A mérnöki etika kérdése többször gerjesztett már vitákat szaklapunkban. Igen, az építész-, azon belül az épületgépész szakmának egy sarkalatos kérdése az, hogy mennyire lehet elvekhez ragaszkodni ma, itt. Az építszeknél zajlik egy mérnöketikai szeminárium, Margitay Tihamér, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék tanszékvezetőjének előadásában. Ha már az épületgépészeknél nincs ilyen, legalább nézzünk meg egy érdekes esettanulmányt az említett képzési anyagból.
Egy projekt szereplői:
Az etikai és szakmai hibák osztályozása
1. Nincs tudatában az etikai szakmai vétségnek (Etikailag jóhiszeműen jár el – nem akar rosszat -, de etikailag és szakmailag sem helyesen!!)
– Hanyagság
– Tévedés, figyelmetlenség
2. Tudatosan etikátlan magatartás
– Egyszerű csalás, sikkasztás, vesztegetés (pl. tervek jogosulatlan felhasználása, lásd 10. óra)
– Érdek- és értékkonfliktusok etikátlan megoldása (Ezeket nehéz etikailag helyesen megoldani!) pl. Challenger
(A határok nem élesek, és több is előfordulhat egyszerre.)
Érdekkonfliktusok
A szereplők között:
– Beruházó – tervező
– Tervező – kivitelező
– Beruházó – kivitelező
– Beruházó – közösség – környezet stb.
A szereplő szervezeteken belüli egyes funkciók között:
– mérnök – menedzser
– vezető – beosztott stb.
Esettanulmány: Citicorp Center I.
– „The Fifty-Nine-Story Night Crisis”. The New Yorker Magazin. 1995.05.29. 45-53. o. (http://www.duke.edu/~hpgavin/ce131/citicorp1.htm és http://en.wikipedia.org/wiki/Citigroup_Center http://www.crosscurrents.org/kremer2002.htm)
– Magasság: 279 m
– Iroda alapterület: 120 000 m2
– Átadás: 1977, N.Y. C., Manhattan
– Beruházási ktg.: kb. 200 millió dollár
– A szerkezet tervezője: William LeMessurier
– Az eset arra példa, hogyan kell a hibát kezelni.
LeMessurier számára egy évvel később kiderül:
– A 45 fokos szélnyomás 40%-kal nagyobb a korábban számítottnál.
– A kivitelezés során a pillérekre a konzolokat az eredeti hegesztett kötések helyett felcsavarozták.*
Következmény: 110 km/h szél már komoly károsodást okoz, ilyen 16 évente várható N.Y.C.-ben
Mit tenne Ön?
Lehetőségek: 1. hallgatni, 2. javítást kezdeményezni (3. harakiri)
Alkalmazzuk a racionális etikai döntési eljárást!
Kizáró feltétel: 1.-et kizárja, hogy több száz (ezer) emberéletet ilyen mértékben nem kockáztatunk. (Amilyen egyszerűnek tűnik, olyan gyakran hagyják figyelmen kívül. Lásd később!)
A hasznosság számítása: Az érdekes az, hogy csak a tervező számára is hasznosabb és etikusabb 2. mint 1. Az összes szereplő szempontját tekintetbe vevő összes várható hasznosság pedig nyilvánvalóan sokkal magasabb 2.-ben mint 1.-ben.
Ellenőrzés: 1. egyetlen kérdés szerint sem fogadható el.
A következmények várható hasznossága CSAK a szerkezet tervezője szempontjából:
Mit tett LeMessurier?
– Beszélt az ügyvédeivel és a biztosítójával
– A Citicorp alelnökével, elnökével, akik támogatták a javítási tervet
– N.Y.C. építési hatóságaival
– Érzékelőket szereltek az épületre
– Megszervezték a meteorológiai figyelő szolgálatot
– Értesítették a katasztrófavédelmet, és kiürítési tervet készítettek
– A munkatársaknak és a sajtónak nem szóltak
– Hegesztett acél fülekkel erősítették meg a csatlakozási pontokat éjszaka.
Szerencséjükre nem szivárgott ki, sajtó sztrájk volt N.Y.C.-ben
Mit lett az eredmény?
– Az átalakítás becslések szerint 8 millió dollárba került.
– A Citicorp kártérítési pert indított az összegért, de megállapodtak 2 millió dollárban, ami éppen LeMessurier cége felelősségbiztosításának felső határa. A biztosító fizetett LeMessurier helyett.
– LeMessurier reputációja és megrendelés állománya nőtt.
– LeMessurier ma tankönyvi példa az etikus mérnöki magatartásra
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.