A FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. az elmúlt év végén elektronikus körlevélben értesítette a partnereit, hogy január 1-től kezdődően a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kiviteli terveinek felülvizsgálatához, a 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM rendeletre hivatkozva, biztonsági és egészségvédelmi koordinátor bevonásával készített biztonsági és egészségvédelmi tervet is kér csatolni. A gyakorlatban a FŐGÁZ január 1-je óta e nélkül nem fogad be tervet felülvizsgálatra.
Ezzel szemben a Magyar Épületgépészek Szövetsége elnökségének határozott álláspontja, hogy a hivatkozott rendelet kifejezetten építőipari munkákra vonatkozik, semmi esetre sem gázszerelésre. A 19/2009.(I.30.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete (Földgázelosztási szabályzat) értelmében az elosztói engedélyesek feladata a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználó berendezések terveinek ellenőrzése, kizárólag műszaki-biztonsági szempontból. Az adott munkaterületre vonatkozó munkavédelmi követelményekre a tervező köteles utalni a tervben, betartásuk a kivitelező felelőssége. A tervező és a kivitelező ezzel kapcsolatos feladatairól és felelősségéről a 11/2013.(III.21.)NGM rendelet teljes körűen rendelkezik.
A MÉGSZ elnöksége szerint:
– a hivatkozott 4/2002. SZCSM-EüM rendelet szellemét és tartalmát tekintve elsősorban építőipari munkákra vonatkozik.
(Az 1. sz. melléklet felsorolása nem tartalmaz gázszerelést, a 2. sz. mellékletben felsorolt tevékenységek pedig kifejezetten a biztonságra fokozott veszélyt jelentő munkahelyeket és körülményeket nevesítenek.)
– ha a rendelet egyáltalán kiterjeszthető lenne gázszerelésre, akkor is elsősorban olyan új rendszer létesítésénél lehetne indokolt, ahol a rendeletben is meghatározott feltételek fönnállnak, nevezetesen:
5.§ a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan
meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő
munkavállaló végez munkát;
b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot.
Mivel a fenti indokok alapján a FŐGÁZ intézkedésének az elnökség szerint nincs jogalapja, csak a bürokráciát növeli, és vele együtt a tervezés átfutási idejét és költségeit, az intézkedés visszavonását kérte a FŐGÁZ-tól. A kérést a FŐGÁZ nem teljesítette és az indoklást nem fogadta el, és közölte, hogy az intézkedést csak a műszaki-biztonsági hatósági állásfoglalás alapján hajlandó visszavonni. A gázfelhasználó berendezések létesítését felügyelő hatóságtól, a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivataltól megkértük az állásfoglalást, de a hivatal nem tartotta magát illetékesnek egy jogszabály értelmezésének ügyében.
A MÉGSZ elnöksége a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért Felelős Államtitkárságát levélben kereste meg azzal a kéréssel, hogy jogosnak tartja-e a FŐGÁZ egyoldalú intézkedését. Amint megérkezik a minisztérium válasza, hírt adunk róla.
Forrás: megsz.hu
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
4 hozzászólás
Ha egy rendeletet többféle módon lehet értelmezni, akkor a maga a kiinduló jogszabály a rossz. Sem az építési törvény, sem az engedélyezési eljárásra, sem a kivitelezési munkákra, sem a mi szakmánk gyakorlására vonatkozó kormányrendelet nem tesz különbséget terv és terv között. Mindegy hogy locsoló mellékvízmérőről, vagy atomerőműről van szó, kiinduló szinten pontosan ugyanazokat az előírásokat kell, kellene betartanunk, nincs ”egyszerűsített” szint, mint a gázkészülék cserénél. És ez igaz a 4/2002 SZCSM rendeletre is, aminek a mostani vadhajtása (Nagy Gyula ÉgT elnök úr szíves közlése szerint) nem a FőGÁZ fejéből pattant ki, hanem egy ellenőrzés alkalmával kérték rajtuk számon, hogy eddig miért nem követelték meg a tervezőktől munkavédelmi szakember bevonását. Hát most megtették, és ki tudja, mikor követi a példájukat a víz és a csatorna szolgáltató is.
A munka- és egészségvédelemre való hivatkozás ugyan a kiinduló, a 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról szóló 1/1977. NIM rendeletben (GOMbSZ) még nem szerepel, de abban a nevezetes GMBSZ 2006-os 1. sz. módosításban már szó szerint ugyanaz a rettenetes magyarságú szöveg, mint a most érvényes változatban:
”a műszaki leírás tartalma
..
a munkavédelem és az egészségvédelem feltételeinek kielégítését”
Ilyen dolgokra pedig egy mezítlábas épületgépész nincs felkenve, szakembert kell hívni, pontosabban egy kisebb összegért venni valami egyen szöveget, amit egy erre hivatott szaktervező ellenjegyez.
