Amikor jó tíz évvel ezelőtt elkezdtem jogot oktatni a Műszaki Karon, azon kívül, hogy egy-egy jogterület alapismereteit elsajátíttassam a hallgatókkal, az is célom volt, hogy eljuttassam őket annak a képességnek a megszerzéséhez, hogy bármilyen jogszabályt használni és értelmezni tudjanak, s a jogkövető magatartáshoz pozitív viszonyulást alakítsak ki bennük. (Jogi cikksorozatunk második része.)
A Debreceni Szakmai Napok konferenciáján elhangzott előadás alapján
Abstract:
The great social and economic transformation in 1989causedt a big challenge to the activity of Hungarian engineers. The education of law plays an important role in the technical training. The activity of engenners is complex and comprehensive so it is necessary to teach several and different spheres of law. Legal knowledge helps not only the vocational activity of engenners but it increases their senses of responsibility.
Amikor az 1990-es évek közepe táján a mérnökképzés új tanterveinek készítésekor a jogi ismeretek oktatásának tartalmi megújítását el kellett végezni, a főbb témákat a jogász felsőoktatás oktatói jelölték meg, dolgozták ki, és állandóan aktualizálták a jegyzetek tartalmát.(Bíró György: Miskolc ÁJK) Mindezt úgy tették, hogy az egyetem hagyományos karaival, amelyek műszaki képzést folytattak, konzultáltak arról, hogy a mérnök szakmai munkája során milyen jogterületekkel kerülhet kapcsolatba.
Amikor jó tíz évvel ezelőtt elkezdtem jogot oktatni a Műszaki Karon, azon kívül, hogy egy-egy jogterület alapismereteit elsajátíttassam a hallgatókkal, az is célom volt, hogy eljuttassam őket annak a képességnek a megszerzéséhez, hogy bármilyen jogszabályt használni és értelmezni tudjanak, s a jogkövető magatartáshoz pozitív viszonyulást alakítsak ki bennük. Természetesen a tantervekben közben alakult a jogi ismeretek oktatására biztosított órák száma, tantárgyak kimeneti követelménye, sőt ugyanazon tartalmú tárgyak elnevezése is.
Jogtudományi alapfogalmak
Ezek olyan alapismeretek, melyek nélkül nem érthető meg az, hogy a társadalomban milyen funkciót tölt be, és hogyan működik a jog. Az állam ezeket a kötelező érvényű magatartásnormákat (jogi norma) írott formában alkotja meg, valamely jogalkotói hatáskörrel felruházott szerve által. (jogszabály, jogforrás). A jogszabályok érvényességét mindig a hatály tisztázza (területi, személyi, tárgyi, időbeli), s nekünk mindig az időbeli hatályban lévő, arra az élethelyzetre vonatkozó jogszabályokat kell betartanunk, alkalmaznunk, de úgy, hogy figyelembe vesszük a jogforrási hierarchiát is. Az államtól kapott normákkal szabályozott viszony (jogviszony) mindig felek (jogalanyok) közötti viszony, s bár a jogalanyok különfélék (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülés), rendelkeznek konkrét jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek bizonyos magatartásokat jelentenek, tehát cselekvések, és mindig birtokba vehető testi tárgyakra irányulnak (dolgokra). Fontos dolgok, jelenségek, történések (jogi tények) bekövetkezte új jogviszonyt idézhet elő, vagy meglévőt módosíthat, illetve megszüntethet.
A jogszabályoknak van külső megjelenési formája, szerkezeti felépítése, kötelező kihirdetési módja. Különböző jogterületeket lehet elkülöníteni a magyar jogrendben, Lényeges különbség a közjogi jogágak és a magánjogi jogágak normaanyagában az, hogy míg a közjogiakban kiemelt jogalany az állam, aki mindenki másnak tilt vagy parancsol, és ha szükséges szankcionál, addig a magánjogi jogágakban a jogalanyok egyenlő helyzetűek, így a jogaik és kötelezettségeik kiegyensúlyozottak, még akkor is, ha az egyik jogalany az állam. Az állam amennyiben jogszabályban jogot ad valamire egy jogalanynak (alanyi jogként), akkor rábízza a jogalanyra, hogy él-e ezzel a jogával. A kötelezettségek esetében azonban, ha nem tapasztal önkéntes jogkövetést, a társadalom érdekében szankcionálnia kell.
Alkotmányjogi alapismeretek
Az írott alkotmányok tisztázzák egy állam társadalmi-politikai berendezkedését, az államszervezet hatalmi szerveit, ezek feladat- és jogkörét, rögzítik a tulajdon- és az elosztási viszonyokat, tartalmazzák az állampolgárok és más jogalanyok alapvető jogait és kötelességeit. Mindezen ismeretekre a mindennapi életben is szükségünk van, egy diplomás embernek pedig mindenképpen szüksége van ezekre az ismeretekre.
Az Alkotmány IX. fejezete azért különösen fontos, mert a helyi önkormányzatoktól szól, a mérnöki munka pedig erősen kötődik a helyi önkormányzatokhoz. Ezért a fejezet tartalmát ki kell bővíteni olyan ismeretekkel is, amelyeket a helyi önkormányzatról szóló külön törvény tartalmaz (Ötv.) Meg kell ismertetni a hallgatókkal az alkotmányunk alapján a törvényhozó- végrehajtó- független igazságszolgáltatás hatalmi ágainak szerveit, a köztük lévő viszonyt.
