Mármint arra, hogy kéményseprő is legyen. Egy lehetséges ok, hogy miért kerüljön át a Katasztrófavédelemhez a kéményseprés.
Nincs pontos statisztikánk arra nézve, hogy effektíve mennyit dolgozik, azaz van akcióban egy tűzoltó, de remélhetőleg nem sokat. A többi idejét készenlétben tölti. Nos, tegyük fel, hogy a jelenlegi állományt át- (ki-) képzik kéményseprő szakmunkássá, és kiküldik sormunkára. Néhány alapembert persze a kaszárnyákban hagynak, ezek azonnal indulnak a technikával a helyszínekre, ha mint tűzoltók riasztást kapnak. A terepen kéményt seprő kollégákat a diszpécser villámgyorsan értesíti, azok pedig eldobják a golyót, kefét, és szirénázva a heyszínre sietnek, és összeáll a csapat.
Nincs plusz ember, két feladatkört lát el egy gárda, ugyanazért a bérért. Racionalizálás.
Működhet? Miért ne?
Persze mindez nem oldja meg a jelenlegi kéményseprő vállalkozások és szakemberek gondját.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
5 hozzászólás
Lám mit tesz az, ha egy vagy két szakmát felületesen ítélnek meg a döntéshozók, annélkül, hogy tájékozódnának a részletekről (amiről tudjuk, hogy az ördög ott lakozik).
A felvetés mindenesetre meglódította a gondolataimat és arra jutottam, hogy miért ne közvetlenül a kormány alá tartozzon a kéményseprés? Az országházban úgyis csak unatkoznak a képviselő urak, hölgyek nekik ajánlanám melegen esküjükhöz híven a lakosság közvetlen szolgálatát pl. kéményseprés formájában.
A mai technikai színvonalon már mobiltelefonon kísérhetnék figyelemmel a parlamenti felszólalásokat, mobil telefonon kihangosítással tudnának felszólalni az aktuális kérdésben és persze mobil telefonon tudnának szavazni is.
Ráadásul nem kéne otthagyniuk csapot – papot tűz esetén, mint a tűzoltóknak…
Fentiek alapján lennének még további ötleteim, de egyenlőre ettől inkább megkímélném az e-gépész olvasóit..
NG
Lám mit tesz az, ha egy vagy két szakmát felületesen ítélnek meg a döntéshozók, annélkül, hogy tájékozódnának a részletekről (amiről tudjuk, hogy az ördög ott lakozik).
A felvetés mindenesetre meglódította a gondolataimat és arra jutottam, hogy miért ne közvetlenül a kormány alá tartozzon a kéményseprés?
Az országházban úgyis csak unatkoznak a képviselő urak- hölgyek, nekik ajánlanám melegen esküjükhöz híven a lakosság közvetlen szolgálatát pl. kéményseprés formájában.
Nem hiszem, hogy a szakmunkás vizsga anyag elsajátítása gondot okozna Nekik, legfeljebb a tisztítási munkák végzéséhez kellene némi üzemorvosi szelektálás.
Így megvalósulhatna a választókkal való közvetlen kapcsolattartás (eljutnának szinte minden háztartásba), megismerhetnék a lakosság energetikai szokásait és a megalapozott döntésekhez elengedhetetlenül szükséges lakossági véleményeket is, egyúttal tolmácsolva az ország vezetésének üzeneteit a lakosság felé.
A mai technikai színvonalon már mobiltelefonon kísérhetnék figyelemmel a parlamenti felszólalásokat, mobil telefonon kihangosítással tudnának felszólalni az aktuális kérdésben és persze mobil telefonon tudnának szavazni is.
Ráadásul nem kéne otthagyniuk csapot – papot tűz esetén, mint a tűzoltóknak…
Fentiek alapján lennének még további ötleteim, de egyenlőre ettől inkább megkímélném az e-gépész olvasóit..
NG
Kedves Lonkai Péter!
Azért nem kell mindent a kéményseprőre fogni.
