze a fenntartható fejlődés érdekében” elfogadott cikk és előadás Építésmenedzsment és Technológia 2010 Konferencia( Építőipar a fenntartható fejlődésért). Budapest. 2010. október 28.
Dr. Bujalosné dr. Kóczán Éva, DE Műszaki Kar
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Korábbi hozzászólásomban nem azt vitattam, hogy ne kellene egy mérnöknek ismernie a munkavégzése során alkalmazandó jogszabályokat. Azon háborgok, hogy az ezeket létrehozó jogalkotók – tisztelet a kevés kivételnek – egyfajta mindenek felett állóknak képzelik magukat és úgy alkotnak meg jogszabályokat, rendeleteket, hogy az alapvető nem jogi ismereteknek nincsenek birtokában.
Az így megszületett törvények, rendeletek így meglehetősen féloldalasak, a gazdasági életre és társadalomra gyakorolt hatásuk pedig sokszor kifejezetten káros.
Azt hiszem oldalakon keresztül lehetne sorolni azokat az elfuserált rendeleti bakikat, amelyeknek súlyos, és negatív hatásait nyögi nem csak a mérnöktársadalom, hanem az egész magyar gazdasági élet.
Csak egyetlen példát említenék:
176/2008 (VI.30) Korm. rendelet „az épületek energetikai tanúsításáról”
Ha a 6 § tartalmi követelmények és a 10 § költségek ordító ellentmondását a jogalkotó képtelen belátni, akkor milyen alapon követelhető jogkövető magatartás, és hol van a mérnök jogbiztonsága?
Az energiatanúsítások elkészítésére ezen – rendeletben rögzített – abnormális feltételrendszer miatt tisztességes mérnök nem vállalkozhat, egyszerűen azért, mert tisztességes munkát ezen díjazásért nem lehet elvégezni.
Úgy tudom, hogy pl. az ügyvédeknél van minimál óradíj, ha valaki nem tartja be, akkor kizárják az ügyvédi kamarából, és tevékenységét fel kell függesztenie. Vajon ugyanezt a szabályozást miért nem engedik a mérnökkamaráknak?
Egy tervezői vagy szakértői munkát végző tervező csak annyira dolgozik „versenyszférában” mint egy ügyvéd!
A viszonosság elve alapján nem csak a műszaki felsőoktatásban kell jogi ismeretek tanítani, hanem a jogi egyetemeken is meg kéne tanítani a leendő jogászoknak, hogy VAN ÉLET A JOG-on túl is!
Idézek a 157/2005.(VIII.15) Korm. rendelet 2. sz. mellékletéből:
„-helyrajzi számonként a tervezett vezeték által igénybe vett tervezett vezeték hosszát(m)”
Én ezzel a mondattal nagyon nehezen birkóztam meg. Ill. bizonytalan vagyok az eredményt illetően.