Cégautóadó

A 2500 kilogramm össztömeget meg nem haladó, legalább 3 személy szállítására alkalmas, elsősorban nem áru-, hanem személyszállításra kialakított jármű az, amely után cégautóadót kell fizetni. Az szja-törvény szerint – jellemzően – személygépkocsinak számítanak azok a haszongépjárművek, amelyeket átépítettek, vagy eleve személyszállítási célt szolgálnak – szállítási képességeik ellenére (például luxusterepjárók, amik haszongépjárműnek vannak vizsgáztatva). Nem lesznek személygépkocsinak minősítve azok a járművek, amelyeket valóban áruszállítás céljára használnak (például nincs bennük kettőnél több ülés), vagy olyan nagy teherbírású járművek, amelyek a 2500 kilogrammos tömeget meghaladják a forgalmiba beírt adat alapján.
Az építményadó esetében rendre az a vállalkozás fizet, aki működteti az adott ingatlanon a vállalkozását. Az építményadónál az adózói kör általában szelektált, és ugyanilyen szelektált az adózói kör a cégautó adózás esetében is. Azok a magánszemélyek, akik megfizetik a súlyadót, a gépjárműadó alapesetét, nem kell, hogy további adótételt vállaljanak, csak azok, akik az autójukat felhasználják üzleti célra. Az adóhatóság ezt úgy tudja ellenőrizni, hogy a havonta benyújtandó (munkavállalóknál és egyéb foglalkoztatottaknál) 08-as bevállalásban fel kell tüntetni nem csak a jövedelmeket, hanem az ilyen költségtérítésként kapott tételeket is. Akkor lesz probléma, ha a magánszemély nevén nem egy, hanem több autó is van, esetleg ezek hengerűrtartalma eltérő, így a hatóság nem tudja azonnal megállapítani azt, hogy a magánszemély jól csinálta-e a dolgát, és az adó megfelelő összegét fizette-e meg a két jármű alapján.
Amennyiben a munkáltató a kifizetett költségtérítés összegét kihagyja a bevallásból, akkor a céget munkavállalónként 500 ezer forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezheti az adóhatóság. A korábbi rendszer szerint közölni kellett az autó bekerülési értékét, és a törvény az igénybevevőre bízta azt, hogy a cégautót ne használja magán célra.

Amennyiben a személygépkocsi a magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban nem szerepel, az ilyen jármű után nem kell fizetni adót, kivéve, ha az egy külföldi rendszámú, Magyarországon költségelszámolás alá vett autó. Ilyen lehet például a magánszemély szlovák autója vagy a cég Szlovákiában regisztrált, de hazánkban használt járműve, amely után a költséget Magyarországon számolják el, hiszen erre számvitelileg megvan a lehetőség. Ezek az esetek a jogalkotók látókörében benne voltak, de nem tudtak olyan szabályozást alkotni, amely javította volna az ellenőrizhetőséget, de ez eléggé szűk szegmens. Az adókötelezettséget mindenképpen előírták, és ellenőrizhetik, hogy befizetik-e.
A magánszemély a munkáltatótól – kormányrendelet szerint – a munkába járásához kaphat adómentes költségtérítést, amikor használja a cégautót. Az a jármű, amelyet e célra használnak, ahhoz jelen pillanatban 9 forint jár kilométerenként, benzin-költségtérítés nem. A kilométerrel kapcsolatos költségtérítésből nem keletkezik adókötelezettség, ezt élesen el kell választani az útnyilvántartástól. Egyébként is a munkába járás nehezen fogható fel üzleti célú költségnek, hiszen eme tevékenység a munkavállaló kötelezettsége akkor is, ha nincsen járműve. A kifizetés nem jelent költségtérítést, bár vitatható, de nem tiltja a törvény, hogy a cégautóadó felmerülése nélkül is hozzájuthasson a dolgozó.
Az adózók jelen pillanatban kerülik azt a tényállást, amellyel adóztathatóvá válnának. A jogalkotó valami oknál nem gondolt arra, hogy megindulnak a céges autók a magánszemélyi tulajdon felé, és a magánszemélyek ezt követően kiküldetési rendelvény alapján fogják kapni a gépkocsi futásának a költségtérítését. Fokozottan látható ez az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alá tartozó cégeknél. Tehát abban az esetben, ha nem számolnak el a járműre költséget – hiszen vannak ilyen típusú betéti és közkereseti társaságok, ahol a bevételnyilvántartást kell kizárólag vezetni -, a költségeket nem tartják nyilván, ott volt talán a legnagyobb felháborodás, hiszen eddig az EVA az átalányadó-jellegénél fogva tartalmazta ezt az adót, most viszont már nem. Következésképpen ezek a járművek „elindultak” a magánszemélyek felé.
Az átíratásnál azonban figyelemmel kell lenni néhány fontos dologra, hogy egyéb adók ne merülhessenek fel az adásvétel során. Egy EVÁ-s vagy bármelyik társaság, amikor eladja az autóját mondjuk saját tulajdonosának vagy ügyvezetőjének, akkor nem egy független féllel szemben cselekszik így. A társaság egy harmadik félnek eladhatja a piaci ártól eltérően az autót, de egy nem független alany esetében alkalmaznia kell a piaci árat. Jelenleg annyi használtautó van a piacon, hogy szinte minden típus, gyártmány esetében kitűnően nyomon követhető a piaci áruk. Kár abban reménykedni, hogy a hatóság ne tudná ezt megállapítani.