Polgári jogi alapismeretek
Jogelvek, személyi és szellemi alkotások joga
A polgári jognak sok alapelve van. Ezek között az utóbbi időben előtérbe került a jóhiszeműség és tisztesség elve, a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, a joggal való visszaélés tilalmának az elve, az együttműködési kötelezettség elve és az elvárható magatartás elve. A személyekhez kapcsolódnak személyiségjogok: név,- titok,- adat,- jó hírnévhez való jog, a helyiség védelem, a sajtó-helyreigazítási jog. A szellemi alkotások védelme különösen fontos a mérnökök számára, akik különböző szintű technikai újításokat végeznek. A szabadalmi joganyag ezért egyre nagyobb szerephez jut.
Dologi jog: A tulajdonnal kapcsolatos ismeretek
A fizikai kiterjedéssel bíró dolgok a világban általában valakinek a tulajdonában vannak. A dolgokat a jogszabályokban különböző fogalmakkal illetik. Leggyakrabbak ingóként és ingatlanként nevezik őket, de a mérnökök számára a dologkapcsolatot jelentő (alkotórész vagy tartozék) is fontos lehet, például a szerződésekben. Ingók és ingatlanok esetében eltérőek a tulajdonszerzés szabályai is. Az ingatlanok körében tulajdonjogi eltérés is lehet a földterület és a rajta lévő felépítmény kapcsán, és ilyenkor elővásárlási jogot kell érvényesíteni. Tisztában kell lenni az ingatlan-nyilvántartás rendszerével és a Földhivatal működésének szabályaival.
A sokféle tulajdonszerzési forma mögött az a közös lényeg, hogy egy személynek (jogalanynak) egy dolog felett tulajdonosi jogai (birtoklás, használat, rendelkezési jog) és tulajdonosi kötelezettségei támadnak (terhek és végső kár viselése, szükséghelyzetben és jogszabályban felhatalmazott szervek számára ideiglenes használat megengedése). Tisztában kell lenni a tulajdonvédelem és a birtokvédelem jogi eszközeivel. (Polgári Törvénykönyv)
Kötelmi jog: A szerződések általános jellemzői és típusai
A piacgazdaságban a gazdaság szereplői a javakhoz különböző típusú szerződések megkötése után jutnak hozzá. A szerződés teljesülésbe megy, ha a felek jogosulti és kötelezetti pozíciójukban is a megállapodás szerint cselekszenek. Sokszor ugyanazt az eredményt többféle szerződéssel is el lehet érni, ezért fontos, hogy az optimálist válasszuk ki, de ehhez tisztában kell lennünk a különböző típusok előnyeivel és hátrányaival. Mivel a szerződés létrejötte a felek akarategységén múlik, a szerződés szövege tartalmi szempontból diszpozitív (megengedő), hiszen csak a jogellenesség a közerkölcsbe ütközés szab tartalmi korlátot. Fontos, hogy tisztában legyünk a szerződések érvénytelenségének (semmisség, megtámadhatóság) okaival, a módosítás szabályaival, s a megszűnés és megszüntetés módjaival. A nem szerződésszerű magatartásoknak következményei vannak, különböző objektív és szubjektív szankciók (például. kötbérfizetés).
Az iparban a facere típusú (valamilyen konkrét eredmény létrehozására irányuló) szerződések többsége vállalkozási szerződés (tervezési, beruházási, szerelési, üzemeltetési, kivitelezői, építési), de léteznek szállítási, szállítmányozási és fuvarozási, közüzemi, valamint megbízási szerződések is. A hibás teljesítésért történő jótállás a szerződés létének utolsó szakasza. A szerződésekhez kapcsolódó mellék-kötelezettségek pedig a teljesítési készséget és képességet segítik elő.
Felhasznált szakirodalom:
1, 1949. évi XX. tv.: „ A Magyar Köztársaság Alkotmánya”
2, 1995. évi LIII. tv.:” A környezet védelmének általános szabályairól”, 1996. évi. LIII. tv.: „A természet védelméről”
3, Az 1997. január 11-én alakult Mérnöki Kamara Etikai Kódexében található Alapelvek
4, Bujalosné Kóczán Éva: „ Felelősségi formák a környezetjogban” Debreceni Műszaki Közlemények 4. évf. 2005/2. szám 17-25. o.
5, Bíró György: Jogi ismeretek mérnökhallgatók számára. Novotni Alapítvány Kiadó Miskolc 2002.
6, 1959. évi. IV. tv. „ A Polgári Törvénykönyv”
7, 1990. évi. LXV. tv. „ A helyi önkormányzatokról”
8, 1999. évi CLXIX. tv. „ A szabálysértésekről”
9, 1957. évi. IV. tv. : „ Az államigazgatási eljárás általános szabályai”¸ 2004. évi CXL. tv. „ A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai” módosítva a 2008. évi. CXI. törvénnyel
10, 1992. évi XX. tv. „ A munka törvénykönyve”; 1992. évi XXII. tv. „ A köztisztviselők jogállásáról”; 1992. évi. XXXIII. tv. „ A közalkalmazottak jogállásáról” hatályos változatai
11, Nagy Géza.:„A mérnök és etikája” Kereskedelmi és Hitelbank RT. Universitás Alapítványa Debrecen. 1997.
12, Bujalosné Kóczán Éva: „Paradigmaváltás a mérnökképzésben? (A mérnök szerepe az egészséges környezethez való alkotmányos jogunk érvényesülésében) szerk. Pokorádi László: Műszaki Tudomány az Észak-alföldi Régióban 2010. 141-146. o.
13, Bujalosné Kóczán Éva:„A jogi ismeretek oktatása, mint a mérnöki felelősség növelésének eszköze a fenntartható fejlődés érdekében” elfogadott cikk és előadás Építésmenedzsment és Technológia 2010 Konferencia( Építőipar a fenntartható fejlődésért) . Budapest. 2010. október 28.
Dr. Bujalosné dr. Kóczán Éva, DE Műszaki Kar
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.