A testület alapfeladata a titkársági adminisztráció ellátása, például a továbbképzések szervezése és akkreditálása, a jogosultsági vizsgák, és az országos névjegyzék fenntartása. Ez utóbbi megszervezése volt az egyik legigényesebb feladatuk még 2006-ban. Létre kellett hozni egy olyan rendszert, amelybe bedolgozhat az összes megyei ügyintéző, amiben van egy publikus és egy nem nyilvános rész, és ahol a tagdíjfizetéstől az elérhetőségig minden adat szerepel. Ezt a rendszert a Budapesti és Pest Megyei Kamara áldozatvállalása és különböző pályázatok elnyerése nélkül nem tudta volna a Kamara kialakítani. Szőllőssy Gáborral, az MMK főtitkárával beszélgettünk.
2006-2007 fordulója még két nagy és munkaigényes változást is hozott, amikor is a közel 800 tervezői jogosultságból 40 lett, valamint kamarai nyilvántartásba kerültek a felelős műszaki vezetők és az építési műszaki ellenőrök is.
A tízfős ügyintéző csapatnak (aminek a munkáját a BPMK-val és a Mérnöki Kamara Nonprofit Kft.-vel közös gazdasági iroda vezetője és négy munkatársa egészít ki) másik fő feladata Szőllőssy Gábor megfogalmazása szerint a szakma szabályozottságának fenntartása, az egységes, országos szemlélet biztosítása a jogosultságok elbírálásának és a jogszabályok értelmezésének kérdésében. Ezt egészíti ki a kamara jogszabályalkotásban való részvételének koordinálása, amiben a most megalakuló kamarai jogi kabinet nagy segítséget fog jelenteni.
Az elmúlt időszak egyik legizgalmasabb kérdése volt a kamara szakmaiságát biztosító tagozatok helyzetének kérdése. A tagozatok nem jogi személyek, mégis fontos részei a Kamarának – mit és hogyan tehetnek meg? Mi a viszonyuk a megyékkel? Szőllőssy Gábor szerint,nagyon fontos lenne a területi szakcsoportok egyre szélesebb körű kialakítása, mert ezek megléte és aktivitása feloldhatná ezt a felemás helyzetet.
Nagy bajt lát általánosan az építőipart területén: hiszen ha az országban, ahol 90 000 építőipari vállalkozásra csak mintegy 25 000 felelős műszaki vezető jut, érezhető, hogy valami nincsen rendjén. Nagy probléma, hogy etikai felügyeletet az MMK csak a tagok felett gyakorol, így a többi szereplő akár versenyelőnyt is kovácsolhat ebből.
Végül nagyon fontosnak tartja, hogy uniós, európai megjelenésünk az eddiginél sokkal hangsúlyosabb legyen. Ez egy nagyon fontos szakmapolitikai kérdés is, hiszen így szakmailag-technikailag, valamint az EU-s direktívák zökkenőmentesebb átvétele terén is közelebb kerülhetnénk a többi tagállamhoz.
Szőllőssy Gábor
Nős, hét, 18 és 35 év közötti gyermek, három lány és négy fiú apja.
1974-ben végzett a BME Építőmérnöki Karán, 1983-ban mérnöki diplomájához hozzátett egy közgazdászit is. A metróépítésen, a KÉV Metrónál dolgozott 1990-ig, nagy tapasztalatokra tett szert az alagútépítésben. Ezután Közben Kalkuttában töltött 3 évet, a metróépítés szakértőjeként. Visszatérése után a BRK Speciál egyik alapítója volt, mely osztrák-német-magyar vegyes vállalatként résfalak és cölöpalapozások kivitelezését végezte. Ezután egy kisvállalat alapításában vett részt, eredetileg a kitakarás nélküli közműépítések meghonosításának tervével, ez azonban akkor nem sikerült.
1998-tól a Baár-Madas Református Gimnázium gazdasági igazgatója, itt feladata volt a műemlék-jellegű épület egy részének felújítása is.
2003-ban került a Kamarához. Munkáját izgalmasnak és sokrétűnek tartja, amit a Kamara tisztségviselőinek, a titkársági munkatársaknak a segítsége és közreműködése nélkül nem is tudna elvégezni.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.