A Környezetbarát tervezés irányelve

Ez az Unióra vonatkozó irányelv érinti az olaj- és gázkazánokat, a hőszivattyúkat, a kapcsolt energiatermelő egységeket és a meleg víz- és szolártárolókat. Emellett 70 kW teljesítményig a hőtermelőket és rendszereket ugyanolyan energiahatékonysági címkével kell majd ellátni, mint amilyeneket az elektromos készülékek (mosógépek, hűtőszekrények, centrifugák és televíziók) esetében már alkalmaznak. A vásárlók így a címkéken látható különböző színek és betűk alapján azonnal látni fogják az adott termék energiahatékonyságát.

A minimális hatékonysági követelmények durván a kondenzációs kazánok hatékonysági szintjének felelnek meg, és többé-kevésbé az alacsony hőmérsékletű, hagyományos gáz- és olajfűtésű kazánok végét jelentik. Az egyetlen kivétel a ventilátor nélküli hőtermelők cseréje, például a ventilátor nélküli gázüzemű, többszörös rendeltetésű bojlerek, mint kombi bojlerek lakóépületekben, legfeljebb 30 kW leadott teljesítményig.

Az EU minimumkövetelményeket határozott meg a közvetett fűtésű használati melegvíztartályokra is. Ezeket a készenléti veszteség alapján számítják ki.

A szabályozás ezen részéből is látható, hogy az irányelv kifejezetten a károsanyag-kibocsátás csökkentését és az energiahatékonyság növelését célozza meg. Ezért nem kérdés a szabályozás szintjén az ellenőrzés kérdése, hiszen amennyiben középtávon, 2-3 év távlatában a gyártók nem fognak hagyományos készülékeket forgalmazni az Európai Unióban, a rendszer-kivitelezések szigorú szabályai is a kondenzációs technológia irányába lökik a kivitelezést. Nem lesz kérdés, hogy az irányelv által adott célokat elérjük-e.

A termék- és rendszercímke

A termékcímkéken kívül a csomagcímkéknek is tartalmazniuk kell energiaértékelési információt. Egy rendszercsomag hatékonyságát különféle vezérlőegységekkel, napkollektoros rendszerekkel használati meleg víz és fűtés számára, valamint kaszkádrendszerekkel lehet növelni. A hőtermelő hatékonyságára gyakorolt hatást a rendszercsomagba szánt komponensek alapján lehet kiszámítani. E számítás azután befolyásolja a címkézési besorolást is.

A címkézés elve a hőtermelők különböző hatékonysági besorolására épül. Fontos kiemelni, hogy önmagában egy kondenzációs készülék már „A” kategóriás, hiszen hatásfoka 90 és 98% között van. A hatásfokszámítás helyes képlete alapján a felső fűtőértéket kell figyelembe venni. A hagyományos módszer szerint ezzel az energiával nem számoltak idáig, mert a hagyományos készülékek esetében az égéskor keletkezett vízgőz veszteségnek számított, így a kondenzációs technológiában a vízgőzből nyert „plusz” energia hozzáadódott az alaphatásfok értékéhez. Így lehetséges az, hogy a hagyományos számítás alapján egy kb. 94%-os alaphatásfokon futó kondenzációs készülékhez hozzáadódik a lecsapódás energiájából nyert +8%, így máris 100% feletti értéket kapunk, és ezért félrevezető ez az adat. Az új szabályozás erre a kérdésre is választ ad, egyértelműen meghatározva, hogy egy kondenzációs kazán önmagában nem kaphat jobb besorolást, mint az „A” kategória. A+ és ezen felüli besorolású kizárólag csak olyan rendszer lehet, amelynek hatásfoka a számítások alapján 98%-os hatásfok felett van. Ezt jelölendő kerül bevezetésre az Ökodizájn címke.

Lot 1
Az úgynevezett Lot 1 termékcsoport hatálya alá a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérsékletszabályozóból és napenergia- készülékből álló csomagok esnek. Ezen termékekre és rendszerekre az EU 811/2013 és az EU 813/2013 rendelet vonatkozik, mely előírja az energiacímkézés megkezdését és meghatározza a termékkel szembeni minimális követelményeket.

Lot 2
Az úgynevezett Lot 2 termékcsoport hatálya alá a vízmelegítők, a melegvíztároló tartályok, valamint a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok tartoznak. Ezen termékekre és rendszerekre az EU 812/2013 és az EU 814/2013 rendelet vonatkozik, mely előírja az energiacímkézés megkezdését és meghatározza a termékkel szembeni minimális követelményeket.

Lot 11
Az úgynevezett Lot 11 hatálya alá pedig a készülékekbe beépített szivattyúk tartoznak. Ebben az esetben az EU 622/2012 és az EC 641/2009 előírásai lépnek érvénybe, melyek alapján a készülékbe épített szivattyúk energiahatékonysági indexe el kell hogy érje a 0,23-as értéket.
Mindezt röviden összefoglalva a bevezetés időpontjával együtt az 1. táblázatban is megtalálhatják.

Ha tovább szeretnénk egyszerűsíteni, mi is fog történni, akkor a három a piac számára fontos hatás az 1. ábra szerint érvényesül.

Hogy a Lot-okon belül mely termékek érintettek, azt a 2. táblázat tartalmazza.

Melyek lesznek az előzőekben említett minimumkövetelmények?

Lot 1 (EU 811+813/2013) esetén

Követelmények:
– energiafogyasztás a használat során,
– hangerőszint (zajkibocsátás),
– NOx-kibocsátás,
– CO-kibocsátás.

Kivételek:
– szilárdtüzelésű helyiségfűtő berendezések, mivel ezek a Lot 15 hatálya alá esnek, melynek hatása később érvényesül,
– CHP rendszerek > 50 kW,
– nyílt égésterű készülékek (B1-es készülékek 2017. 09. 1-ig telepíthetők, abban az esetben, ha a fűtési energiahatékonyság eléri a 75%-ot.

Lot 2 (EU 812+814/2013) esetén

Követelmények:
– energiahatékonyság,
– energiafogyasztás a használat során (illetve hőveszteség),
– hangerőszint (zajkibocsátás),
– NOx-kibocsátás,
– NOx- és CO2-kibocsátás vízmelegítők esetén.

Kivételek:
– vízmelegítők, melyek főként szilárd tüzelőanyaggal üzemelnek,
– vízmelegítők, melyek kizárólag élelmiszerkészítésre szolgálnak,
– cserekészülékek, melyek 2018 januárja előtt piacra kerülnek, és a címke jelzi, hogy cserekészülékként kerülnek piacra.

Lot 11 (EU 622/2012) esetén

Követelmények:
– energiahatékonysági index (EEI),
– energiafogyasztás a használat során,
– energiahatékonysági címke nem szükséges.

Kivételek:
– hordozható szivattyúk (az információszolgáltatás itt is kötelező),
– olyan csereszivattyúk, melyek 2020. 01. 01-ig telepítésre kerülnek egy már 2015. 08. 01. előtt telepített készülék beépített szivattyújának cseréjére.

Endrődy Eszter, Aranyosi Miklós, Venczel Márk