A Magyar Mérnöki Kamara véleménye magyar műszaki felsőoktatás fejlesztésének koncepciójáról

2015. április 8.

Az MMK korábbi állásfoglalásaiban is hangsúlyozta, hogy halaszthatatlan a hazai felsőoktatás átalakítása, fejlesztése, ezen belül a műszaki képzések színvonalának emelése, a gyakorlati képzések arányának növelése.

Az MMK a Koncepció céljaival és elveivel egyetért, azok megvalósítását támogatja.

A Koncepcióban a magyar felsőoktatás 2030-as víziója nagyvonalúan, de túl idealisztikusan van megfogalmazva, a jelenlegi helyzet elemzése viszont nem elég árnyalt, nem eléggé részletes. A Koncepció tapintatosan keveset beszél a felsőoktatásból folyamatosan történt forráskivonásról, csak érinti a megoldhatatlan anyagi nehézségeket okozó PPP konstrukciókat, és nem súlyának megfelelően tárgyalja a képzések kulcsszereplőinek, a műszaki egyetemi és főiskolai oktatóknak mára szinte ellehetetlenült helyzetét. Ugyanakkor egy sor kritikus kérdést pontosan leír: a hallgatók felkészültségének és motiváltságának kérdését, az egyidejűleg jelen lévő hiányokat és pazarlásokat, a felsőoktatás nem kielégítő mértékű alkalmazkodását a változó társadalmi – gazdasági környezethez.

Az előrelépés biztosításához bevezetett „ágazati szemléletű megközelítés” eredeti és hatékonyságot ígérő gondolat. Erőssége továbbá a Koncepciónak, hogy a problémák feltárását egyértelmű célok kitűzése és a célok eléréséhez szükséges konkrét akciók felsorolása követi. A célok és az akciók is tartalmasak, megvalósíthatók és számon kérhetők. Külön értéket jelent, hogy a Koncepció önálló fejezetben mutatja be azokat a képzési területeket, amelyek speciális beavatkozásokat igényelnek.

A közoktatást és a felsőoktatást elválaszthatatlan egységnek tekintjük, ezért hangsúlyozzuk, hogy – a magas szintű felsőoktatás előfeltételeként – elengedhetetlennek tartjuk a természettudományos oktatás megerősítését.

A műszaki felsőoktatással összefüggésben az MMK a következőket kívánja hangsúlyozni a Koncepcióban megfogalmazottak alapján:

– a felsőoktatási képzéseket tartalmazó új kormányrendelet előkészítése során a műszaki képzési helyekkel folytatott államtitkársági konzultáció (Koncepció 22. oldal) eredményeként a meghirdethető szakok száma az idén alig csökken; az MMK véleménye szerint radikálisabb csökkentésre lenne szükség, mert irreálisan magas a szakok jelenlegi száma. Kezdeményezzük, hogy időszakonként történjen meg a felülvizsgálat. Az MMK bejelenti részvételi szándékát a műszaki felsőoktatás ezen felülvizsgálatában;

– helyes irány, hogy a képzésekben adott kredit mennyiség megszerzésére idegen nyelven is legyen lehetőség (Koncepció 22. oldal);

– fontos, hogy az új képzési szerkezettel összhangban tartalmi és szerkezeti szempontból is meg kell újítani a képzési és kimeneti követelményeket, és a követelmények kidolgozásába be kell vonni az érintett szakmai szervezeteket, gazdasági szereplőket (Koncepció 23. oldal);

– műszaki képzések területén a duális képzés elterjesztésével az MMK egyetért (Koncepció 24. oldal), de fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a 2015. szeptemberben induló duális képzésekben együttműködő ipari partnerek, gazdasági vállalkozások valóban fel vannak-e készülve egy merőben új, a mentorálás miatt nagy szakember-igényű oktatási – képzési feladatra. Tapasztalataink szerint a kkv-k nincsenek felkészülve a feladatra;

– az MMK teljes mértékben egyetért azzal, hogy „az oktatói kiválóság növelése érdekében szükséges bevezetni az oktatók teljesítményközpontú, transzparens előmeneteli rendszerét, mérni kell az oktatói teljesítményt, egyúttal meg kell teremteni a versenyképes bérezés feltételeit” (Koncepció 24. oldal);

– a fentihez hasonlóan kiemelt fontosságú, hogy „növelni kell a hallgatókkal szemben támasztott bemeneti és kimeneti minőségi követelményeket”, többek között „középtávon elő kell írni az emelt szintű érettségi és a bemeneti idegen nyelvi ismeretek megfelelő szintjét” (Koncepció 25. oldal);

– a rendelkezésünkre álló információk szerint a MAB szakértői testületének tagjai az akadémiai szférából kerülnek ki, a társadalom, a gazdaság a szakértői testületben nincs jelen; ezt a helyzetet meg kell változtatni, hogy már a képzések akkreditációs folyamatában érvényre juthassanak az akadémia szférán kívüli szektorok szempontjai, érdekei is (Koncepció 26. oldal);

– a Koncepció „2.2. Világszínvonalú kutatás” c. fejezetével egyetértve nagy jelentőségűnek tartjuk az oktatás és kutatás szerves egységét, és ezen belül a humán erőforrások fejlesztésére irányuló törekvéseket (Koncepció 28. oldal);

– az MMK régi törekvése valósulhat meg, ha a mai BSc alapképzés mellett megjelenik a korábbi üzemmérnök-képzéshez hasonló, gyakorlat-orientált alapképzés BEng megkülönböztetéssel (Koncepció 40. oldal); javasoljuk megvizsgálni, hogy célszerű lenne-e a duális képzésben végzetteket megkülönböztetni a BEng jelöléssel a BSc végzettségűektől;

– nagy szükség van arra, hogy a mérnökképzésben is minél szélesebb körben megjelenjen az oktatási innováció (Koncepció 52. és 55. oldal); törekedni kell „a hallgatói munkavégzés központúvá tételére”, projektekben való aktív hallgatói közreműködésre, eleven mester – tanítvány viszonyok kialakítására;

– a „4. Speciális beavatkozási területek” c. fejezet „4.2.2. Műszaki képzés” alfejezet (Koncepció 68. oldal) több pontban megismétli a Koncepció korábbi megállapításait; a megállapításokkal és célokkal itt is egyetértünk, és szorgalmazzuk azok mielőbbi megvalósítását;

– kiemeljük, és minden erőnkkel támogatjuk közülük „a gyakorlati szakemberek oktatásba történő bevonása” részt (Koncepció 70. oldal); a kérdéskör megoldásába az MMK is készséggel részt vállal. a kérdéskör megoldása az MMK számára prioritás; az MMK kezdeményezi, hogy soron kívül és kiemelten kerüljön sor e feladat megoldására;

– felkérés esetén ugyancsak közreműködünk a műszaki diplomások továbbképzésének vizsgálatában (Koncepció 70. oldal), tekintettel arra, hogy az MMK tervezői és/vagy szakértői jogosultsággal rendelkező tagjai részére kötelező a rendszeres továbbképzés, amelyet az MMK szervez és felügyel.

Összefoglalva és megismételve: a magyar felsőoktatás fejlesztésére kidolgozott, „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című koncepció irányaival és tartalmával a Magyar Mérnöki Kamara azonosul, és felajánlja közreműködését a feladatok megoldásában a mérnökképzéssel összefüggő területeken.