Az MMK alelnöke, a BPMK elnöke, a Kamara kft.-jének ügyvezetője, kormányzati összekötő, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának – és több más bizottságnak is – szakértője, az NFÜ Monitoring Bizottságának szakértője, a Felnőttképzési Akkreditációs Testület, az Építőipari tárcaközi bizottság tagja, publicista; többek között ezek Kassai Ferenc titulusai. Mint minden, ennyire szem előtt lévő személyiséget, őt is elérik a kritikus hangok – most alkalom nyílik arra, hogy nyilvánosan, a szaklapunk oldalain eddig megszokott, kulturált formában tegyék fel kérdéseiket olvasóink.
Kassai Ferenccel arról beszélgettünk, hogy mit jelent a BPMK az MMK számára.
A Budapesti és Pest-megyei Mérnöki Kamara létszámát tekintve kb. akkora, mint az összes többi területi kamara együttvéve. Súlya, központi helyzete folytán mintegy a gerincét képezi az MMK-nak. Ahogy Kassai Ferenc fogalmazott, a BPMK aktivitásával, illetve a többi területi szervezet és az MMK választási ciklusával keresztkötéses (2011-ben lesz legközelebb tisztújítás náluk) biztosítja azt a stabilitást a Kamarában, folytonosságot, ami szükséges egy-egy ciklusváltásnál.
Kassai Ferenc szerint a rendszerváltás óta a humán irányvonal került előtérbe, olyannyira, hogy ez már káros társadalmunkra nézve. Kevés a mérnök, és azok jó része is az idősebb korosztályt képviseli. Egy szociológiai felmérés szerint 2020-ra összeomolhat országunk műszaki rendszere, a szó szoros értelmében.
Mit lehet tenni? Okosabban kell strukturálni az oktatást, jobban kell elkölteni az EU-s pénzeket, amelyeket befektettünk, felhasználtunk, csak azt nem gondoltuk át, hogy aztán a kész létesítményeket nekünk kell üzemeltetni; így születtek energiapazarló, lecsupaszított műszaki tartalmú épületek.
A jövő két fontos területe a gépészet két ága, a tágabb értelemben vett gépészet, például autóipar, illetve az épületgépészet lesznek: mindkét területen nagy változtatásokra van szükség.
Az épületgépészet területén, amely 20 év alatt egy épületen belül 10%-ról esetenként 50%-ra tornázta fel magát súlyát és értékét tekintve, kikerülhetetlen a panelprogram, aminek nem csak a nyílászáró-cserét kell jelentenie, az energiatakarékos kialakítások, illetve a kémények kérdése. Fontos, hogy ezekben a kérdésekben a helyi szakembereknek szavuk legyen, és itt át is térünk másik témánkra.
A BPMK egy igazán életszagú és működőképes kezdeményezésére kérdeztünk rá, a helyi erők mozgósítására. Az MMK-t sok vád érte amiatt, hogy csak a tagdíjakat szedi be, de nem tesz semmit a tagságáért. A BPMK-nál megpróbálkoztak ez ellen tenni, sikerrel.
A dolog lényege az, hogy kapcsolatba léptek a különböző kerületekkel, helyi önkormányzatokkal, és felajánlották segítségüket. Kassai Ferenc szerint az utóbbi 20 évben nagyon, már káros mértékben előtérbe kerültek a dizájnelemek (építész) az építésben, és fontos lenne végre újra komolyan érvényesíteni a mérnöki elveket. Ezt a műszaki részt, az építési osztályok újbóli megalakítását propagálják az önkormányzatoknál, ugyanúgy, ahogy a főépítészi mellett a főmérnöki rendszer újraélesztését, illetve az energetikusi poszt bevezetését mind helyi, mind országos szinteken.
Fontos a műszaki jellegű tudatformálás, a műszaki képzettségű képviselők, a tudásalapú érvelés segítése a ma dívó érzelmi indíttatású helyett, pártpolitikától függetlenül.
Ebben a lobbizásban nem merül ki a tevékenységük. A BPMK felajánlja a segítségét az önkormányzatokban minden műszaki ügyben, elsősorban műszaki ellenőrzés, szakértés területén, legyen szó áramszolgáltató-választásról vagy csatornázásról, avagy épületfelújításról, közlekedésről, de még sorolhatnánk. A projekteket figyelik, és azok függvényében cselekednek. Átadja a helyi BPMK-tagok listáját az önkormányzatnak, de maga is megkeresi őket, hogy vállalnának-e ilyenfajta tevékenységet szűkebb pátriájukban. Később pedig a társadalmi munkából lehet pénzes megbízás is, hiszen kit keresne meg legközelebb az önkormányzat, ha nem azt, aki önzetlenül segített neki.
A helyi erők aktiválása érdekében kapcsolattartók működnek a kerületekben, akik koordinálják a BPMK és a helyiek közötti kommunikációt. Fontos, hogy a kapcsolat visszafelé is működjön, és a tagok is tegyenek javaslatokat a BPMK-nak.
Ugyanígy működik a szakmai segítségnyújtás a BPMK szakcsoportjai részéről a helyi erők felé.
Kérdés még, hogy a többi vidéki területi kamara hogy tud hasonló rendszert beindítani, működtetni? Az alulról és a területi kamarától jövő kezdeményezés csak munka kérdése, de mi van a kormányzati kapcsolatokkal? A törvények, rendeletek útvesztőjében könnyű eltévedni, Magyarországon a gyors, sokszor egymásnak ellentmondó változások miatt ma szinte jogbizonytalanság uralkodik – ez ellen tennie kell a Kamarának. Kassai Ferenc szerint a különböző EU-s programok nincsenek összehangolva, nehezen köthetők egymáshoz amúgy összekötendő programok – ugyanúgy, ahogy a régiók sincsenek szinkronba hozva. A függőleges hierarchia, a különféle bizottságok, a 6-7 illetékes minisztérium is igazi útvesztőt alkotnak, aki nem ismeri ki magát ezekben a berkekben, az menthetetlenül elvész. Hány olyan embere van a Kamarának, aki átlátja a rendszert?
Szerkesztőségünk véleménye szerint feltétlenül fontos lenne egy olyan koordinátor vagy koordinátor-csoport, aki vagy amely a helyi kamarai vezetőket folyamatosan informálná a rájuk vonatkozó ügyekről, úgy, mint ahogy Kassai Ferenc a BPMK-t.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.