Bő két hónap múlva rengeteg változás jön!
Az épületek energetikai tanúsítási rendszere is változni fog. 2016. január elsejétől a BB és az annál jobb besorolású (pl. AA) épületek elégítik ki a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményt. A változásnak köszönhetően a besorolási rendszer tájékoztatást ad arról, hogy a tanúsított épület a jövőben is korszerűnek fog-e minősülni. Az új rendszer a korábbit felváltva megszünteti az épületek méret szerinti megkülönböztetését. A korábbi rendszerben két azonos fogyasztású társasház és családi ház között 4 besorolásnyi eltérés is lehetett. Elfordulhatott, hogy egységnyi alapterületre vetítve ugyanannyi energiát fogyasztott egy B besorolású családi ház és egy F besorolású társasház. A piaci átláthatóság érdekében ez a megkülönböztetés megszüntetésre kerül. A korábban készült tanúsítványokat a nyilvántartási rendszer automatikusan átváltja az új rendszerbe annak érdekében, hogy azok továbbra is használhatóak legyenek.
Az automatikus átváltás nem érinti a nagy energiahatékonyságú, BB és az annál jobb minőségű épületeket, mivel ott további követelmények kerültek megfogalmazásra, ami nem teszi lehetővé az automatikus átváltást. Ezek a többlet-követelmények garantálják, hogy a BB és annál jobb besorolású épületek minden kétséget kizáróan tartósan magas energetikai nívót jelentsenek. Ennek megfelelően az új BB besorolás magasabb energiahatékonyságot képvisel, mint a korábbi B besorolás. A BB besorolását érintő újabb, csak további tanúsítás által bevihető paraméterek miatt az automatikus átsorolás CC-nél jobb besorolást nem fog adni. Ha korábban már tanúsítvánnyal rendelkezett, és az épület eladásánál, bérbeadásnál nem elégszik meg a CC besorolással, annál jobbat szeretne, akkor érdemes újratanúsíttatni az épületét.
A tanúsítás költségeinek csökkentése érdekében 2016. január 1-jétől a hat- és többlakásos épületek tanúsítása elvégeztethető az energia számlák alapján.
A tanúsítási rendszer besorolása a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményekhez került illesztésre.
Amíg 2016. január 1-je előtt működő rendszer egy betűjellel jellemezte az épület vagy épületrész besorolását, addig az utána lévő rendszer két betűt használ, az előzőt duplázva (A–AA, B–BB,…). Erre annak érdekében van szükség, hogy a két eltérő rendszer és az abban kiállított tanúsítvány egymástól megkülönböztethető legyen.
A már meglévő tanúsítványok 2016. január 1-jétől nem használhatók fel további tranzakciókhoz változatlanul.
Az Európai Uniós szabályozásnak megfelelően minden új épületnek 2021. után KNE épületnek kell lennie. A Magyarországi KNE követelmények kifejezetten az új épületek létesítésére vonatkoznak. A követelményeket a 2016. január 1-je után kezdeményezett építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. Az EU szabályossal összhangban a magyar szabályozás egy átmenetilehetőséget biztosít azok számára, akik még nem szeretnék KNE szintűre építeni épületüket a KNE követelményeknél enyhébb követelmények teljesítésére. Ennek megfelelően az, aki 2020. december 31-ig használatba veszi épületét, még enyhébb követelményeknek felelhet meg.
Ettől függetlenül a 2014-es szabályváltoztatásnak megfelelően 2018. január 1. után benyújtott építési engedély iránti kérelmeknek meg kell felelniük a KNE követelményeknél enyhébb költségoptimalizált követelményeknek.
