Szeretnék helyreigazítást tenni a cikkben szereplő néhány pontatlan kijelentéssel kapcsolatosan. Az ÉMI valóban átdolgozta a NÉeS-t az új népszámlálási adatoknak megfelelően. Ezt inkább szakmai alaposságnak gondolom, mint titkolózásnak és időhúzásnak. Az anyag sokkal bonyolultabb, mint ahogy a témával kapcsolatosan nyilatkozók gondolják, és ezért minden kijelentés külön megfontolást igényel. A megszólított cég képviselőjeként a leghatározottabban cáfolom, amit a cikk írója állít,
Szeretnék helyreigazítást tenni a cikkben szereplő néhány pontatlan kijelentéssel kapcsolatosan.
Az ÉMI valóban átdolgozta a NÉeS-t az új népszámlálási adatoknak megfelelően. Ezt inkább szakmai alaposságnak gondolom, mint titkolózásnak és időhúzásnak. Az anyag sokkal bonyolultabb, mint ahogy a témával kapcsolatosan nyilatkozók gondolják, és ezért minden kijelentés külön megfontolást igényel.
A megszólított cég képviselőjeként a leghatározottabban cáfolom, amit a cikk írója állít, hogy felújítási témakörben nem történik semmi. Alább látható néhány adat az elmúlt évek energetikai felújításairól:
2001-2008 között 7 pályázati kiírás keretében 217,5 ezer db iparosított technológiával épült lakás részesült állami támogatásban. A 2008. évi Panel I. 46,5 ezer db, míg a 2009. évi Panel II. pályázati programok 38,5 ezer db iparosított technológiával készült lakás számára biztosítottak állami támogatást energetikai felújítások megvalósításához. Tehát 9 pályázati konstrukció keretében összesen mintegy 302,5 ezer db iparosított technológiájú lakás energia-hatékonysági rekonstrukciója valósult, illetve valósulhat meg állami támogatással.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. gazdasági magánvállalkozás cikkben hivatkozott állításával szemben az elmúlt 3 évben több pályázati konstrukció került kiírásra a nem iparosított jellegű lakóépületek energia megtakarításának fokozása érdekében, a hagyományos technológiával épült családi házak, ikerházak, sorházak, láncházak, társasházak energetikai korszerűsítésére. Szám szerint 8, az ÉMI által kezelt pályázati konstrukció keretében felújított lakások száma 140 ezer db volt. Megjegyezzük, hogy egyéb, nem általunk kezelt pályázati konstrukcióban is érintett lehetett ez a lakásállomány, más pályázati programok keretén belül.
Matuz Géza
ÉMI Nonprofit Kft.
vezérigazgató-helyettes
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
10 hozzászólás
Nem szándékom tanult és befolyásos kollégákkal vitatkozni, de ha egy pályázatot három nap után bezárnak, mert elfogyott a keret, az nem igazán sikertörténet. Az utóbbi három évben több ilyen is volt.
MAGYAR KÖZLÖNY 35. szám, 2014. március 7., péntek
20/2014. (III. 7.) BM rendelet Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról (3448-3466 oldal)
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=0200&pageindex=0210
Kedves Zoárd!
A linkelt honlap egy-két nap késéssel mutatja a megjelent Magyar Közlönyöket. Hetente kétszer bele szoktam nézni az új számok tartalomjegyzékébe. Ez legfeljebb egy percet vesz el az életemből, amennyi belefér még az időmbe. Nagyjából havonta van kapás, amikor valami minket érintő dolog is megjelenik.
Ami a hatályba lépést illeti:
„9. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 4. § (1) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 7. § (1) bekezdése és a 8. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 4. § (2) bekezdése és az 5. § (1) bekezdése 2018. december 31-én lép hatályba.
(5) A 4. § (3) bekezdése és az 5. § (2) bekezdése 2020. december 31-én lép hatályba.”