Az egyszerűsített készülékcsere lehetősége alól épp az MBSZ vonja ki a gyüjtőkéményre kötött gázkészülékeket:
” 6.§ da) megegyezik a meglévő készülék besorolásával, a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel, továbbá kéménybe kötött készülék esetében az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezető berendezésbe csatlakozik, ami megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által előírt követelményeknek; a kéményseprő-ipari közszolgáltató megfelelő minősítésű nyilatkozata rendelkezésre áll arról az égéstermék-elvezető rendszerről, amelyhez az új készülék csatlakozik,…”
Ha tudnám kiemelném az 5. sorban: „…csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezető berendezésbe csatlakozik …)
vagyis tervkészítést ír elő a tervező számára, melynek tartalmi feltételeit a 3.1.3 részletezi.
a kéményseprő egyeztetést pedig ugyancsak az MBSZ írja elő:
„3.1.4 A tervhez csatolni kell:
○ …b) a meglévő égéstermék elvezető berendezés esetében a területileg illetékes kéményseprő- ipari közszolgáltató nyilatkozatát, a gázfogyasztó készülékkel együtt…”
Még annyit megjegyeznék, hogy nem a kéményseprő eljárás hosszadalmas, hanem a gázszolgáltatók tervellenőrzési folyamata. A kéményseprő törvény ugyanis 3 napot engedélyez a kéményseprő részére, míg a gázszolgáltatóknál ez a folyamat általában több hetet vesz igénybe.
NG
NG
Kedves László!
A gyűjtőkéményekre csatlakozó gázkészülékek cseréjének lehetőségeiről beszéltünk, nem a meglévő és üzemelő gyüjtőkéményes rendszerekről.
A gyűjtőkémények további fennmaradása éppen a korszerűbb gázkészülékekre történő csere legfőbb akadálya, ezért minden érintett azt szorgalmazza, hogy ez a kéménytípus lehetőleg szűnjön meg.
Csak egy apró megjegyzés: ezeket a kéményeket eredetileg nem is gázkészülékekre találták ki, hanem szilárd tüzelésű berendezésekre (pl. cserépkályhák) melyre a magasabb füstgázhőmérsékletek miatt a légbevezetési ellenállások változása kisebb hatással van, mint gázkészülékek esetén.
A gyűjtőkéményekre csatlakozó gázkészülékek cseréjének egyre nagyobb akadályát épp a gáztechnikai előírások(GOMBSZ – MBSZ) szigorodása támasztja (ez önmagában helyeslendő), de épp ezért véleményével ellentétben az Ön álláspontját tartom inkább álságosnak, különösen Mária Terézia emlegetésének vonatkozásában.
Mint gyakorló tervezőmérnök felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy gyűjtőkémény füstgáz-levegő áramkörére nem lehet stabil munkapontokat meghatározni, csak ha minden egyes gázkészülékek termikus csappantyúval rendelkezik.
Próbálja ki egy Bausoft vagy Kesa-Aladdin programmal és meg fog döbbenni, pedig csak egy ablaknyitást kell modellezni hozzá.
Szerintem ez az oka annak, hogy rutinos tervező nem vállalja egy tunnigolatlan gyűjtőkémény megfelelőségének igazolását, mert a ma hatályos MBSZ alapján felelősen ez vállalhatatlan.
Azt pedig remélem elhiszi, hogy ez végképp nem annak függvénye, hogy ki felügyeli a kéményseprést.
Arról pedig végképp nem tudok, hogy bármilyen kockázatalpú védelem jogilag bárkit felmentene egy halálos CO-mérgezés büntetőjogi következményei alól.
NG
Talán többen emlékeznek, hogy volt idő, amikor támogatást lehetett kapni a termofor kémények korszerűsítésére. Ott, ahol a lakók nem idegenkedtek a lakáson belüli munkától, minden készülék egyedi égéstermék elvezetőt kapott. Ott, ahol nem ezt választották, furanflex bélés és készülékenként termikus égéstermék csappantyú lett a megoldás. Azt nem tudom, hogy mennyire terjedt el a központi égéstermék elszívó ventilátor alkalmazása.
Most úgy néz ki, hogy mind az adófizetők, mind a lakástulajdonosok feleslegesen költöttek erre, mert hibás megoldás született?