Figyelembe véve az épületek légkondicionálásánál használt általános megoldásokat, a fan-coil és a statikus rendszerek váltak dominánssá. Mostanában az új rendszerek, amelyek hőszivattyús berendezést használnak, vizet hűtőanyag helyett, mint hőközvetítő közeg, felkeltették a kereskedelmi fejlesztők és végfelhasználók figyelmét, a fan-coil rendszerek használható alternatívájaként.
A Caloris rendszer fő tulajdonságai
A rendszer igénybe veszi a meglévő technológiákat és alkotóelemeket, a mennyezeti téren belüli hőszivattyús egységek sorozatával, külső hőszivattyús egységgel, illetve az ezeket összekapcsoló vízhálózattal alkotva egy rendszert. A friss vagy visszakeringtetett levegőt szűrik, hűtik vagy fűtik, ha szükséges, és légcsatornák, anemosztátok közbeiktatásával juttatják a belső helyiségekbe a speciális egységeken keresztül. Minden zónának vagy helyiségnek megvan a saját helyi berendezése.
Minden hőszivattyús egység hűtőkört tartalmaz mindkét hűtőanyag-levegő és hűtőanyag-víz hőcserélő számára. Kis mennyiségű hűtőközeg kering minden egyes egységben. Egy beállító szelep teszi lehetővé, hogy minden hőcserélő elpárologtatóként és kondenzátorként is működhessen, és a rendszer olyan módon van beállítva, hogy az egységek az épület melegebb részében hűtsenek, és a vízhálózaton keresztül elszállítsák a hőenergiát a hidegebb területekre, lehetővé téve az egyidejű fűtést és hűtést a különböző területeken.
A Caloris rendszer egyik fő tulajdonsága, hogy a központi hőszivattyú elsődleges hőforrásként és hűtőberendezésként is használható. Ez tekintélyes mértékű költség- és lényeges helymegtakarítást jelent.
15 és 30 °C közötti víz kering az épületen belüli kétcsöves vízvezetékrendszerben, minimalizálva a veszteségeket és csökkentve az energia-felhasználást. A rendszerben lévő hőmérsékletet a központi hőszivattyú tartja fenn. A rendszerben lévő helyi egységek ezt a vizet használják a levegő felfűtésére és lehűtésre is, a fölösleges energiát visszavezetve a vízbe.
A nyári hónapok alatt a hőszivattyú hűtőként üzemel. Míg a legtöbb folyadékhűtő 5-14 °C között üzemel, ez a rendszer csak akkor indul el, amikor a hőmérséklet meghaladja a 28-30 °C-ot, energiatakarékosság miatt csak akkor üzemel, ha a vízhőmérséklet túlságosan magas lesz.
Télen, amint a terek többsége meleg levegőt igényel, a helyi hőszivattyús egységek energiát fognak elvonni a vezetékrendszerből, hőhiányt okozva a rendszerben. Ennek következtében a rendszer a hideg külső levegőt tovább hűtve energiát juttat a vezetékrendszerbe.
Amíg az összes egység ugyanarra a vezetékrendszerre van csatlakoztatva, kölcsönösen hőt cserélve, a rendszer igen nagy hőenergiát képes visszanyerni.
15-30 °C közötti vízhőmérséklet esetén réz helyett hőszigetelés nélküli polietilén csővezeték alkalmazható, további beruházási költségcsökkentést elérve.
A Caloris rendszer
– Nincs szükség bonyolult szabályzásokra (csak állandó, kb. 20 °C-os előremenő hőmérsékletre), azaz a kazánház kisebb, és kevesebb elemet tartalmazhat.
– Nincs szükség épületfelügyeleti rendszerre (hiszen a készülékbe be vannak építve a szenzorok, automatikák, különféle kiegészítők (segédventilátor, ablaknyitás-érzékelő stb.), azaz magában foglalja az épületfelügyeleti rendszert, amihez különféle irányítási rendszereket választhatunk).
– Csak egy pár szigeteletlen cső szükséges (amivel hűt és fűt is a rendszer).
Ezek alapján látható, hogy az eddigi különálló elemek (szabályozás, épületfelügyelet) itt egy helyen, a készülékben kaptak helyet, és így ezek költsége is benne van a készülékek árában. Nyilvánvalóan a készülékeket elektromosan össze kell kábelezni (sorba kötve egy négyeres kábellel), és nyilvánvalóan a berendezések nem vezérlik például a légkezelő gépeket, vagy egyéb épületfelügyelettel vezérelni kívánt elemeket. Nem hasonlítható tehát össze egy fan-coil ára, egy hasonló készülék árával, csak maximum akkor, ha rendszereket akarunk összehasonlítani, és mindezeket a költségeket hozzáadjuk a fan-coilos rendszer árához, és még így sem helytálló az összehasonlítás. Egy fan-coilos rendszer soha sem lesz képes mondjuk egy szerverszobából a hőt az épület többi szobájába szivattyúzni, vagy mondjuk egy uszoda 28 °C-os hőjét hasznosítani.
Sokszor kérdezik, hogy mennyi idő alatt térül meg a beruházás. Rendkívül nehéz erre korrekt módon válaszolni. Például egy szállodában, ha nincs vendég egy szobában, vagy akár csak elment a vendég a városba, a fűtés, hűtés automatikusan kikapcsolhat (és egy általunk meghatározható minimumon működhet), és mivel a levegőt rendkívül gyorsan tudja kezelni, a vendég visszatértekor pár perc alatt ismét a kívánt értékre fűti, hűti a szobát. Függhet a rendszer hatásfoka például attól is, milyen energiákat tudunk hasznosítani az épületben. Mindezeket figyelembe véve, csak egy átlagot lehet mondani, azaz ha a 60 kWh/m2/év adatot és az előírást veszem figyelembe, akkor az éves energia-felhasználás ~35-45%-a takarítható meg úgy, hogy ezt az elérhető egyik legmagasabb komforttal tesszük. Amennyiben csak a bekerülési árat nézem, és egy radiátoros, hűtés nélküli irodaházban váltom ki a rendszert, akkor hosszú idő a megtérülés.
Amikor azonban egy lég- és vízoldali szabályozású, komoly épületfelügyelettel ellátott, magasabb közműfejlesztési hozzájárulást fizető, nagyobb kazánházat igénylő, minőségi elemekből felépülő, hűtő, fűtő fan-coilos rendszert kívánunk lecserélni, akkor már nem is biztos, hogy drágább, vagy ha mégis, akkor a többlet-beruházás rendkívül gyorsan megtérül.
Végül, de nem utolsó sorban a Caloris rendszert 2008-ban felvették az alternatív energiát hasznosító rendszerek körébe, amelyre támogatás igényelhető. Amennyiben ezt a tényt hozzáadom a fent leírtakhoz, akkor már mindenképpen egy gyorsan megtérülő, gazdaságos üzemeltetést biztosító, beruházást jelent.
Colt Hungária Kft.
1103 Budapest, Gyömrői út 156-158.
Tel: +36-1-433-2786
Fax: +36-1-433-2787
http://www.hu.coltgroup.com/
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.