A hazai gázkészülék gyártás legelterjedtebb terméke a Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat T4 típusú háztartási tűzhelye volt. Jól használható jószág volt, ma is százezerszámra ez van egy csomó konyhában. A tűzhelynek nincs égésbiztosítója, ha úgy vesszük, veszélyes. Ha valami robban, az a szomszédoknak is kárt okoz.
A tulajdonos idős ember, akiknek nincs 40-50 ezer forintja másikat venni. Amúgy 45 éve használja, minden gond nélkül. Igaz, hogy a kora miatt már gyengül a szaglása, talán nem veszi észre, ha a huzat eloltja a lángot, és ömlik a gáz.
Hogyan kezelje a dolgot a felülvizsgáló? Létesítéskor a tűzhely megfelelt minden korabeli előírásnak, ettől még, a mai értelmezésben, veszélytelennek nem nevezhető. Kit védjen; a tulajdonost vagy a szomszédokat? Esetleg legyen ez annak a függvénye, hogy mennyire zárnak az ablakok?
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Kedves Rita!
Mivel amúgy is aktuális kérdéseket feszeget, néhány gondolatot engedjen meg, hogy én is hozzáfűzzek ehhez a gáztűzhely légellátása című kérdésnek, ami amúgy is a lakásszellőzés jéghegyének csak a csúcsa:
A konyhában beépítendő „légbevezető” szerelvény önmagában működésképtelen elem. Azon levegő csak nyomáskülönbség esetén fog bejönni a lakásba (vagy akár távozni pl. kedvezőtlen külső időjárás esetén).
A légbevezető szerelvény csak akkor működik légbevezetőként, ha a lakáson kívüli térben nagyobb nyomás áll fenn, mint a lakáson belül. Ezt a nyomáskülönbséget azonban létre kell hoznia valaminek, ami lehet gravitációs huzatú szellőző, vagy kémény (csakhogy ezek felhasználható nyomása /huzata/ változó) , de lehet gépi is pl. elszívó ventilátor.
A nyomáskülönbség nagysága viszont alapvetően határozza meg, hogy egy adott fali légbevezető szerelvény mennyi levegőt képes átengedni.
Alapvetően helytelen tehát a gázszolgáltató tervellenőreinek légbevezető van – kipipálva szemlélete, mert köze nincs ahhoz, hogy az MBSZ-ben leírt feltételek teljesülnek-e, vagy sem.
Egy 10 kW névleges teljesítményű gáztűzhely előírt légpótlása 60 m3/h. Márkanév említése nélkül az ablakosok kedvenc légbevezető típusa ezt a légmennyiséget kb. 35 Pa túlnyomás hatására engedik át, amelyre a gravitációs kürtők egyike sem képes, de még a gép szellőzők közül is csak kevés alkalmas rá.
Szerencsére néhány öngyilkos „sikeres kísérletét” kivéve a gáztűzhelytől még nem halt meg senki, mivel a nagyobb oxigénfogyasztással járó komolyabb sütés-főzés esetén az azzal járó jelentős környezeti hőterhelés miatt előbb nyit egy normális ember ablakot vagy ajtót, minthogy az oxigénhiány bajt okozhatna.
A gondok inkább abból adódnak, ha van a gáztűzhellyel egy légtérben olyan kéményes tüzelőberendezés amelyik viszont depressziós szellőzést nem visel el. A fokozott légzárásúra történő nyílászáró cserékkel a mit sem sejtő lakosság gyakorlatilag sokat tesz annak érdekében, hogy a lakóterében időszakos oxigénhiány lépjen fel, elvégre két szellőztetési fázis között nem tudjuk visszatartani az oxigén fogyását, legyen az lélegzetvétel, kazán, boyler, kandalló, vagy akár a gáztűzhely használata. A fentiekből még mindíg a gáztűzhely a legveszélytelenebb, érthetetlen módon mégis azon rugózik legjobban az MBSZ.
Az előttem szólókkal maximálisan egyetértek abban, hogy amíg a jelenlegi eszement szabályozási szemlélet uralja a műszaki-biztonsági előírásokat, addig a gáztűzhely kiváltása minősül a józan ész diadalának.
Szerintem sem kellene a T-4-ekkel foglalkozni, de más okból.
Felülvizsgálói tapasztalatom alapján mondom, hogy ezek során valamennyi T-4 „megbukott” a tömörség ellenőrzése során.
Úgy, hogy a kérdést az élet megoldotta.