Az iszapleválasztók sem védik meg a kazánokat

Hogy miért nem?

Mert a dróthálós iszapleválasztók kiszűrési képessége:

Mindezekből két dolog is következik:

1. Az iszapleválasztó átengedi magán a vízben lévő lebegő anyagok egy jó részét, és csak minden egyes újabb és újabb átáramoltatás közben szűr ki mindig egy-egy újabb és újabb mennyiséget. A fenti diagramok alapján a szűrés sokkal jobb 0,5 m/s vízsebesség esetén, mint 1 m/s esetén.Javasolható tehát, hogy az áramlási sebesség az iszapleválasztókban és a csőben kb. 0,5 m/s legyen.

2. Éppen azért, mert az iszapleválasztó az első átáramlás alkalmával átengedi magán a vízben lévő lebegő anyagok óriási részét, így a nyári erősebb korróziós időszak után az ősszel beinduló szivattyúk által hozott iszapok jó részét is átengedik az iszapleválasztók, emiatt az-egyszerűen- csak-beszerelt és néha kitisztított iszapleválasztók (a mágneses iszapleválasztók sem) egyáltalán nem jelentenek elegendő megoldást a kazánok tisztántartása szempontjából!

Hiszen acél anyagokat tartalmazó akár új, de főleg régi fűtési rendszerekben (ahol van pl. acél-radiátor, vagy acél-puffer, vagy fatüzelésű acél-kazán, stb.) a következő történik:

CIKLUS 1: mivel nyáron áll a fűtés, emiatt hűvös a fűtővíz, emiatt sokkal több oldott oxigént tartalmaz mint télen, így nyáron jóval nagyobb a korrózió minden fűtési rendszeren belül. Sajnos sokan nem tudnak erről. Nyáron tehát korróziós iszapok keletkeznek. És egyszer csak ősz lesz, az idő hidegebbre fordul. Elindítják a fűtést, tehát elindul a szivattyú is. Ettől viszont felzavarosodik a nyáron keletkezett és leülepedett korróziós-iszap (főleg hogy a felújított fűtésekben még a vízsebességek is nagyobbak), és iszapos víz érkezik a visszatérő-csövön át. És hiába van egy iszapleválasztó a kazán visszatérőjében, hiszen ez az első átfolyás alkalmával átengedi a koszok kb. 85%-át (a mágneses iszapleválasztó is átengedi kb. a koszok felét az első átfolyás alakalmával). Nézze meg az 1-es ábrán a német méréseket, ahol a vízszintes tengelynél 1 átfolyásnál menjen fel a görbékre, majd a függőleges tengelyen leolvasható az átfolyás után a vízben maradó koszok %-a, ami most kb. 85%. Megemlítem, hogy az örvénykamrás-mágneses iszapleválasztók jóval kevesebb koszt engednek át, de ezek sem nyújtanak tökéletes megoldást. Ez a CIKLUS zajlik minden esztendőben. Minden nyáron újabb és újabb korróziós iszapok keletkeznek, így minden ősszel, amikor először indul el a fűtési szivattyú, ÚJABB koszok jutnak be a kazán fűtővíz-járataiba.

Ezek után egyáltalán nem mindegy, hogy:

A) egy kazánon belüli fűtővíz-járat folyamatosan szűkül-e, mert ettől felgyorsul a kazánon belüli koszos víz akár dupla sebességre, és kirepítik a koszokat az előremenőbe, így a koszok nem tudnak sem leülepedni, sem ráégni a kazánon belüli forró fűtővíz-járatokra (2 kW … 1 MW közötti „U” kazánokban alkalmazott megoldás)

B) vagy a kazántest fűtővíz oldala egy jókora dob alakú henger, benne sok csővel, a csöveken belül áramlik a füst, de a fűtővíz oldali koszok a dob aljára ülepednek le, ahol nem okoznak problémát (135 kW … 2 MW közötti „U” kazánokban alkalmazott megoldás)

Felteszem a kérdést!
Ön, saját magának, vagy a gyerekének, milyen kazánt ajánlana? Kicsike vízjáratokkal rendelkező kazánt? Vagy inkább A) vagy B) típusú, fűtővíz oldali koszokra érzéketlen kazánt?

Homor Miklós
www.homor.hu

(x)

Szóljon hozzá

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.