A Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) levélben jelezte észrevételeit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tervezetével kapcsolatban. Javaslatokat tettek többek között a távfűtés fokozott alkalmazására, a hővisszanyerős szellőzetés és a hazai gyártás támogatására.
A tervezet jól átgondolt összeállítás, tartalmazza mindazokat a feladatokat és a feladatok teljesítéséhez szükséges feltételeket, amelyek a kitűzött stratégiai célok eléréshez szükségesek.
A Magyar Épületgépészek Szövetsége elnökségének véleménye szerint van azonban néhány témakör, aminek az anyagban nagyobb hangsúlyt javaslunk adni:
– A városias, meglévő, többszintes lakóépületek fűtési rendszerei általában rendkívül korszerűtlenek. Az energiahatékonyság kívánatos növelését nemcsak az egyedi (lakásonkénti) fűtések korszerűsítésének egységes kezelése nehezíti, hanem a meglévő kémények rossz, gyakran életveszélyes állapota is. A kémények felújításának költsége rendkívül megnöveli a korszerűsítés költségeit, aminek terheit többnyire a lakók nem is tudják vállalni.
– Erre való tekintettel helyenként, belvárosi környezetben megoldás lehetne a távfűtés bevezetése. Természetesen lakásonkénti szabályozással és fogyasztás-méréssel. Erre ma már elérhető árú berendezések léteznek. Nem kéne sem a gázellátó rendszert, sem a kéményeket felújítani, és jelentősen csökkenne a helyi égéstermék kibocsátás okozta környezetterhelés is.
– A tervezet nem tárgyalja a lakó-, vagy a közösségi terek szellőztetésével járó energetikai feladatokat. Ezt hiányoljuk, mert a jól szigetelt és csaknem légtömörré tett „hatékony” épületek szellőztetése, a belső komfort és az egészséges környezet megteremtésén túl az épületek állékonysága szempontjából is rendkívüli fontosságú. A mindenkori igényeknek megfelelően szabályozott szellőztetés ezeken túl a szellőztetéssel együtt járó hőveszteség csökkentése érdekében is kiemelt jelentőségű. Főleg a nagyobb közösségi terek, vagy hőkibocsátással járó technológiák helységeinek szellőztetése emellett már ma is csak hővisszanyeréssel tekinthető hatékonynak. A tervezetben is szereplő „közel nulla” energiafelhasználási szint pedig az esetek többségében el sem érhető a kiszellőztetett levegő hőtartalmának hasznosítása nélkül.
– Kisebb települések környezetében előnyben kellene részesíteni a decentralizált, kisebb egységteljesítményű, közösségi energiaellátó rendszerek létesítését. Elsősorban a helyi adottságoknak megfelelően, biomassza vagy más megújuló energia alapú kiserőművekkel, fűtőművekkel.
– Csak érintőlegesen említi az anyag a hazai építési-épületgépészeti termékek gyártásának fokozását, erre szükséges lenne hatékony támogatási rendszer kidolgozása.
-Támogatni azonban csak olyan termékek gyártását szabad, amelyek nem csak a felhasználásukkal, beépítésükkel szolgálják az energiahatékonysági célkitűzések elérését, hanem az előállításuk és beépítésük során felhasznált energia, valamint a környezetszennyezést okozó melléktermékek mennyisége is megfelel a korszerűség követelményeinek.
A stratégia kialakításához kérjük a fenti észrevételeink, javaslataink figyelembe vételét.
Minden további kérdésben készséggel állunk rendelkezésre.
Budapest, 2014. október 10.
Gyárfás Attila
ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Az én megközelítésem a következő:
Ma Magyarországon két nagy infrastruktúra létezik, amit talán nem szabad veszni hagyni. Az egyik a vezetékes földgáz ellátó rendszer, a másik a távhő rendszer (rendszerek). Mindkettő közös gondja, hogy az igények (hőigények) monoton csökkenek. Emiatt az állandó költségek aránya monoton nő. A „földgáz-lobbi” nyilván a távhőtől vár új ügyfeleket; „váljatok le, gyertek hozzánk” jelszóval. A távhő-lobbi azt szeretné, ha a ma még földgázos fogyasztókat is beterelnék az ő ügyfeleik közé. Létezik optimum? Közben ott toporog a biomassza és a villany (hőszivattyú).
Szép feladat lenne erre készíteni egy „stratégiát”. Jelentkező?