Érdekes beszámoló arról, hogy milyen etikai problémákkal fordulnak a tervezők a Kamarához, és ott minek az elintézésére van lehetőség, és mit nem tud nyújtani a köztestület.
A kamarai törvény előírásának megfelelően az Országos Etikai-fegyelmi Bizottság (OEB) a küldöttgyűlésnek — mint minden évben — idén is beszámolóban foglalja össze éves tevékenysége tapasztalatait, eredményeit. Talán most az átlagosnál fontosabb értékelni, elemezni a feladatok elvégzését, mivel 2008. január 1-től jelentős mértékben változtak a kamarai törvény ez irányú előírásai, és az elmúlt év volt az első teljes év az új előírásoknak megfelelően módosított és kiegészített Etikai Fegyelmi Kódex használatában.
A már említett törvénymódosítás nyomán bevezetett eljárási rendet már előzetesen is túlkomplikáltnak, a szükségesnél sokkal bürokratikusabbnak láttuk. Ez a vélekedés beigazolódott. Sokkal több feladat, teendő hárul azokra a kollégákra, akik akár a megyei kamaráknál első fokon, akár a másodfokon eljáró Országos Etikai Fegyelmi Bizottságban vállaltak a tagság megtisztelő bizalmából feladatot. A vizsgálóbiztosi feladat ellátása pedig különös felelősséget ró a megbízott kollégára.
Fonák helyzetet teremtett, hogy a másodfokú határozatot bíróságon megtámadó ügyfél esetén – a szabályozás furcsasága miatt – egy, a kamarai tagok közötti vita során az egyik fél érdekét (például szerzői jogát) sértő panaszolt vétkességét, elmarasztalásának okát és mértékét – alperesként – a kamarának kell bizonyítania. Mintha egy másodfokra vitt bírósági eljárásban nem az ellenérdekű felek lennének peres viszonyban, hanem az első fokon ítéletet hozott bíróságot (ti. a Kamara Etikai Fegyelmi Bizottságát) kellene perelni. Az eddigi joggyakorlat alapján nem a panaszos félnek kell a panaszolt vétkességét bizonyítania, hanem a bíráló testületnek a – kamarának –, akinek nincs másról tudomása, mint amit a felek az eljárásban, beadványaikban leírtak, elmondtak vagy igazoltak. Ezt a korábbi törvényt alkotó által meghatározott eljárási rendet – reméljük – az új törvényhozás revideálja, életszerűvé teszi, a talpára állítja.
Az éves beszámolóval szoktunk javaslatot tenni az Etikai-fegyelmi Szabályzattal kapcsolatban felmerült észrevételek, igények alapján annak módosításra. Módosítási kiegészítési javaslatot 2010-ben nem terjesztek a küldöttgyűlés elő, mert várható a törvényi szabályozás módosítása. Ezzel együtt lesz majd lehetőségünk belső javaslatokat is figyelembe venni. Néhány fontosabb felvetődött gondolatok és hozzá kapcsolódó javaslatot ismertetek:
1.) Ismétlődően és számban gyarapodva fordultak elő a beszámolási időszakban az eljáró testület tagjaival szembeni elfogultsági vagy összeférhetetlenségi kifogások.
Vannak formális körülmények, amelyek egyes testületi tagok eljárását összeférhetetlenné teszik, ezek jogszabályban körülírt esetek (v.ö. EF Kódex 4.1. pont). Előfordult, hogy a panaszolt vagy a panaszos elfogultságot tételezett fel egyes eljáró kollégákkal, vagy akár az egész testülettel (vizsgálóbiztos, eljáró bizottsági elnök és tagok, jegyzőkönyvvezető) szemben, és kérte ezeknek a kizárását az eljárásból.
Az EF Kódex 4.2. pont) rögzíti, hogy „a kizárással érintett személy meghallgatása után a kizáró okról az etikai-fegyelmi bizottság elnöke határoz”, másutt az EF Kódex 1.2.5 pontja az eljáró tanács elnökének teszi feladatául, hogy „feltárja az esetleges összeférhetetlenséget”.
Magam úgy gondolom, – és nekem feltett kérdésre azt javasoltam –, hogy az eljárás gyorsítása érdekében (bár erre a rendelet és Kódexünk nem jelez igényt), az EF Bizottság elnöke, a vizsgálóbiztos, az eljáró tanács elnöke és tagjai kijelölésének szándékával együtt az érintetteknek előzetesen írásban tenné fel az összeférhetetlenségi kérdést. Az így ajánlott eljárásrend alkalmazásának tapasztalatai alapján a jövő évi küldöttgyűlésen lehet majd szabályt alkotni.
