A Katasztrófavédelem konferenciáján érdekes adatok hangzottak el, ezek közül számomra az volt a leginkább meglepő, hogy az OKF csak 2012-től folytat adatgyűjtést a CO-mérgezések körülményeiről, és mindez még ma is gyerekcipőben jár, pedig nagyon fontos lenne, ha végre szegény közmédia egy-egy baleset után nem csak egy kéményt meg egy konvektort tudna mutogatni.
Szóval 2012 óta gyűjtik az adatokat, amelyek a hatósági vizsgálatokon alapulnak. Érdekes módon, amikor pár hete az OKF-hez fordultam közérdekű adatigényléssel épp ebben az ügyben, akkor a budapesti szervezetükhöz utasítottak, mondván, nekik országos szinten nincsenek adataik – lehet, hogy valamit félreértettem. Mindenestre a budapestiek megküldték válaszukat, ami nagyon tanulságos volt:
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság válasza megkeresésünkre
Nekem bizony nem volt egyértelmű, hogy melyik intervallumra milyen adatokat adtak meg, a számok sem stimmeltek, az meg pláne nem, hogy míg az irat első felében szóba kerül a légellátás nem megfelelősége, a statisztikában már nem szerepel. Sajnos telefonos érdeklődésre már nem kaptam érdemi választ – a levél írója, mint jogász annyit tudott mondani, hogy ő ezeket az adatokat kapta a kollégáitól.
Remélhetőleg épületgépész segítséggel egy korrekt, a következtetések levonására és publikálására alkalmas statisztika készülhet a CO-mérgezések okairól, záros határidőn belül, mert amíg a légellátást nem emelik a rangjára a köztudatban, addig az emberek gondolkodásmódja, és ezekbe beleértendők például a pályázatok kiírói is, helytelen alapokra lesz építve.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
3 hozzászólás
Csak nagyon tudom remélni, hogy a Katasztrófavédelem statisztikája nem az igazságügyi szakértők megállapításain alapszik. Ha ugyanis azon alapulna, akkor nagyon sürgősen felül kellene vizsgálni a szakvéleményeket.
A CO mérgezések és halálesetek nagyobb része ugyanis a megfelelő levegőellátás hiányából következik be.
Már nagyon sokszor, de úgy látszik még mindig nem elégszer hangzott itt a fórumon, a VGF-ben, de ez szerepelt a Magyar Mérnöki Kamara Állásfoglalásában is:
A SZÉNMONOXID OXIGÉNHIÁNYOS ÉGÉSKOR KELETKEZIK
vagyis akkor, ha az égéshez szükséges folyamatos légellátás nem biztosított a tüzelőberendezésben annak környezetéből.
Ennek lehet nagyon sok oka, de mind a kéményseprők, mind a gázszolgáltatás szakembereinek konkrét esetek kapcsán végzett vizsgálatai a fokozott légzárású nyílászárók kontroll nélküli beépítéseit jelölik meg fő okozóként.
Megdöbbentő tehát egy olyan statisztika, amely egyetlen egy esetben sem ismerte fel ezt az összefüggést, vagyis lényegében nem valós okot jelölt meg a baleset okaként.
Az aggodalmamat fokozza az a körülmény, hogy elolvastam az Országgyűlés elfogadására váró kéményseprési rendelettervezetet. Abban semmilyen hathatós intézkedés nem körvonalazódik arra vonatkozóan, hogy mit tervez a törvényalkotó a légellátás elégtelenségének feltárására;
– a sormunka végzést végző kéményseprőknek ugyan feladata a levegőellátás vizsgálata, de ehhez sem műszerezettséggel, sem szakértelemmel nem rendelkeznek, ráadásul a vizsgálatukat egy adott szűk időintervallumban végzik, amely összetett folyamatok (a füstgáz-levegő áramkört alakító tényezők együttese ilyen) teljesülésének, vagy nem teljesülésének megállapítására teljesen alkalmatlan. Annak ugyanis igen kicsi az esélye, hogy épp a baleset kezdetének időpontjában fog érkezni a kéményseprő.
A füstgáz-levegő áramkör megfelelő működését egyszerre alakítják a külső időjárási körülmények (hőmérséklet, szél stb.) és a belső felhasználói beavatkozások hatásai (ablaknyitás, vákuumot okozó berendezések indítása, leállítása, stb.)
Ebben a sokváltozós egyenletrendszerben még tapasztalt mérnök is csak nagy odafigyeléssel tud eligazodni. Erről a feladatról azonban a rendelettervezet nem szól, kb. annyival intézi el, hogy lesznek majd olyan vállalkozások, amelyek a sormunkán kívüli tevékenységet fogják végezni (hogyan, miből arról nem szól a rendelet.
Erős a gyanúm, hogy ezeket a sokszor mérnöki szolgáltatásokat, ahogy az építési munkákat megelőző tervfelülvizsgálatokat és használatbavételi eljárásokat is legfeljebb csak baleset után fogja igényelni és csak az érintett szűk környezete, ha még addigra tönkre nem ment teljesen a kéményseprő ipar maradéka.
Félek a baleseti statisztika jelentősen romlani fog, bár ne lenne igazam…
NG
A kéményseprő vagy aki majd a tüzelőberendezést és kapcsolt részeit ellenőrzi, kérje el a légellátási tervet.
A gázkészülékek biztonsági felülvizsgálata kötelező. Ezt a szükséges felkészültséggel rendelkező szakember végzi. Ha van légellátási terv, ellenőrzi, hogy nem változott-e valami a tervhez képest. Ha nincs, készít egy tervet. Ha nem tud légellátási tervet készíteni, akkor a felülvizsgálat szakszerű elvégzése is kétséges. Amikor legközelebb jön a „kéményseprő”, már ott lesz régi / új légellátási terv. A „kéményseprőnek” azt kell vizsgálnia, hogy a tervhez képest nincs-e veszélyt okozó változás, eltérés.
Azt nem tudom, hogy komfort térben lévő szilárd tüzelő berendezésnél hogy van ez.