Sok kollégának az a véleménye, hogy nemcsak hogy az energiatakarékosság (ma a közmédia által kommunikált formája) nem jár kéz a kézben a komforttal, de az üzemeltetők kiszámíthatatlánsága miatt is rengeteg, az épületgépészek által betervezett, beépített pozitívum is elvész használat közben. Példa a cikkünkben.
A valasz.hu-n megjelent cikkből idézünk:
„De vissza a passzívházakhoz: ezek ugye olyan épületek, amelyek annyira tökéletesen szigeteltek és eleve úgy épültek, hogy télen szinte nem igényelnek fűtést, nyáron meg hűtést. Ami elvileg végtelenül energiatakarékos. Hogy a gyakorlatban mennyire az, arra a németországi Wiesbadenben kíséreltek meg válaszolni, ahol egy utcában egymás mellett felépítettek két pontosan ugyanolyan társasházat. Illetve csak kívülről ugyanolyanok, valójában ugyanis az egyik passzívház, a másik meg csak normálisan szigetelt. Tehát az egyiknél 26 centi vastag a vakolat alatt a polisztirol réteg, a másiknál csak 14, az egyiknél háromrétegűek az ablakok, a másiknál csak duplák és így tovább.
És az eredmény? A passzívház fűtési igényei valóban egyharmaddal kisebbek, mint a simán jól szigetelt épületé, ám az áramfelhasználása a négyszerese! Ami azt jelenti, hogy összességében az energiamegtakarítás gyakorlatilag nulla lett. Az áramfogyasztás egyébként azért ekkora, mert a hőcserélők és a ventilátorok, amelyek a levegőt kintről beszívják, majd keringetik az épületben és a lakásokban, ennyivel többet fogyasztanak. Mindezt úgy, hogy a passzívház építési költségei négyzetméterenként durván hetvenezer forinttal magasabbak, ráadásul a gépek még el is vesznek egy csomó hasznos alapterületet a pincéből.
A helyzeten rontanak a lakók, akik – hiába magyarázták el nekik, miként kell élniük egy passzívházban – pont olyan kiszámíthatatlanul viselkednek, mint általában az emberek. Össze-vissza szellőztetnek, hol melegebbet, hol hidegebbet akarnak, mint az a ház szempontjából ideális lenne. A cég végkövetkeztetése: egyelőre inkább rendes házakat építenek.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
3 hozzászólás
Összetett kérdésről van szó. Kár egy, inkább hangzatos kijelentésekkel dolgozó, alapvetően nem szakmai igényességű írást alapul venni.
Néhány szempontot hozok most.
Németország jellegzetesen a bérlakások országa. Az említett cég is sok bérlakást kezel. Illetve korszerűsít. Szigorúan üzleti alapon. A korszerűsítésnek meg kell térülni a bérleti díjakból.
Abba sem lehet itt részletesen bele menni, hogy miért érdekes a „Warmmiete” és a „Kaltmiete”.
Igaz, hogy a lakók nem épületgépészek. Hiányosak az ismereteik épületfizikából, irányítástechnikából, stb. Ezért is próbálkoznak a fejlesztők olyan megoldásokat kialakítani, ahol a lakónak csak az igényét kell jelezni, a többit az automatika csinálja.
Egy példa: http://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2016/marcius/energiatakarekossag-es-komfort-egyszerre
Az különben tényleg fontos kérdés, hogy mi a jobb: energiatakarékos ház (Niederenergiehaus), passzívház, aktívház?
Kedves Uraim!
A forrásról említettekkel egyetértek, mégis, fontos gondolatot fogalmaz meg a cikkíró: a lakás használójának felelősségét. És ez általánosítható nagyon sok épületgépészeti rendszerre, berendezésre, ezért került ide ez a cikk.
Nem véletlen, hogy a lakások ésszerű fűtése, szellőztetése gondot jelent. Melyik tantárgyat utálják legjobban a tanulók? A fizikát.