A Magyar Mérnöki Kamara támogatja a felsőoktatási intézmények tervezett új finanszírozási rendszerét, miszerint az állam a hallgatókon keresztül juttat költségvetési forrásokat az egyetemeknek és főiskoláknak. A mérnöki kamara messzemenően egyetért a képzési szakszerkezet profiltisztításával. A kamara határozottan kiáll amellett, hogy a német mintára szervezett gyakorlatorientált (duális) képzéseknek a műszaki felsőoktatásban az alapképzés szintjén van a helye, és azt tartja kívánatosnak, hogy belátható időn belül az igazolt nyelvtudás a műszaki felsőoktatásba belépési követelmény legyen.
A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) a hazai felsőoktatás sarokkövének tekinti a színvonalas mérnökképzést, és ezen belül a gyakorlati képzés arányának növelését. Az MMK mint a Felsőoktatási Kerekasztal meghívottja, egyetért a 2013. szeptember 20-án bemutatott felsőoktatási stratégia céljaival és elveivel, és támogatja azok megvalósítását.
A felsőoktatási fejlesztési stratégia azon kérdéseiben adjuk ki állásfoglalásunkat, amelyek a mérnökképzést közvetve vagy közvetlenül érintik.
1. A felsőoktatási intézmények tervezett új finanszírozási rendszere, miszerint az állam a hallgatókon keresztül juttat költségvetési forrásokat az egyetemeknek és főiskoláknak, a minőségi képzés irányába hat. A források 70:30 %-os megosztása a képzési és kutatási kapacitások támogatása között megfelelő differenciálást eredményezhet az oktatásban és a kutatásban egyaránt jobban teljesítő intézmények javára.
2. Az MMK messzemenően egyetért a képzési szakszerkezet felülvizsgálatával, a profiltisztítással. E nehéz, bonyolult folyamat racionális végrehajtása nélkül a stratégiában megfogalmazott célok nem érhetők el.
Javasoljuk, hogy a profiltisztítás eredményeképpen csak olyan mérnöki szakokon folyjon képzés, amelyek elvégzésével a fiatalok értékes, a munkaerőpiacon jól és hosszútávon hasznosítható diplomát kapnak. A MMK fellép minden olyan törekvés ellen, ami sajnálatos módon megjelent a magyar felsőfokú képzésben, és amely „mérnök” diplomát ígér, de valójában nem mérnöki munkára képesít.
Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy veszteséget jelentene, ha a profiltisztítást sematikusan hajtanák végre, és áldozatul esnének olyan nagy hagyományú, de kisméretű képzési helyek, amelyekről kikerülő szakembereket a magyar gazdaság nem nélkülözhet.
3. A Magyar Mérnöki Kamara a mérnöki szakokon a diplomához kötődő nyelvvizsga követelmények tekintetében nem ismer kompromisszumokat. Egy világnyelv – lehetőség szerint tárgyalási szintű – ismerete alapvetően fontos minden mérnök számára, szakterülettől és munkakörtől függetlenül. Az MMK azt tartja kívánatosnak, hogy belátható időn belül az igazolt nyelvtudás a műszaki felsőoktatásba belépési követelmény legyen.
4. Az MMK határozottan kiáll amellett, hogy a német mintára szervezett gyakorlatorientált (duális) képzéseknek a műszaki felsőoktatásban az alapképzés szintjén van a helye.
A gyakorlatorientált (duális) képzéseknek az alapképzések között azokon a szakterületeken van létjogosultsága, ahol jelentős volumenű gyártókapacitással bíró vállalkozások közvetlenül igényt tartanak speciálisan kiképzett műszaki szakemberekre, továbbá ezek a vállalkozások hajlandók és képesek a képzések gyakorlati részét magukra vállalni.
További vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a gyakorlatorientált (duális) végzettséget – a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan – „BEng” (Bachelor of Engineering) megjelöléssel különböztessék meg az elméletibb jellegű „BSc” (Bachelor of Science) képzésektől.
A műszaki mesterképzési szakokról erős, szakterületükön bárhol, bármely technológia esetében bevethető elméleti tudással, széles látókörrel rendelkező mérnököknek kell kikerülni, akik képesek lesznek magas színvonalon tervezői, szakértői, fejlesztői, kutatói feladatok megoldására szakismereteik folyamatos fejlesztése mellett, teljes életpályájukon keresztül. Ennek a célnak az elérését ezen a szinten nem a duális képzés tudja szolgálni, magának a mesterképzésnek kell gyakorlatorientáltnak lenni.
A Magyar Mérnöki Kamara továbbra is közre kíván működni a műszaki felsőoktatás átalakításának folyamatában, különös tekintettel a képzési szakszerkezet felülvizsgálatában, a profiltisztításban a mérnökképzés színvonalának emelése és a gyakorlati képzés arányának növelése érdekében.
Az állásfoglalást egyhangúlag támogatta a Magyar Mérnöki Kamara Választmánya.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.