Tudom, hogy visszatérő mániám a jogszabályok kivesézése. A tervezeteket meg szokták küldeni a kamarának, aki panaszkodik, hogy alig adnak időt a véleményezésre, majd szó nélkül aláírják, ahelyett, hogy tiltakoznának.
Mi meg növeljük az önbizalmunkat a mérnökkártyával.
Kedves Gyula!
Sajnálom, hogy ezek a tervezetek, amiket a Tagozatnak véleményezésre megküldenek, olyan titkosak, hogy nem tehetők közzé a honlapunkon, akár a már beérkezett állásfoglalással együtt.
És félre ne érts, szoktam én a mi, mezei tagok passzivitását is kárhoztatni. Ritka esemény volt az életünkben, amikor erre a portálra is felkerült az OTSZ tervezete, egyikünk sem szólt hozzá, csak utólag prüszköltünk, amikor már alkalmazni kellett. Nem tudom, tanultunk-e ebből az esetből.
A hozzászólásomnak egyébként a lényege az volt, hogy a kérdéses problémának a kiinduló pontja az, hogy a tervezési feladatot ezen a szinten egységesen kezelik, nincs valamilyen különbségtétel a munka nagysága, összetettsége, a résztvevő szakágak, vagy akármi szerint, és ezért szaladunk bele ilyen csapdába, mint ez a gázos eset.
Kedves Gyula!
Az általad idézet petíció teljes terjedelmében a következő volt (különben szabatosan írtad le):
„A mérnöki munka megbecsülése érdekében támogatom, hogy a projektek megalapozó mérnöki tervezési munka ellenértéke az uniós projektek esetén önálló költségtípusként legalább a projektek 7 %-áig elszámolható legyen.”
És mi a fenti szűk két sor jelentése?
Milyen és mekkora projektre gondolt az ötletgazda, és a projekt melyik fázisára. Esetenként nagyon eltérő a szükséges mérnöki részvételi arány. A projektírást jelenleg többségében magánvállalkozások végzik piaci alapon. Hogyan lehetne ebbe egy ilyen fix költséget beilleszteni. Mit szólna hozzá a versenyhivatal, ha nem is a hazai, de az uniós. Miért pont 7%-a a projekt összegnek, miért nem 6, vagy 8%, hogy jött ki ez a szám. Mi a tervezés teljes menetére együttesen nem nagyon kapunk ennyit, nem egy projekt megalapozó mérnöki tervezési munkára. És így tovább. Az egész petíció kidolgozottságában engem a Lázár Jánoshoz írt levélre emlékeztet. Biztos találkozunk még vele elektronikus levélben, és a Mérnökújságban is.
Az, hogy a rendezvényen a 60 kamarai tagból 14 ellenjegyezte a röpiratot, számomra azt jelenti, hogy vannak még közöttünk udvarias emberek.
Ugye, ami a szóban forgó rövidke petícióból nem derül ki, gondolom a rendezvényen résztvevők többsége pedig nem tudott, hogy a 135/2015 Kormányrendelet a teljes projekt összegének százalékában korlátozza az elszámolható járulékos költségeket, hogy maradjon azért valami a megvalósításra is:
1. Projekt-előkészítés, tervezés (jogszabályban, illetve pályázati kiírásban megkövetelt megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésének költsége, beruházást tartalmazó projekteknél műszaki, kivitelezési tervek elkészítése, hatósági engedélyek megszerzésének költségei stb.). A közbeszerzési eljárások lefolytatásának költségét a százalékos korlátnak való megfelelés ellenőrzésekor nem kell figyelembe venni.
max. 5%
2. Közbeszerzési eljárások lefolytatása.)
max. 1%
3. Ingatlanvásárlás (föld, épület stb.)
max. 10%
4. Terület-előkészítés (régészeti feltárás, lőszermentesítés, földmunkák stb.)
max. 2%
5. Műszaki ellenőri szolgáltatás
max. 1%
Projektmenedzsment
6. beruházási jellegű projekt esetében
max. 2,5%
7. nem beruházási jellegű projekt esetében
max. 8%
8. Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítás
max. 0,5%
9. Könyvvizsgálat
max. 0,5%
Közvetett költség
10. beruházási jellegű projekt esetében
max. 1%
11. nem beruházási jellegű projekt esetében
max. 7%
Gondolom, itt a petíció ötletgazdája arra gyűjt aláírást, hogy az 1. pontra megadott 5% felső határ, indokolt esetben emelhető legyen mondjuk 7%-ra.
Egy ilyen felvetést akár alá is lehet támasztani példákkal, számításokkal, hatásvizsgálattal, de azzal aligha, hogy mondjuk ezren aláírják ezt a petíciót.
Hány tanár, vagy nővérke jegyezne ellen egy olyan papírt, hogy a munkájuk megbecsülése érdekében emeljék a duplájára a bérüket. Annak lenne hatása?