A követelmények időbeli hatályához hasonlóan a követelményszint meghatározása során is arra törekedett a Magyar Kormány, hogy ésszerűen, a beruházók számára a legnagyobb mozgásteret biztosítsa. Ennél fogva a követelmények a legenyhébb műszaki szintűre kerültek meghatározásra. Elképzelhető, hogy a követelményeket később szigorítani kell, ezért az egyedi helyszíni adottságoktól függően célszerű lehet az épületünket a KNE követelménynél 20%-kal kisebb energiafogyasztású AA besorolásúra tervezetezni. Az AA besorolás elérésével biztosítható, hogy hosszabb távon se avuljon el az új épület.
A levegő-hővisszanyerő alkalmazásának előírása nem kapcsolódik a KNE követelményekhez. Azt külön, új építésekre és felújításokra egyaránt vonatkozóan az Energetikai rendelet 1. mellékletének V. része írja elő. Az V. rész 6.1. pontja szerint a légtechnikai rendszer hővisszanyerési hatásfokának legalább 65%-osnak kell lennie. A rendszer hatásfokába be kell számítani a deresedés elleni védelem miatti veszteséget. Ezt a szabályt a 2016. január 1-je után benyújtott építési engedélykérelmeknél kell alkalmazni. A követelmény nem csak irodákra vonatkozik, és azt a nem építési engedély köteles felújítási munkákra is alkalmazni kell, ha a kivitelezést 2016. január 1-je után kezdték meg.
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=101820.298307
8. Tanúsítványok kiállításának lehetőségei
A tanúsítványok kiállításának korábbi egy típusa helyett háromra bővül a kiállítás hatékonyabbá tétele érdekében.
8.1.
Egész épület tanúsítása számítással
Ez alapvetően azonos a meglévővel, ugyanakkor kiegészítésre kerül a fajlagos hőtároló tömeg adatának feltöltésével. A 9.2. A q-tényező mint besorolás összehasonlító paramétere és a 9.3. A megújuló részarány, mint a besorolás összehasonlító paramétere fejezetben leírtak is adatfelvitelre és automatikus ellenőrzésre kerülnek BB vagy annál jobb besorolás esetén.
8.2.
Egész épület tanúsítása méréssel
A mérés alapú tanúsítása csak a 130 kWh/m2a feletti fogyasztású épületek esetében megengedett. Jellemzően a 2000 előtt épült, és azóta felújítatlan épületek ilyenek. Ez a tanúsítási forma elsősorban akkor javasolt, ha számítással végzett tanúsítás nagyon bonyolult és pontatlan volna. Ilyen bonyolult tanúsítási helyzetet teremt az összetett, több dimenziós hőhidakkal bíró épületek és azon épületek tanúsítása, ahol a tömítetlenség és az abból származó légcsere nagy. Jellemzően a vasbeton szendvicspaneles épületeknél lehet kizárólag nagyon bonyolult számítással közelíteni a tényszerű veszteségeket.
Paneles épületeknél érdemesebb inkább a számlákkal mért adatokra hagyatkozni. A felújított épületek esetén is célszerű lehet számlák alapján tanúsítani, ha például a homlokzat szigetelést körben hőszigetelés nélküli erkélyek, függőfolyosók, falak szakítják meg, ezért jelentős a nehezen számítható hőhídveszteség.
Annak érdekében, hogy a mérés alapú tanúsítás is pontos legyen, további feltételeknek kell megfelelnie az így tanúsított épületnek:
– Lakóépület esetén, ha legalább 6 lakással rendelkezik az épület, lakóépülettől eltérő rendeltetésű épület esetén, ha legalább 500 m2-es hasznos alapterületű, akkor végezhető így a tanúsítás.
– A tanúsítást megelőző 3 év energiafogyasztásában a legkisebb és a legnagyobb fogyasztású év fogyasztásában 30%-nál nagyobb eltérés nem lehet.
– Az épületben a belső légállapot szabályozására és a használati meleg víz előállítására csak olyan energiát használtak fel, amit az elmúlt 3 évben hiteles mérőegységgel mértek. Tehát hagyományos fatüzelésű helyiségfűtő nem lehet a házban. Fa vagy más szilárdtüzelés csak akkor vehető figyelembe, ha a fűtőközpontból kilépő energiaszállító közeget már 3 éve hiteles mérővel mérik.
