Tervezők, gépészek, üzemeltetők, kivitelezők manapság egyre többet találkoznak a kifejezéssel, ami a légcsatorna-tisztítást illeti. A tapasztalat azonban az, hogy az érintettek nagy része (kb. 70%) még a mai napig nem tudja, hogy mi is ennek a témának a jelentősége. Sokan gondolják úgy, hogy még kisebb keresztmetszetű levegőjáratokban is elfér néhány milliméter por. Az nem látszik, bajt nem okoz, a tisztítása pénzbe kerül, így marad az állapot.
Cégünk, a PLE Group Kft. (2014-ig Pap Légtechnika Kft.) 15 éve foglalkozik légtechnikai- és egyéb épületgépészeti kivitelezések mellett légcsatorna tisztítással. Ezen időszak alatt kellő tapasztalat gyülemlett fel a cég életében a témával kapcsolatosan. Elmondhatom, hogy találkoztunk számos elrettentő, de ugyanakkor sok követendő példával is az elmúlt évek folyamán.
Általánosságban elmondható, hogy a modern légtechnikai rendszerekkel ellátott, 90-es évek végén, 2000-es évek elején épített épületek mára elérték azt a kort, amikor a szellőzőrendszereikkel az általános karbantartáson túl már igencsak foglalkozni kell, ha az üzemeltetők eddig nem vették komolyabban szemügyre a rendszereik belső felületeit. Az ideális helyzet az lenne, ha már a rendszerek megépítése során tisztítónyílás-ajtókat helyeznének el azokon, így biztosítva a későbbi ellenőrizhetőség és a tisztíthatóság egyik feltételét. Ez sajnos a mai napig nem jellemző, ugyanis úgy gondolják a beruházáskor, hogy ezen tétel kihagyásával rengeteg pénz spórolható. Ez meglehet, azonban, ha a későbbiekben szeretne valaki tisztítást végeztetni a már beépített, elrejtett szellőzéstechnikai rendszerein, akkor a szükséges nyílások kialakítása jóval költségesebb lehet. De miért is van minderre szükség?
Érdemes két területet különválasztani: technológiai légtechnika és komfort klíma. Előbbi legegyszerűbb, legáltalánosabb és legismertebb formája a nagykonyhai elszívó rendszerek. ezek egész egyszerűen már néhány hónapos működés után szennyeződhetnek olyan mértékben a zsírtól, hogy tűzveszélyt jelentsenek. Ezek tisztítása első sorban ezért javasolt. Sajnos számos olyan esetről hallunk a híradásokból, amikor ezen tisztítások elmulasztása miatt keletkezett tűz egy plázában, bevásárlóközpontban, étteremben…
A komfortklíma jóval összetettebb és sok szakember által sokféleképpen kezelt terület. Kérdések merülnek fel a jogszabályi hátteret illetően, illetve az egészségügyi hatásokat illetően is. Nos, jogszabály jelen területen is létezik, ha nem is olyan módon, hogy előírja a rendszerek kötelező tisztítását, a belső levegő minőségére vonatkozóan vannak követelmények és az érintett hatóságok egyre komolyabban veszik ezen terület ellenőrzését, jogszabályi hátterének biztosítását.
Ezek mellett egyre gyakrabban találkozunk azzal a tipikus esettel, amikor 10-15 éves épületekben, pl. irodaházban, gyáregységekben megváltozik a helyiség funkciója, vagy pl. egy irodabelső átépítésre kerül. Ekkor a légtechnikai rendszert igyekeznek a kivitelezők „hozzászabni” az új igényekhez. A beszabályozási kérdések mellett nem foglalkoznak a szigetelő anyagok megbontásával járó szennyeződés keletkezéséről. Az ún. MMVF (man made vitreousfibers), azaz az üveg- vagy kőzetgyapotból készült szigetelőanyagok apró szálai (de ilyenek még: építési törmelék, gipszkarton darabok) megbontásukkor a levegőbe a légcsatornába kerülnek. A rendszer újbóli indításakor a légtérbe kerülve „láthatatlan kis tüskékként” igyekeznek az ott tartózkodókat szemviszketésre, orrnyálkahártya irritációs tünetekre bírni. Hosszabb távon ezek szem- és arcüreggyulladást is okozhatnak.
Egészségügyi szempontból nem kétséges a tisztítás szükségessége, amely több ezer elvégzett légmintavételünk, kiértékelésünk alapján állítunk. Az évek során lerakódó poros szennyeződés sok esetben megfelelő táptalajt képezhet a különböző baktériumoknak, gombáknak, amelyek kórokozók is lehetnek. Allergiás megbetegedést, állandó irritációt okozhatnak az épületben tartózkodóknak. (Nem csak a „rettegett” legionella lehet veszélyes!) Találkoztunk már irodaházban olyan gombával (Criptococcus), amely az ember tüdejében nagyon gyorsan, nagyon nagy felületen szétterjedve okozhat komoly megbetegedést, akár halált is. Szakemberek állítják, hogy megfelelő szűrők használatával mindez elkerülhető. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy a szűrés egy idő után nem elég. Az említett irodaházban negyedévenkénti, megfelelő, az előírásoknak maximálisan eleget tevő szűrőcsere volt.Nem különben, mint abban az étteremben, ahol a képen látható macska került bele a légtechnikai rendszerbe…
Mielőtt azonban bárki nekikezdene a légcsatornái kitisztíttatásának, a józanész használatával sok-sok pénz takarítható meg. Javaslom a rendszer alapos feltérképezését mind mechanikai, mind mikrobiológiai oldalról. Komoly cégek, komoly technológiával rendelkeznek ma már a különböző rendszerekben lévő „rendellenességek” kiszűrésére. Mi magunk is több száz mérést végzünk el havonta. A mérések és egyéb vizsgálatok eredményei hamar megmutathatják a szükséges lépéseket a tisztítást és fertőtlenítést illetően.
Hazánkban is egyre elterjedtebbek a magánházakban, lakásokban alkalmazandó kisebb, kompakt légtechnikai rendszerek. Ezek higiéniai állapotának ellenőrzése is elengedhetetlen. Éves szinten legalább egyszer javasolt a mintavételes mikrobiológiai ellenőrzés. Ezek költsége jóval alacsonyabb, mint ipari méretű rendszerek ellenőrzése. (x)
Laki Zsolt, PLE Group Kft.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.