Valószínűleg rengeteg körülménytől függ az, hogy a találmány teljesíti-e, amit ígér, de annyi biztos, hogy az alapjául szolgáló fázisváltó anyagok léteznek (Lásd Andrássy et al, Magyar Energetika 2015. 04-05-06). Mindenestre érdemes kalkulálni vele, mert az építészeti változások kihatással vannak az épületgépészetre.
Íme a HVG híre (vagy fizetett PR-ja):
Engedélyezés előtt áll a Lasselsberger-Knauf legújabb fejlesztése, amelynek segítségével kánikulák idején klímaberendezés használata nélkül is 26 °C alatt lehet tartani az épületek belső hőmérsékletét. A rendkívül nagy hőelnyelő képességű vakolatot az idén négy budapesti lakásban tesztelték – a magyar fejlesztés jövőre forgalomba is kerül.
Jelentősen csökkenthető az épületek energiafelhasználása és hőingadozása a Lasselsberger-Knauf Kft. bevezetés előtt álló termékével, amely zömében, gyakorlatilag feleslegessé teszi a klímaberendezések használatát. Az ún. fázisváltó vakolattal ellátott helyiségek hőmérséklete a nyár legforróbb napjaiban sem emelkedik 26 C° fölé, amiről a vakolatban lévő különleges adalékanyag gondoskodik.
Az adalékanyag szerepét nagy tisztaságú, mikrokapszulázott paraffin tölti be, amelynek esetében gyorsított ciklusvizsgálaton alapuló modellkísérletek igazolják, hogy legalább 30 évig megőrzi különleges hőelnyelő és hőleadó tulajdonságát. A falak általta óriási mennyiségű hőenergiát képesek elnyelni annak köszönhetően, hogy a vakolatban lévő komplonens szerkezetében a jég olvadásához hasonló jelenség játszódik le.
A halmazállapot változása (vagyis az eredetileg szilárd adalékanyag folyékonnyá válása) hőt von el környezetéből, így a helyiség hőmérséklete addig nem emelkedik egy előre meghatározott szint fölé, amíg a folyamat véget nem ér. Az éjszakai órákban, amikor a levegő ismét visszahűl, egyszerű szellőztetéssel állítható vissza a szilárd halmazállapot.
Az új magyar termék lakások, irodák, közintézmények és üzletek belső tereinek bevonására egyaránt felhasználható, fejlesztése pedig fontos szerepet játszhat a passzívházak elterjedésében is. A spéci vakolat az egész régióban egyedülálló innovációnak számít.
„A többéves kutatómunka utolsó fázisában kiválasztottunk négy budapesti lakást, ahol ellenőrzött körülmények között vizsgáltuk az anyag tulajdonságait és hőmérsékletszabályozó képességét. A mérési eredmények azt mutatják, hogy valamennyi teszthelyszínen jelentősen csökkent a hőingadozás, és az új vakolattal bevont helyiségekben a legmelegebb nyári napokon is 26 fok körül alakult a hőmérséklet. Jelenleg az engedélyezési eljárás előtti utolsó simításokat végezzük a terméken, amelyet 2016 első felében, tehát még a nyári időszak előtt szeretnénk piacra dobni” – közölte az ügy kapcsán Sipos Imre marketing- és fejlesztési igazgató.
A cég egyelőre még nem adott nevet a terméknek.
Forrás: http://hvg.hu/kkv/20151203_Neve_nincs_LB_Knauf_csodavakolat
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
5 hozzászólás
Az elméleti alap rendben levőnek tűnik, kíváncsian várom a mérési eredményeket, első tapasztalatokat. Tűzveszélyes anyagról lévén szó, nem tűnik egyszerűnek a tűzvédelmi engedélyeztetés. Sok sikert a fejlesztőknek!
Található erről tartalmilag igényesebb, a fizikai alapokat részletesebben ismertető anyag?
„Az ördög a részletekben lakozik…” pl. az anyag 1 kg-ja mennyi hő ill. mennyi rejtett hő tárolására alkalmas és persze az ára sem lényegtelen. Mert nem mindegy, hogy 2 cm vagy 50 cm vastag új csodavakolat képes egy D-i tájolású falfelület teljes napi ciklusa alatt elnyelt hőmennyiség vagy legalább jelentős hányad tárolására.
