Nevükkel ellentétben a hűtőmennyezetek nem hűtenek, hanem elvonják a hőt a helyiségből. Kialakításuk mára sokféle. Megkülönböztetünk ún. beágyazott rendszereket és kontakt rendszereket. Előbbi esetben a hűtőcsövek gipszkartonba vannak ágyazva, utóbbiban a gipszkartont egy hővezető lemezre erősítik. A beágyazott rendszerben gyárilag elhelyezett csövek és a csövet körülölelő gipszkarton közötti hőátszármaztatás nem függvénye a kivitelezés milyenségének. Mondhatjuk, hogy a kivitelezésből adódó bizonytalansággal a beágyazott rendszereknél nem kell számolni.
A hazai tervezési gyakorlat
Gyakori tervezői hibák:
A teljes mennyezetfelület ki van osztva mennyezeti hűtőpanelekkel. Amennyiben ilyesmivel találkozunk, biztosak lehetünk benne, hogy az épületgépész tervező sem az építésszel, sem pedig a belsőépítésszel nem konzultálta meg az álmennyezet kialakítását. A terv a sarokban landol, és nem hasznos segítsége a kivitelezőnek, ráadásul az anyagkiírást sem segíti. A lámpákhoz, anemosztátokhoz, sprinklerekhez minden esetben alkalmazkodni kell. Az eredeti kiosztás helytelen, így a kivitelező improvizatív munkára kényszerül. Ettől kezdve a tervek értelme megkérdőjelezhető.
Miért is készülnek ilyen módon a kiosztások? Mindenekelőtt meggyőződésem, hogy nagyon kevés esettől eltekintve a nyári hőterhelés-számítások jelentős tartalékkal készülnek. Ennek talán az lehet az oka, hogy a legtöbben bizonytalanok saját számításaikban, és a túlméretezés biztonságában kisebb a felelősség terhe. Az esetek nagy számában tehát a méretezés első lépésétől megkérdőjelezhető annak hitelessége.
A biztonságot az is szolgálja, ha a mennyezethűtő elemek teljesítménye nagy. Minél nagyobb, vagy minél nagyobbnak mondják, annál nagyobb biztonságban érezzük magunkat. Magas és még magasabb teljesítményadatokat hallani a gyártóktól, és mi mindent elhiszünk. Pedig nem kellene. Ahogyan radiátorkiválasztáshoz teljesítménytáblázatot használunk, mennyezethűtő paneleknél is teljesítménydiagramokból dolgozunk. Vagy nem? Minden gyártónak van ilyenje. Vagy nincs? Pedig kellene.
Még valami: a páralecsapódás kialakulása határt szab a hűtővíz hőmérsékletének, így az nem lehet tetszőlegesen alacsony. Különböző rendszerek összehasonlítása kizárólag azonos peremfeltételek mellett értelmes.
Összefoglalva
A mennyezethűtés tervezése fontos. A szükséges felület meghatározásáról, az elemek kiosztásáról, azok hidraulikai szempontból megfelelő összekapcsolásáról kell szólnia. A szakmai támogatás igénybevétele teljesen elfogadható. A feladat teljes körű áthárítása a szakági egyeztetések hiánya és ezáltal téves feltételezések miatt nagy biztonsággal téves eredményre vezet. A terv kivitelezhetetlen, következésképp haszontalan.
A megfelelő szigetelések és árnyékolások kiválasztásában, valamint a belső térkialakításban szükség van az építészekkel való együttműködésre. Az esetek többségében a mennyezethűtő rendszer önmagában elegendő.
A beruházó szemével
A kontakt rendszer teljes felületére gipszkartonnal és annak kivitelezésével kell kalkulálni. A beágyazott rendszer elemei önmagukban is teljes értékű tagjai az álmennyezetnek. A hűtőelemek felülete levonódik a gipszkartonozási költségvetésből.
Akinek a magas minőség a legfontosabb: sok esetben segíti a döntést, ha megnézzük élőben is a szóban forgó termékeket.
Egyre több esetben merül fel a bútorok, berendezési tárgyak, burkolatok és – nem utolsó sorban – az álmennyezet hangelnyelő, -csillapító hatása. A panelen szabályos alakzatban kiképzett „furatokkal“ ellátott panelek a hangot elnyelik. A „furatok“ alakja lehet kör vagy sokszög.
A kivitelező szemével
Az álmennyezet fölött nem egyszerű dolgozni. Ha egy kötés nem sikerül, annak komoly kár a következménye. A legbiztonságosabb rendszer ma egyértelműen a toldóhüvelyes kötés, amely szemrevételezéssel ellenőrizhető, és legkevésbé teszi próbára a szerelőt. A gipszkarton fűtőpanelek felhelyezését a gipszkartonszerelővel való alapos egyeztetésnek kell megelőznie. Egy helyesen kialakított tartó konstrukcióra élvezet a szerelés.
A száraz fektetésű falfűtés/hűtés rendszerekkel a helyiségek falait termikusan aktiváljuk. A falfelületek fűtésre és hűtésre történő hasznosítása több alacsony hőmérsékletű rendszermegoldást tesz lehetővé.
– A száraz fektetésű falfűtés/hűtés fő elemei a DIN 18180 / DIN EN 520 szabványoknak megfelelő gipszkartonlapok.
– A szálerősített, impregnált gipszlapok ütésésállók, és hajlítási merevségük is nagy.
– A lemezek nem tartalmaznak egészségre káros anyagokat, és szagmentesek.
– A száraz fektetésű falfűtés/hűtés rendszer fő eleme egy olyan gipszkartonlap, amelybe a csövet 45 mm-es osztástávolsággal, az előre bemart hornyokba kígyóvonalú csőfektetéssel gyárilag bepattintották.
– A különböző méretű fali elemek segítségével még bonyolult falfelületeknél is jó aktív fűtőfelület-hányad érhető el.
– Az inaktív felületek a kereskedelemben kapható 15 mm vastag gipszkartonlapokkal tölthetők ki.
– A fali elem hosszanti oldalán kialakított 45%-os élletörés lehetővé teszi a falszögleteknél az egyszerű szerelést.
Kovács Zoltán
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.