– A tanúsítást megelőző 3 évben az épületet rendeltetésszerűen használták és rendeltetésváltás nem volt. A magas fogyasztás korlát miatt, ez a lehetőség csak a DD vagy annál rosszabb besorolású épületekre vonatkozik. Ennek megfelelően ilyenkor nem kötelező megadni a BB besorolásához szükséges megújuló részarány, q-tényező, és ahhoz szükséges épületre vonatkozó A, V és A/V érték, csak releváns értékeket kell jelölni az alátámasztó munkarészben. Meg kell jegyezni, hogy a méréssel készülő tanúsítványhoz is kell alátámasztó munkarész, hiszen a mért értékeket át kell számolni típus fogyasztóra. A Tanúsítási rendelet 2. mellékletének 4. pontja szerint részletes bemenő adatok és számítások felvitelével kell elkészíteni a tanúsítást. Az alátámasztó számításnak vázlatosan a következőképpen kell felépülnie:
Az épületben összesen felhasznált energia mért értéke energiahordozóként az Energetikai rendelet 3. melléklet V. rész V.1. táblázata szerinti bontásban. A számlák alapján megállapított éves összeg.
A fűtési, és használati melegvíz felhasználásból kivonandó technológiai célra felhasznált energia kiszámítása, beleértve az irodai és háztartási berendezéseket is az MSZ EN 15603 szerint, vagy azzal egyenértékű módszerrel megadva.
Így számítandó a lakóépületeknél a gáztűzhely gázfűtés esetén, ha az épület kazánja által felhasznált földgáz nem kerül külön mérésre.
A kapott eredmény korrigálása és az Energetikai rendelet 3. melléklet V. rész V.1. táblázat szerint primer energiába átváltása. Ezen felül a csak fűtésre használt energiahordozóknál a meteorológiai hőfokhíd 72000 hK-ra való átváltása, és a parancsolt fűtési hőmérséklet szerinti korrekció.
A módszer távfűtéssel ellátott épületeknél nagyon hatékonyan alkalmazható, és a panelos építés mód hőtechnikai bizonytalanságai miatt éppen ott javasolható.
8.3.
Épületrész (önálló rendletetési egység) tanúsítása
Ez vonatkozik olyan önálló rendeletetési egységekre, amik egy épület részét képezik. Fontos, hogy épületrész tanúsítása csak számítással készülhet, méréssel nem. Itt szintén nem kell megadni az adatfelvitel során a megújuló részarányt, q-tényezőt, és ahhoz szükséges épületre vonatkozó A, V és A/V értéket, csak releváns értékeket kell jelölni az alátámasztó munkarészben. BB vagy annál jobb besorolásnál meg kell hivatkozni az egész épület tanúsítványát, amiben az épületrész van.
Több fontos változás a történt a korábbi referenciaértékhez képest:
– Eltűnt a felület térfogat arány (A/V) szerinti megkülönböztetés;
– Az irodára vonatkozó követelménnyel azonos követelmény került meghatározásra a legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helyiséget magukba foglaló kereskedelmi épületekre;
– Oktatási épületekkel azonos követelmény került meghatározásra az előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületekre;
– III. rész 2. pont szerinti egyéb rendeltetésű épületeknél a referencia érték meghatározása során a követelmény értéket 10 kWh/m2a-vel csökkenteni kell a 2.4. pont szerint
– Az iroda és kereskedelmi épülteknél a hűtött hasznos alapterület is a követelmény meghatározó elemévé vált.
Ennek megfelelően a hűtött hasznos alapterület adatát is fel kell vinni tanúsítás során, és ellenőrzésre kerül iroda- és kereskedelmi épület esetén.