Az építészeti eszközök közül én az árnyékolástechnikát tartom jelenleg a leghatékonyabbnak.
A komfort tér hőmérsékletét jelentősen befolyásolni képes szellőzésről (amit mostanában hazánkban nagy divat agyonhallgatni) ugyancsak nem szabad megfeledkezni (ne is ígérjen senki konkrét belső hőmérsékletet ennek ismeretei híján), mert a szellőzéssel együtt járó hőtranszport helyiség-hőmérsékletre gyakorolt hatását nem lehet csodavakolattal sem kiiktatni.
Véleményem szerint – a szerénytelen cím ellenére – hővisszanyerős és hűtött szellőzésre, vagyis klímaberendezésre továbbra is szükség lesz; a fizika jelenleg ismert törvényei alapján az épületgépészetet továbbra sem tudja kiváltani az építéstechnika.
Nincs itt még egyelőre semmi különösebb baj. Két fiatal, húszas évei (pályája) elején járó ember kísérletezget. Ez még nem NASA fejlesztette nano kerámiás csodafesték, a hangzatos cím és beharangozó mögött alighanem az újságírói fantázia dolgozhatott. Itt egyelőre még nincs kész termékről szó, inkább próbálkozásokról. Mire érdemes koncentrálni, a lehetséges hűtési, vagy a fűtési megtakarításra? Hova érdemes tenni ezt a vakolatot, a fal külső, vagy a belső oldalára? Hogyan lehet a szigeteléssel, esetleg a felületi hűtéssel/fűtéssel kombinálni. És a kiinduló kérdés, mily is legyen az a bizonyos fázisváltó anyag, hány fokon dermedjen meg, illetve olvadjon vissza?
A nap egyik részében ez alatt, a másikban e fölött kell legyen a hőmérséklet. Mondjuk hűtésnél nappal az olvadás felfogja a külső hőhatás egy részét, amit a dermedéskor visszaad a környezetnek. Itt az évente előforduló halmazállapot változások száma a meghatározó. Ha túl magas a választott hőfok, évente csak néhány napon olvad meg az anyag, ha túl alacsony, akkor csak ritkán fog megdermedni, pedig a haszon a gyakori oda-vissza alakulásban lenne.
A nagyságrendekről dióhéjban:
A szóban forgó anyag (pálmaolaj, marhafaggyú, ilyesmi) sűrűsége ~750 kg/m3. Ebből 1 cm vastagság tömege négyzetméterenként 7,5 kg. Az olvadáshő ~110 kJ/kg, tehát egy olvadás elvben 825 kJ, ~0,23 kWh hőt képes felvenni, illetve dermedéskor ugyanennyit visszaadni a környezetének. Persze ezek elméleti számok, ez csak az anyagban levő potenciált mutatja, egy falszerkezet működése ennél jóval összetettebb.
És teljesen igazat adok Zoárdnak, ”egy helyiség hőterhelését alapvetően az üvegezett felületek, a belső hőterhelés és a légforgalom határozza meg, a legtöbb esetben a határoló szerkezeteken átjutó hőterhelés el is hanyagolható.”
Bár a dolog gyakorlat hasznát én sem látom, mégis, amíg az ifjú hölgy és úr ezeket a dolgokat tanulmányozza, végig gondolja, sok lényeges dolognak, összefüggésnek a nyomára juthat.
Abban meg csak bízhatunk, hogy nem ismét egy NASA féle csodafesték születését látjuk, amivel megint nekünk kell megküzdenünk.
Mi van e termék nélkül? Nappal különböző okokból emelkedik a belső hőmérséklet. Éjjel csökken. Kellemetlen, ha nappal pl. 26 Celsius-fok fölé megyünk. Lassítsuk a melegedést. Például egy szerkezettel, mely pl. 26 fokon sok hőt tud felvenni. De ezt le is kell adnia. Ugyanúgy 26 fokon. A belső tér lassabban fog hűlni. Persze a leadott hőt esetleg nagyon gyorsan eltávolítom a belső térből. Napközben a hő elnyelés ütemét a hőterhelés adja. Éjjel pedig én gondoskodom a gyors visszahűtésről.
Ötlet: az anyag a konyhai páraelszívóhoz hasonló szerkentyűben van. Nappal belső keringetés: betárolás. Éjjel külső kiszellőztetés: kisütés.