A kérdés egy gyártó aggályosnak mondható szezonális hatásfokérték-számítása kapcsán merült fel, mind kazán-, mind rendszerszinten. Van-e vizsgálat, retorzió, és meddig 86 a 86%? Megkérdeztük Versits Tamást, az MGVE elnökét, és összefoglaltuk gondolatait.
Az adatok pontosságáért a gyártó szavatol. A gyártó saját maga végzi el a méréseket, azokat a protokollok szerint dokumentálja és a formai követelményeknek megfelelően közzéteszi. A 813 rendelet IV. mellékletében szabályozza a Piacfelügyeleti vizsgálatokat, ahol le van írva, hogy milyen tűréssel lehetnek az értékek független vizsgálat esetén. A helyszínen ezt a gyakorlatban nem lehet ellenőrizni, ezért van nagy szerepe annak, hogy a gyártó utasítása alapján eljáró feljogosított szakembernek kell beállítania, beüzemelnie a készüléket, hogy az energiahatékonyság ne sérüljön! Ezért aggályos, hogy a garancia lejártát követően valaki „független” szervizzel javíttat.
A Rendelet kimondja, hogy egy gyártó nem produkálhat plusz-mínusz 4%-nál (független laborvizsgálat gyári állapotban) nagyobb eltérést az általa megadotthoz képest. Az MKEH Piacfelügyelete csak akkor kezdeményez vizsgálatot, ha arra például lakossági feljelentés/bejelentés érkezik, tehát gyakorlatilag soha. viszont, Az Európai Unió területén ilyen vétség esetén euróban tízezres büntetések kiszabása is lehetséges.
Meddig 86 a 86%?
Hogy rossz beállítással, illetve az évek múlásával hány százalékot romolhat a hatásfok? Ha ez a kazán egy arányszabályozásos kondenzációs, akkor megkockáztatom a 10-12%-t is! Teszem ezt abból a tapasztalásból, hogy van olyan eset, amikor egy ilyen készüléket „beüzemelés” címszóval egyszerűen bedugnak a konnektorba, szinte semmit nem takarít meg a korábbi készülékhez képest. A motoros gázszelepesek utánállítanak maguktól (a jobbak). Ha beállítom rendesen, és nincs karbantartva, utánállítva stb., 3-5 év alatt simán romolhat a gép hatásfoka 3-6%-t is.
És akkor még nem beszéltünk arról a nagyon fontos, bár sokak által elbagatellizált kérdésről, miszerint a rendszerbe foglalt készülékek magának a rendszer beszabályozatlanságából fakadó hatásfokromlásáról. Itt kell kitérni a rendszercímke, mint kapcsolt berendezés energetikai osztályba sorolásáról, mert valójában ez az igazi kérdés! Van-e olyan szakember, aki az egészet átlátja villany, hidraulika, vezérlés témákban?
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Mi a megoldás pl ebben az esetben?
Társasház, mindenhol zárt égésterű kazán levegő/füstgáz kéményre kötve. Az egyik kazán tönkremegy, ugyanilyet már nem nagyon lehet kapni, az egyszerűsített készülékcserét nem vállalja senki (a katasztrófavédelem szerint már nem is lehet ilyent csinálni), kondenzációs kazánt meg csak úgy lehetne, ha az összeset, ami erre a kéményre van kötve (megjegyzem, a méretezés szerint a kémény erre az esetre már nem alkalmas) kicserélik.
A lakó vagy megfagy vagy kicserélteti a készüléket svarcban.
Minden rendben van a jogszabályi háttérrel?