2.) Már az előző ciklusban felmerült javaslat volt, miszerint a mérnök „legyen lojális a kollégáival” nem megfelelő szövegkörnyezetben került a Kódexbe.
Egyetértve a javaslattal, ahhoz kérem a küldöttgyűlés egyetértését, hogy a módosításra a következő évben tehessünk javaslatot.
3.) Ismételt kifogás éri mind a területi, mind az országos EF Bizottságot, hogy késlekedve ad tájékoztatást az ügyben érintetteknek, vagy késlekedve intézkedik. A kifogás jogos, mégis az érintettek megértését kérem, miután a tornyosuló ügyek intézésével az EF Bizottságok tagjai sokszor erejükön felül igénybevettek, és ezzel együtt alapos, körültekintő, felelősségteljes eljárást kell tőlük várnunk. Abban sem lehet hanyagul dönteni, hogy befogadjanak vagy visszautasítsanak egy panaszt.
A kérdés kapcsán nem javasolok kollektív elmarasztalást, de arra kérem az eljáró bizottságokat, hogy különös következetességgel tartsák be a megsokasodott törvényi határidőket.
4.) A panaszok jellege változatlanul a jogosulatlan vagy szakszerűtlen – egyes kirívó esetekben a veszélyeztetést is kimerítően hanyag – tervezés, részrehajló szakértés, a szerzői jogot sértő áttervezés, tervmásolás. A morális helyzet jobbítása kapcsán két javaslat érdemel szót:
Az egyik, hogy az Eljáró Bizottság nyomatékosan tegyen különbséget etikai és fegyelmi ügy között, vagy legalábbis az eljárás során írja körül az ügy etikai és fegyelmi vonatkozásait. A fegyelmi ügyek általában alkalmatlan vagy szakmai szabályt sértő tervezés (szakértés) nyomán indulnak. Nem várható el a vizsgálóbiztostól, hogy minden ilyen szakmai kérdésben tájékozott legyen, ezért – a javaslat szerint – a Kamara állítson fel feltétlenül korrektnek és szakmai kérdésekben vitán felül álló kollégákból álló kart, aminek a tagjai felkészültségük szerinti területeken a fegyelmi vétség körében adhatnak az eljáró tanács állásfoglalását megalapozó szakmai véleményt. Az etikai kérdések elbírálása a fegyelmi felelősség megállapítását követheti, vagy néhány esetben önállóan áll meg, ha más szabállyal van kapcsolata (hamis tervezői adat feltüntetése, szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyek, részrehajlás stb.).
A másik javaslat arra vonatkozott, hogy a szakmát elvárható szinten művelők érdekében az országos szinten tevékenykedő Érdekérvényesítő Bizottság, MÉDI és Etikai Fegyelmi Bizottság egyeztesse tevékenységének elveit, hogy tisztességes munkáért tisztességes honoráriumot lehessen elérni, és rossz minőségű, de olcsó munka ne tegye a mérnökséget hiteltelenné.
E két javaslat egymással érdemében függ össze. Az egyeztetéseket a Küldöttgyűlés utáni időszakban kívánjuk megkezdeni, és remélhetőleg a 2011. évi küldöttgyűlésen már eredményekről is számot tudunk adni.
Felmerült, hogy az alkalmatlan vagy önmagában a veszélyeztetést is kimerítő tervezési esetek fegyelmi tárgyalása során – az eset veszélyességéhez illő, akár a szakmagyakorlástól is eltiltó – szigorú határozat szülessen, és legyen a Kamarának ereje a meghozott határozat megvédésére az azt megtámadó bírósági eljárásban is. E kérdést is az előzőkben javasoltakkal együtt fogjuk előkészíteni.
5.) Ismételten fordul elő, hogy kollégák elvi állásfoglalást vagy meghatározó iránymutatást kérnek tőlem egy-egy ügy kapcsán. Ezúton is kénytelen vagyok rögzíteni, hogy nincs jogosultságom állásfoglalás adására, viszont ezt hangsúlyozva ismételten mondtam el vagy írtam le saját véleményemet, mint együttgondolkodó, de iránymutatásra fel nem hatalmazott kolléga.
OEB-hez benyújtott fellebbezések száma 2009-ben: 6
ebből:
lezárt 3, vizsgálat alatt 3
felmentő: 0
elmarasztaló: 3
Területi kamara kijelölése elsőfokú eljárásra: 3
Panasz elutasítása: 1
Megkereséssel kapcsolatos ügyek: 7
Az előterjesztettek alapján tisztelettel kérem a küldöttgyűlést 2009. évi tevékenységünkről szóló beszámolóm elfogadására, és kifejezett szándékaink támogatására.
Dr. Greschik Gyula
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.