A BB vagy annál jobb besorolás további feltétele, hogy az épület 25%-nyi megújuló energiát hasznosítson.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
5 hozzászólás
A Magyar Épületgépészet mostani, 10/2015. számában Dr. Zöld András elég jó leírást ad arról, hogy a rendelet januártól érvényes változata milyen újabb bosszúságokkal ajándékozza meg az érintetteket. Talán a professzor úr hozzájárul, hogy cikkét az e-gépész is közölje.
Rászántam egy kis időt, és végigfutottam a két épületenergetikai rendelet jövő januártól élő változásain.
Radikális változások várnak a tanúsítókra, és azokra is, akik a munkájukhoz szükséges célprogramot készítik. A többségnek csak bennük lehet a bizodalma. És azoknak is alaposan fel kell készülni, akik majd ellenőrzik a tanúsítók munkáját.
Tervezőként sem lesz könnyű az életünk. A közel nulla energiaigényű épületeknél felhasználandó minimális megújuló energia részarány számítási módját szerintem azok sem értik, akik leírták. Részben ezzel foglalkozik az általam fent hivatkozott, Zöld András professzor úr által jegyzett cikk.
Stílusjegyek alapján nekem úgy tűnik, a rendelet mostani változatának kidolgozásához a jogalkotónak sikerült újabb szobatudósokat megnyernie.
Néhány (egyébként nem zavaró, inkább mókás) példa.
1. A közel nulla energiaigényű épületek fajlagos hőveszteség tényező követelményértékeit a következő összefüggéssel kell meghatározni:
0,05143 + 0,2296 (A/V)
Öt tizedesjegy pontosság egy 0,12 és 0,28 közé eső számra. Az előző szerzők a költségoptimalizált követelményszintnél még mértéktartóbbak voltak a három tizedesjegy pontosságukkal. Az építőiparban nagyjából ennek megfelelőek a tűrések.
2. Az eredeti szerzőket többször érte kritika, hogy mivel az időjárási adataikat egy olyan épületre adták meg, amit az év felében fűteni kell, az ennél jelentős mértékben jobb hőtechnikai tulajdonságokkal bíró háznál néha irreálisan alacsony, olykor egyenesen negatív szám adódik az éves fűtési igényre. Ezt az ellentmondást most egy bátor huszárvágással sikerült feloldani. A jelmagyarázatban a következő szerepel:
QF – éves nettó fűtési energiaigény, ami nulla vagy annál nagyobb érték lehet.
Szóval, ha a változatlan számítás azt adja, nulla azért lehet.
3. Végül a kedvencem. Szintén számos kritikát kaptak az előző változatok szerzői az időjárási adataikat tartalmazó táblázatuk miatt. Itt már a mértékegységekkel is baj volt, tehát most bevezettek egy új dimenziót. Ez a ”kh”. Lefordítom, kilo-óra, azaz az óra ezerszerese. Fantasztikus ötlet, egyszerűen imádom. Mivel ezt általában egy évre vonatkoztatva használják:
1 kh/a= 1 h/ma. Egy kilo-óra per év egyenlő egy óra per milli-év.
Azt hiszem, itt az alkotók egy új horizontot nyitottak nekünk: nano-tonna, mega-dioptria, kedvére szárnyalhat a fantáziánk.
(Tudom, hogy a mértékegység és a prefixum köt nincs kötőjel, csak a könnyebb érthetőség miatt tettem oda.)
Az épületenergetikai rendeletek januártól érvényes változásai sok fejtörést és bosszúságot fognak okozni, de azért szerezhetnek egy-két derűs percet is.
Egyáltalán nem jó, hogy a rendelet sok fejtörést és bosszúságot fog okozni – mint Zöhls András írta. De többről van szó. Milyen épületekben fogunk lakni, mibe kerül ez majd nekünk? Hogyan akarunk szinte megoldhatatlan problémákkal megküzdeni, ha egy alapvetően tőlünk függő ügyet, az energiatudatos tervezést ilyen bénán kezeljük. Feltett kézzel kell ezt tudomásul venni?
