Az Országgyűlés 2017. október 17-én, kedden megszüntette a családi házak kötelező kéményseprő-ipari ellenőrzését, amelyet ezentúl a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezhet el a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató.
A képviselők 119 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el a belügyminiszter ezt tartalmazó törvénymódosító csomagjának egyszerű többséget igénylő rendelékezéseit – írja az MTI.
Az elfogadott javaslat indoklása szerint a jelenlegi szabályok évenkénti, illetve kétévenkénti kéményellenőrzés lehetővé tételére kötelezték a családi házakban lakókat, ami adminisztrációs és időbeli terhet jelentett számukra. A jövőben azonban a tulajdonosok szükség szerint maguk rendelhetik meg az ellenőrzést és tisztítást egy általuk választott időpontra, így nem függnek a szolgáltató munkavégzési rendjétől – hangsúlyozta a belügyi tárca az előterjesztésben.
A törvénymódosító csomag emellett eltörli a házi vízigény kielégítésére szolgáló, 80 méternél sekélyebb kutak engedélyezési és bejelentési kötelezettségét. Továbbá kimondja, hogy azon kutaknál sem kell az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, ahol a vízjogi engedélyezési eljárás fennmarad.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
4 hozzászólás
Ennek a törvénynek az elfogadása l a kéményseprési „rezsicsökkentés” teljes kudarcának a beismerése.
Korábban arról szóltak a híradások, hogy a rezsicsökkentés eredményeként megmaradt kéményseprőket (kevesebb mint a korábbi létszám 50 %-a) hétvégi munkára kötelezte a katasztrófavédelem, mert munkanapokon már nem győzték a feladat elvégzését. Egyidejűleg – bár ez már nem a hivatalos híradásokból tudható – jelentősen növekedett a kéménytüzek és szénmonoxid mérgezések száma. Egyértelművé vált, hogy a nagyon jelentős összegű állami ráfordításokból sem futotta a szükséges feladatok maradéktalan ellátására. Az illetékesnek tehát választania kellett: vagy újabb nagyon sok adófizetői forintot áldoz az ” ingyenes” kéményseprésre, vagy lerúgja magáról a feladatot és a gyeplőt a lovak közé dobja.
Nem kell tehát nagy jóstehetség a közeljövő baleseti statisztikáinak prognosztizálásához:
Belgium lakossága közel megegyezik Magyarországéval. A kéményseprés ott nem kötelező, pontosan úgy működik, mint amit most a BM kitalált a családi házakra. A baleseti statisztikájuk viszont elborzasztó: évi 300 körüli haláleset (Magyarországon ez évi 20-30 volt eddig).
A várható helyzet nálunk még az ottanitól is rosszabb. Ott az épületek szigetelésekor nem spórolják el a lakások friss levegő pótlásához és így az égéslevegő ellátáshoz is nélkülözhetetlen gépi szellőzéseket, ami minden ellenkező híreszteléssel szemben az első számú főbűnös a szénmonoxid mérgezések feltételeinek kialakulásában. Ráadásul ez a törvény főleg a vidék amúgy is az átlagtól sokkal rosszabb anyagi helyzetben lévő lakosságát sújtja, akik eddig is vevők voltak a látszat takarékosságra.
A szegények nem tudják, hogy megint Tőlük vettek el valamit, ami akár az életükbe is kerülhet..
NG
Szerintem ezt a döntést csak akkor lehetne meghozni, ha a lakosságot intenzív tájékoztatásban részesítenék, hogy mire figyeljenek a tüzeléssel kapcsolatosan.
Tapasztalatom szerint egy átlag ember egyáltalán nem érti, hogy mi hogyan működik.
Kedves Zoárd!
Köszönöm, hogy számítottál rám!
Tökéletesen értem és egyetértek azzal a célzásoddal, hogy még saját szakterületünkön belül is van sok olyan megoldandó problémakör, amely akár több áldozatot is követel, mint a széndioxid mérgezés, akár ilyen lehet a legionella fertőzések kérdése, de még kézenfekvőbb az agyon ajnározott épület és nyílászáró szigetelések miatt totálisan háttérbe szorult és elhanyagolt friss levegő utánpótlás kérdése a lakóterekben, aminek megkockáztatom éves szinten akár több tízezres számú léguti megbetegedés, és idő előtti elhalálozás az eredménye. A gazdaság teljesítményére is káros hatása is egyértelműen bizonyított, de a rossz érdekeltségi rendszer, a közbeszerzési pályázatok rossz – csak árveresenyen alapuló – mechanizmusa mind a megnyugtató megoldások térnyerése ellen hat.
Ami miatt mégis felkaptam a fejem a témaindító hírre, az az, hogy jó úton járt végre egy olyan szolgáltatás, amelyet a közhihedelmekkel szemben jól is lehet és lehetett csinálni (ld. német kéményseprési ipar), a magyar (és nem külföldi) magánvállalkozások jó úton is jártak, és színvonalban kezdtek felzárkózni a német példa nyomán. Erre a politika szokásos rövidlátó és önös érdekek alapján mindezt porig rombolta, a vállalkozókat erkölcsileg és anyagilag egyaránt ellehetetlenítette,
Most politikai megfontolásból nem ismeri el, hogy nagyon súlyosan hibázott, a tönkretett kéményseprő vállalkozásoktól való bocsánatkérés helyett még több magyar ember életét teszi kockázat tárgyává.
Na ez az, amit már nem hagyhattam szó nélkül!
NG
Tisztelt Vágó András!
Ne haragudjon, de az érvelése alapján a gépjárművek időszakos vizsgálata is felesleges lenne.
Miért is?
A zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék csöveiben üzemelés közben túlnyomás van. A csővezetékeknek van hőtágulása, vagyis a tömítéseket változó erőhatás éri. Minőségtől függő mértékben ezek a tömítések öregszenek és bizony sokszor néhány év alatt a tömítés akár tönkre is mehet. Ha koaxiális rendszernél történik ez a füstcsőnél, akkor a kazán automatika elvileg letiltja a kazán működését, de ha a köpenynél is van tömörtelenség akkor az égéstermék a belső túlnyomás hatására a lakótérbe is kijuthat. Szétválasztott füstgáz-levegő rendszereknél ez a veszély fokozottan fennáll. A kétévenkénti ellenőrzés tehát a család biztonságát szolgálja, persze csak akkor ha az ellenőrzést valóban műszeresen el is végzik.
Saját tapasztalatiomból egy adalék: 14 éve van kondenzációs kazánom, már kétszer kellett komplett tömítő garnitúrát cserélnem, mert a tömítések elöregedtek, felkeményedtek. Egyik alkalommal a karbantartást végző gázszerelő, a másik alkalommal a kéményseprő vette észre a hibát. Most kezdek aggódni, mert a kazán még jól bírja, de vajon van-e még hozzá való tömítés?