A kamarai ügyek nyilvánosságáról

Zöhls András kollégánk törvényismertetése érdekes dolgokat állapít meg a témával kapcsolatban. Fizetések, bizottsági jelentések, tervek: ezeket mind nyilvánosságra kellene hozni.

2005. évi XC. Törvény az elektronikus információszabadságról


MÁSODIK RÉSZ
A KÖZÉRDEKÛ ADATOK ELEKTRONIKUS KÖZZÉTÉTELE


Az elektronikus közzététel kötelezettsége


3. § (1) A 6. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adatait saját honlapján – ha törvény másként nem rendelkezik – közzéteszi


a) a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Országgyűlési Biztos Hivatala, az Állami Számvevőszék, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Tudományos Akadémia,


b) a központi államigazgatási szerv (a kormánybizottság kivételével), továbbá az országos kamara (!!!), valamint


c) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.


Melléklet a 2005. évi XC. törvényhez


ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA


III. Gazdálkodási adatok


1. A közfeladatot ellátó szerv éves (elemi) költségvetése, számviteli törvény szerinti beszámolója; a költségvetés végrehajtásáról – a külön jogszabályban meghatározott módon és gyakorisággal – készített beszámolók. (Közzététel a változásokat követően azonnal, megőrzés a külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 5 évig archívumban tartásával.)


2. A közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatottak létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatok, illetve összesítve a vezetők és vezető tisztségviselők illetménye, munkabére, és rendszeres juttatásai, valamint költségtérítése, az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtája és mértéke összesítve (Közzététel negyedévente, megőrzés a külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával


A törvény hatálya alá eső szervezetek a közérdekű adatokat honlapjukon általában külön menüpont alatt közlik. Mindenkinek ajánlom az Ügyvédi Kamara adatközlésének elolvasását, a tiszteletdíjakon felül benne van még a hivatalsegéd bére, a fűtés, de még a talárok tisztításának a költsége is.


Én az MMK honlapján semmi nyomát nem találtam semmi hasonló elszámolásnak. Ha pedig mi magunk semmibe sem vesszük a ránk vonatkozó előírásokat (messze nem az idézett az egyetlen), nehezen várhatjuk el, hogy számunkra előnyös törvények szülessenek, egyáltalán, hogy komolyan vegyenek bennünket.
A 9571 ügyvéd egyébként évi 9000 forint tagdíjat fizet, az MMK 19721 aktív tagja évi 35 000 forintot.

Zöhls András

Szóljon hozzá

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.