El tudom képzelni, hogy az építtető és az általa megbízott tervezők el tudják dönteni, hogy az adott célra milyen épület a legjobb. Persze ez a mai rendszer növeli foglalkoztatottságot. Bár azt nem tudom, hogy a rendelet kibocsátás növeli-e a bruttó nemzeti összterméket.
Szóval két minket érintő, az épületenergetikával foglalkozó rendelet változik januártól.
Az egyik az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. Kormányrendelet. Itt két dolgot emelnék ki:
1. A tanúsítónak sokkal több adatot, fényképet, felújítási javaslatot kell megadni és felvinni a rendszerbe, mint eddig. Az 5500 forintos óradíj és a jogszabály szerinti esetekben az elszámolható munkaidő 2 órában való maximálása nem változott. (Idősebbeknek nosztalgikusan, mint a 31 forintos napidíj.)
2. A besorolás jelölése és tartalma változott, az ”A”-ból ”AA”, a ”B”-ből ”BB” lesz, és így tovább. Az A/V viszony egyébként nem tűnik el. Meglevő épület esetén már csak a fajlagos hőveszteség tényező követelményértékei miatt is a tanúsítónak ezután is fel kell mérnie egyetlen lakás miatt a teljes házat, de a ”BB”, vagy annál jobb besorolás esetén egy csak alapterületre vonatkozó plusz követelménynek is eleget kell tenni. ”BB”, vagy annál jobb besorolást az az épület, vagy annak önálló rendeltetési egysége kaphat, amelyikben (többek közt) a megújuló energia részaránya legalább 25%.
Ennél kicsit bonyolultabb a dolog, de ez a lényeg.
A másik jogszabály az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. TNM rendelet. Sok furcsaság van benne, amiből most csak egyet emelek ki, ami már nem csak a tanúsítókat érinti, hanem mindenkit, aki egy tervhez energetikai számítást készít.
Itt írják le azt, hogyan kell értelmezni azt a 25% megújuló energia részarányt. Nekem ezt a részt nem sikerült megértenem. Ha jól sejtem, Zöld András professzor úr látott számítási mintapéldát, remélem, ő tud segíteni.
”1. Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.
.. ..
3. Az 1. pont szerint közelben előállítottnak minősül a megtermelt energia,
3.1. ha azt az energia előállító létesítményt az energiát felhasználó vizsgált épület ellátására és azzal együtt hozták létre, engedélyezték és az épület használatbavételéhez üzembe helyezték,
3.2. ha azt olyan távfűtésből vagy távhűtésből fedezték, ami az energiatovábbítására felhasznált elektromos áramon kívül kizárólag a IV.1. táblázatban foglalt energiahordozókat hasznosítja, és azokon kívül más energiahordozó felhasználására a távhűtési vagy távfűtési rendszerben nincsen lehetőség. ”
Ha jól értelmezem, a jövőben a tűzifa, pellet és ilyesmi már nem megújuló, csak ha azt a fát a saját kertemben vágtam ki, esetleg ott daráltam le, és készítettem belőle olyan kis hurkácskákat.
Ha szerencsém van, találok a közelben olyan távhő szolgáltatót (én nem ismerek ilyet), amelyik csak ”a IV.1. táblázatban foglalt energiahordozókat hasznosítja, és azokon kívül más energiahordozó felhasználására a távhűtési vagy távfűtési rendszerben nincsen lehetőség.”
” IV.1. táblázat: Megújuló primer energia átalakítási tényezők a megújuló részarány számításba vételéhez.
1. az országos hálózatból vett elektromos áram: 0,1
2. megújuló: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet: 1,0
3. megújuló: nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia: 1,0 ”
Szóval a külső távhő szolgáltató oldaláról nézve már megújulónak számít a tűzifa, pellet, meg a hasonlók, ami az egyszerű felhasználónak nem.
Várom mindazok segítségét, akik értik a dolgot.