Ez a fogalom eddig ismeretlen volt számunkra, pedig Németországban állítólag már képzés is van rá. De valójában mi a feladatuk?
A Debreceni Szakmai Napok első szekciójának levezető elnöke, az ETE Hajdú-Bihar megyei elnökének szájából hangzottak el az alábbiak:
Németországban már képezik az ún „élettartam-mérnököket (a szövegkörnyezetből nem derült ki, hogy az egyetemek vagy a cégek, de 90%-os valószínűséggel az előbbiekre történt utalás), akiknek feladata, hogy pontosan kiszámolják, hogy az adott termék, készülék akkor menjen tönkre, amikor már megtérült – azután lehet újat venni.
Nos, a fogyasztói társadalomban élve ez nem tűnik hihetetlennek. A kérdés az – és gondolom, erre cégenként más és más a válasz -, hogy miként él ezzel a „fegyverrel” az adott gyártó. Mert az „éppen csak megéri”-től a skála a radiátorok 30, illetve az egyes csövek 50 éves élettartamáig terjedhet. Természetesen itt a sok mozgó-kopó alkatrészt tartalmazó és/vagy sokat használt berendezéseken van a hangsúly, mint a kazánok, szivattyúk, izzók stb.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Nem értem, hogy mit jelent az, hogy „akkor menjen tönkre, amikor megtérült”.