A lakosságnál, a gázmérő-cserével egy időben elvégzendő műszaki-biztonsági felülvizsgálat tekintetében gázszolgáltatónként (engedélyesenként) változik a gyakorlat. Van, ahol a törvény betűje, és van, ahol a gyakorlat, az élet diktál.
A két véglet a következő:
1. Mindent úgy végez a szolgáltató, ahogy kell, azaz kiértesíti a lakót a vizsgálat szükségességéről, és saját emberrel vagy alvállalkozókkal elvégezteti a vizsgálatot, és ellenőrzi is a munkavégzést.
2. Saját tapasztalat: van, ahol nem értesíti ki a lakót, és telefonhívásra a kolleginának fogalma sincs arról, hogy miről van szó, a műszaki kolléga pedig jóindulatúan figyelmezteti a megrendelőt, hogy nem is kell az a felülvizsgálat, mert úgysem kéri senki, viszont ha kimennek, akkor biztosan találnak hibát.
A két véglet között pedig vannak átmenetek. Létezik az a jelenség, hogy az engedélyes megpályáztatja alvállalkozóit, akik között aztán olyanokkal is tud szerződni, akik a régi, versenypiaci ár kevesebb, mint feléért bevállalják a munkát. Ezt – mindenki tudja – csak úgy tudják rentábilisan megtenni, ha a műszaki-biztonsági felülvizsgálat előtt egy úgymond „előműszakit” csinálnak, azaz elvégzik a felülvizsgálatot, és jelzik a tulajdonosnak, hogy milyen hibákat fedeztek fel, és miv el jár, ha ezek bekerülnek a jegyzőkönyvbe. Ezután felajánlják, hogy elvégzik a hibaelhárítást, a javítást, majd az üzlet létrejötte, a munkálatok elvégzése után veszik fel a hivatalos, immár hibátlan jegyzőkönyvet. Ezt persze az engedélyes hivatalosan tiltja, de a gyakorlatban szemet huny felette, hiszen ha itt nem tud az alvállalkozó profitot termelni, akkor csak versenypiaci áron vállalná be a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot.
Etikus, gyakorlatias, élhető stb., sorolhatnánk a kifejezéseket, kérdéseket. Annyi bizonyos, hogy a műszaki-biztonsági felülvizsgálatnak van értelme, és az az engedélyes, amely negligálja, elhallgatja, mind szakmai, mind szakma-etikai szempontból is bűnös. Tudjuk, hogy a gázszolgáltatók áraikban ezt a költségüket nem érvényesíthetik, mégis. A való életet nézve a „megcsinálom, és aztán leszek hivatalos” módszer etikailag nem állja meg a helyét, de szakmai szempontból igen – abban az esetben, ha a vállalkozó tisztességes, és nem ijesztgeti a civil ügyfelet, illetve méretezi, számlázza túl a munkáját. Erre garancia nincs, csak remény.
A helyzet visszásságát az engedélyesek is látják, és nem hivatalos információink szerint hatósági egyeztetésen van egy a helyzetet rendező kezdeményezésük, koncepciójuk.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.