Miután a kedvezményes értékesítést szűkítő lépésről van szó, ezért természetes, hogy számos érdekcsoport elégedetlen a módszertani dokumentummal. A Magyar Energia Hivatal osztályvezetőjének cikke, ami a kapcsolt energiatermelés, de csak az áram oldaláról (gondoljunk a hőszivattyúkra) is érdekes lehet számunkra.
A jogalkotás működése (1)
– A VET 171. § (5) és (6) bekezdései a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelők, valamint a biomassza tüzelésű erőmővek esetében – bizonyos feltételek fennállása esetén – lehetővé tették a kötelező átvétel meghosszabbítását.
– A VET vonatkozó részei 2009. nyarán módosultak (kiterjesztő jelleggel), majd a közigazgatási eljárások 2009. szeptember 1-én elindultak.
– A Hivatal nyilvános eljárásban, a honlapon elérhető tervezetek alapján előkészítette a gázmotorok hosszabbításával kapcsolatos módszertani anyagát. Minden beérkezett kérdést megválaszoltunk a lehető legnagyobb alapossággal.
– A nem gázmotoros termelőkre a Hivatal egyedi vizsgálatokat alkalmazott azok nagyfokú különbözősége miatt, de ezen esetekben is szem előtt tartotta a gázmotorokra kidolgozott módszertan releváns részeit.
A jogalkotás működése (2)
– Miután a kedvezményes értékesítést szűkítő lépésről van szó, ezért természetes, hogy számos érdekcsoport elégedetlen a módszertani dokumentummal:
– „A” változat: a közigazgatási eljárás után nyitva áll a bírósági jogorvoslat lehetősége
– „B” változat: a vonatkozó VET részek ismételt átírása (a Hivatal közigazgatási munkájának támogatása, hogy hatékonyabban tudjon eljárni, és ne számoljon rosszul)
– A Hivatal határozathozatali munkájával párhuzamosan az Országgyűlés 2009. december 14-én elfogadta a T/11303 számú „Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot, illetve az ehhez kapcsolódó módosító javaslatokat.
– Az elfogadott törvény tartalma (többek között):
– Kiterjesztő és korlátozó jelleggel újraszabályozta a hosszabbítás szabályait,
– „Újraindította” az időközben lezárt hatósági eljárásokat (Formálisan új ügyek indulnak!).
– Az elfogadott törvény hatására a 2009. évi eljárási határidőnél rövidebb időkeretben (elvileg akár egy nap is lehet), több ügyben – a tartalom alapján a 2009. évi ügyekkel azonos esetekben – kell ismételten határozatokat hozni.
A jogalkotás működése (3)
– A VET 2009. decemberi módosításával összefüggésben a Hivatal a honlapján megjelenítette a kérelem beadásához szükséges dokumentumokat, táblázatokat (2010. január 29.)
– Tanulságok:
– A magyar közigazgatás történetében még nem találtunk hasonló esetet,
– A történtek rombolják a befektetői bizalmat, hiszen a jogszabályok és a hatósági eljárások feltételei teljesen kiszámíthatatlanul változnak,
– A kedvezmények szűkítése miatt most is elkerülhetetlenek a bírósági eljárások (ez elvben nem lehet gond, hiszen a bíróság megfelelő jogi kontrollt biztosíthat)
– A Hivatal számításai szerint csak a gázmotoros kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés esetében, öt év alatt mintegy 10 mrd Ft többlet támogatás kerül kifizetésre (hatósági kontroll számítás lehetősége nélkül)
– A kötelező átvétel nem alkalmas a távhőszolgáltatás problémáinak megoldására.
– Az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejének figyelembe vételével kapcsolatos EU előírások nem kerülhetők meg a támogatási rendszer alakítása során. A EU állami támogatásokkal kapcsolatos
szabályai nem írhatók felül a VET-ben.
Modellvizsgálat – a KÁT átadási ár esetleges rögzítése
– 2008. decemberében javasolták a felhasználói (fogyasztói) szervezetek
– A Hivatal kötelezése alapján a MAVIR részletesen megvizsgálta a felvetést
– A Modellvizsgálatoknál számos paraméter figyelembe vételével készültek számítások:
– A KÁT átvétel havi lefutása (különféle forgatókönyvek)
– A KÁT mérlegkör működésének finanszírozhatósága (hitel felvétel nélkül, hitel felvétele mellett)
– A VET alapján olyan célfüggvényt kell választanunk, amely a gazdasági év végére minimalizálja a következő év januárjában beszámítandó kompenzációs összeget (így biztosítható az éves szinten közel kiegyensúlyozott cash flow).
– A számviteli alapelveknek megfelelő modellt lehet és kell építeni!
A Hivatal jogszabály-módosításokat javasolt
– A működési anomáliák megoldása érdekében, nyilvános véleményezési időszak után a következő témakörökben javaslunk módosításokat:
– Előlegszámla eltörlése;
– A termelők és a villamosenergia-kereskedők havi tervezési pontatlanságának (volumen eltérés) szankcionálása;
– A KÁT átvevők adatainak teljesebb nyilvánossága (ellenőrizhetőség);
– 12 havi előretartással készülő gördülő tervezés bevezetése,
– Fizetési határidők kisebb korrekciója (+/- 1-2 nap);
– A KÁT mérlegkör pénzügyi elszámolásának nagyobb nyilvánossága, átláthatóságának javítása;
– A végleges javaslatok és azok részletes indoklása a Hivatal honlapján elérhetők.
– A javaslatok nem érintik a mőködési modell alapjait.
Összefoglaló következtetések
– Az EU irányelvében meghatározott cél csak aktív kormányzati beavatkozás mellett teljesíthető.
– Összehangolt támogatáspolitika szükséges, amely az EU forrásokat és a termeléstől függő támogatásokat egységben kezeli.
– Az erőforrások szűkössége miatt minden fenntartható folyamatokból származó megújuló energiaforrást fel kell használni. Ez csak kellően szelektív ösztönzéssel érhető el.
– A fejlesztések szükségszerűen nem csak a villamos energia szektort fogják érinteni (hő, üzemanyag).
– A villamosenergia-termeléstől függő támogatást az európai többségi gyakorlathoz célszerű illeszteni (kötelező átvétel fix áron).
– A KÁT mérlegkör csak úgy illeszthető a villamosenergia-piachoz, ha a mennyiségi és mőködési problémákat egyaránt kezeljük (nem halasztható változtatások szükségesek).
– Cél a pontosabb tervezés és mőködési költségek csökkentése,
– Érdemi lépések szükségesek a KÁT mérlegkör belső összetétele tekintetében.
Dr. Grabner Péter
osztályvezető
Villamos Energia Engedélyezési
és Felügyeleti Osztály
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.