A kiotói megállapodás sikerének egyik alapelemeként szerepel a CO2-kibocsátás beárazása. Ez egy piaci eszköz alkalmazása, mely két elemből áll, az értékmegállapításból és a kereskedelmi lehetőség megteremtéséből: az előzetesen megállapítottnál zöldebb országok értékesíthetik el nem füstölt kibocsátásuk után járó kvótájukat, azaz eladják a semmit.
Jelenleg két működő és egy tervezett szén-dioxid kereskedelmi rendszer létezik a világban. A nemzetközi megállapodások fontos kitétele, hogy a kvóta-kereskedelemből származó bevételeket kizárólag „zöld fejlesztésekre” költhetik a kibocsátók. A következő 12 évet érintő végső, globális klímavédelmi döntések várhatóan 2010 decemberében, Koppenhágában születnek meg.
Az összesen hét évet felölelő kiotói jegyzőkönyvet az Amerikai Egyesült Államok kivételével az összes gazdaságilag meghatározó ország aláírta, míg a 2005 óta tartó közösségi szén-dioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszerben (ETS) a 12 ezer legnagyobb európai károsanyag-termelő vállalat érintett. A tervek szerint az uniós kereskedelem legnagyobb területe a 2013-2020 között életbe lépő, lakossági, közlekedési, mezőgazdasági és hulladékipari szén-dioxid-kibocsátást tartalmazó Effort Sharing (ES) lehet. Az 1997-ben kidolgozott és 2005. februárban életbe lépett kiotói jegyzőkönyvben 37 ország, valamint az Európai Unió vesz részt, amelyek 2008. és 2012. között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának átlagosan 5 százalékos csökkentését vállalták.
Magyarországnak összesen 28,2 milliárd forintos bevétele származott 2008-ban a Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített, mintegy 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelelő kvóta értékesítéséből. Elemzők korábbi számításai szerint Magyarország 2008-2012 között 270-350 milliárd forint bevételre számíthat a Kiotóban szabályozott kereskedelemből, míg az Európai Unió hasonló rendszere további 250-1000 milliárd forintos forrást jelenthet az országnak 2013-2020 között. További becslések szerint az ETS-ben érintett magyar cégek 13,5 millió tonnás szén-dioxid kvótát értékesítettek 2005-2007 között, amiből mintegy 12-25 milliárd forintos bevételük származott. A legnagyobb hasznot azonban az ES bevezetése jelentheti Magyarországnak, mintegy 250-1000 milliárd forintos bevétellel.
Dr. Tóth István Tibor
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.