Az első rész végén lehetett olvasni a következőt: A szakképzés megváltoztatása lehetővé tette, hogy a szakmai szervezetek, oktatók, és a teljes épületgépész szakma folyamatos tiltakozásának köszönhetően végre kis engedményt adtak, s a gépész szakmacsoporton belül önálló épületgépész szakmai csoportot alakíthattunk. Ennek következtében teljes egészében épületgépészeti modulokat alakíthattunk ki.
Szakmunkás és technikus szinten is komoly változtatások lesznek. A szakmunkásoknál és a technikusoknál teljesen új elnevezések lesznek. Kezdjük a szakmunkásokat, ahol 3 éves a képzés és a 8 általános iskola befejezése után lehet kezdeni. Érettségivel 2 évre csökkenthető ez az idő.
• Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő
• Központifűtés- és gázhálózat-szerelő
• Víz- csatorna és közmű rendszerszerelő
Látható, hogy a korábbiakhoz képest teljesen új szakmai felosztás lesz. A Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő szakmunkás a szakmához szükséges vezetékek kiépítését valamint a készülékek felszerelését és bekötését végzi, de a beüzemelést, karbantartást, javítást már nem.
A Központifűtés- és gázhálózat-szerelő szakma összefogása azért történt, mert mindkét szakma a hő előállításával foglalkozik, valamint a hozzájuk kapcsolódó vezetékek kiépítésével, berendezések felszerelésével és bekötésével. A készülékek beüzemelését, karbantartását, javítását nem végzi.
A Víz- csatorna és közmű rendszerszerelő szakmunkás az épületen belüli és az utcai vezetékek kiépítésével, az épületen belüli berendezési tárgyak felszerelésével és bekötésével tevékenykedik. A készülékek beüzemelése, karbantartása, javítása nem az ö feladata.
A modulrendszernek köszönhetően, ha valaki megszerezte az egyik szakmunkás-bizonyítványt, akkor a másik szakma megszerzéséhez elegendő az adott szakmához tartozó speciális modult elvégezni és abból vizsgázni.
Mindhárom szakmában az alapmodulok ugyanazok:
• Épületgépészeti csővezeték szerelés
• Épületgépészeti munka-, baleset, tűz-és környezetvédelemi feladatok
• Épületgépészeti folyamatok alapelemei
A speciális szakmai modulok a következők:
• Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő szakmánál:
• Légtechnikai hálózatszerelői feladatok
• Hűtőtechnikai rendszerszerelő szerelési feladatok
• Központifűtés- és gázhálózat-szerelő szakmánál:
• Központifűtés szerelő feladatok
• Gázfogyasztó- és rendszerszerelő feladatok
• Víz- csatorna és közmű rendszerszerelő szakmánál:
• Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő feladatok
• Közmű csőhálózat- szerelő feladatok
A szakmunkás bizonyítvány megszerzése után lehet továbbtanulni és megszerezni a készülékek beüzemelésére, karbantartására, javítására vonatkozó ismereteket, s így a szakmára ráépülésként lehet vizsgát tenni. A készülékes továbbtanulást csak abban a szakmában lehet folytatni, amelyikből szakmunkásvizsgát tett a vizsgázó. Ezek a következők:
• Hűtő- klíma és hőszivattyú berendezés szerelő
• Gáz és hőtermelő berendezés szerelő
• Vízgépészeti és technológiai berendezés szerelő
Mindhárom ráépülős szakma közös modulja:
• Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika
A speciális szakmai modulok a következők az előbbi felsorolás sorrendjében:
• Hűtő- és hőszivattyú berendezés szerelő
• Légtechnikai rendszerszerek szerelése
• Gáz- és hőtermelő berendezés szerelési feladatok
• Gáz és hőtermelő berendezés műszerész feladatok
• Vízgépészeti és technológiai berendezés szerelő
• Vegyi és kalorikusgép szerelő és karbantartó feladatok
Van még két szakmunkásvizsgára ráépülő szakma:
• Fűtésirendszer felülvizsgáló, korszerűsítő, mely a következő modulokból áll:
• Épületek energetikai és műszaki állapotfelmérése
• Fűtéskorszerűsítés
• Energetikai, műszaki-biztonsági tanácsadás
• Gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló
• Energetikai, műszaki-biztonsági tanácsadás
• Gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgálat
A képzések gyakorlati és elméleti óráinak aránya az alapszakmáknál:
• 70% gyakorlat (első és tanműhelyben, a 2. és 3. év gyakorlati munkahelyeken)
• 30% elmélet
Ugyanez a ráépülős szakoknál:
• 60% gyakorlat (gyakorlati munkahelyeken)
• 40% elmélet
A korábbi épületgépészeti technikus szak ketté lett osztva, s a következő lett belőle:
• Épületgépész technikus
• Hűtő- klíma technikus
Az épületgépész technikus szak az új felosztás szerint a következő részeket foglalja magába:
• vízellátás-csatornázás
• gázellátás
• központi fűtés (megújuló energiákkal)
A hűtő- klíma technikus szak a következő szakokból áll:
• légtechnika
• klímatechnika
• hűtéstechnika
Mindegyik technikus szak érettségire épül, így 2 éves a képzés, ahol 60% elmélet és 40% gyakorlat lesz.
Mindkét technikus szaknál azonosak az alapmodulok, így az átjárhatóság itt is lehetséges:
• Épületgépészeti munka- és környezetvédelem
• Épületgépészeti csővezetékek szerelése
• Épületgépészeti folyamatok alapelemei
• Épületgépészeti elektrotechnika és irányítástechnika
• Szervezési és vezetési ismeretek
A speciális szakmai modulok a következők:
• Épületgépész szakmai feladatok
illetve a másik szakon:
• Hűtő- klíma szakmai feladatok
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szakmunkásképzésnél is és a technikusképzésnél is kizárólag épületgépészeti szakmai ismeretek lesznek, s nem kell más szakmák anyagait tanulni. Természetesen annyi megmaradt azokból, amennyi feltétlen szükséges a szakmához.
Az óraszámok is növekedtek a korábbiakhoz viszonyítva, így sokkal jobban el lehet mélyülni az épületgépészeti tárgyak megismerésében, hiszen az elmúlt években óriási mértékben növekedett a megismerni való.
Cséki István
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.