Tehát a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények csak jövő januártól változnak, tehát amit írtál, az majd egy évig még igaz. Ennyi ideje van még például az ablakgyártóknak, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez.
A szigorítás valamilyen költségnövekedést is jelent, és az építőipar mélyrepülését látva a kormányzat nehéz szívvel tette meg ezt a lépést, de már tényleg ciki volt a dolog.
A magyar társadalomban is vannak gazdagok és szegények. Nagyon gazdagok és nagyon szegények. Persze az épületek energetikai jellemzőit nem lehet a tulajdonos anyagi helyzetétől függővé tenni. De mit érünk el vele, ha mindenkitől ezek betartását várjuk?
Tudjuk, hogy az egészségi állapot is összefügg az anyagi helyzettel. Kemény statisztikai adatok bizonyítják. És összefügg a táplálkozással. Előírhatom, hogy ki-ki milyen arányban fogyasszon fehérjét, szénhidrátot, mennyi gyümölcsöt és mennyi baromfit, halat egyen?
Nem beszélve arról, hogy a települések helyzete is nagyon eltérő. Kihaló falvak, gettósodó városok. Csak a támogatási rendszer hiányzik, és mindenki szigeteltetni fog?
Egyébként a szakma is adós még egy-két dologgal. Hány alapos beszámoló készült a megvalósult munkák eredményességéről és hatékonyságáról? (Mérésekkel alátámasztva!) Hogyan kell érteni a majdnem nulla energiaigényű, de optimális költséggel korszerűsített, hamarosan kötelező épületet.
Brüsszel messze van a magyar valóságtól.
Állítsuk a feje tetejéről a talpára az épületenergetikát!
Tapasztalatom szerint, ahányszor hozzányúlnak ehhez a szerencsétlen rendelethez, annál rosszabb lesz. Nagyon kíváncsi lennék, hogyan születnek a ránk vonatkozó jogszabályok. Ki és kit kér fel, és milyen mandátummal? Akit felkérnek, az konzultál-e bárki érintettel? Van-e bármilyen szakmai kontroll?
A kolléganő által említett esetben viszont a szerzők egyszerűen csak belezavarodtak annak a magyarázatába, hogy az egyenletekben a 7200 hK/a fűtési hőfokhíd, illetve a 4400 h üzemidő helyett a kW/W átváltás miatt az értékeknek csak az ezredével számol. Mindig is így volt és mindenki értette. Egyébként felkérésre, kisebb összegért én még a mostani rendeletben megfogalmazottnál is bonyolultabban le tudom írni.
A rendeletben szereplő definíció szerint „H” az éves fűtési hőfokhíd ezredrésze, mértékegysége hK/1000a. Ez utóbbi egy kicsit zavaros dolog, itt szerintem a hK/a, esetleg kWKh/aW lenne a helyes.
Általános esetben 4400 óra éves fűtési idénnyel, és (+20°C belső-, valamint +4°C átlagos téli külső hőmérséklet mellett) 16K hőmérsékletkülönbséggel számolva a kettő szorzata kerekítve a 72000 hK éves fűtési hőfokhíd.
A „Q” fűtési igény számításnál a H(hK/a) x V(m3) x q(W/m3K) szorzatból a végeredmény mértékegysége Wh/a lenne, ha „H” a hőfokhíd volna, de mivel itt csak a hőfokhíd 1/1000 részéről van szó, kWh/a dimenzióban kapjuk az eredményt.
A mostani táblázat erre a 72000 hK értékre két definíciót is ad. Egyrészt ez a hőfokhíd, másrészt ez annak a „H”-nak az ezerszerese, ami egyébként a hőfokhíd 1/1000-e.
Szóval, szerintem ugyan kicsit túlbonyolították a dolgot, de tulajdonképpen rendben van.
Azt hiszem, mindenki számított rá, hogy a közeljövőben szigorodnak az előírások, és arra is, hogy (a környezetünkhöz alkalmazkodva) valami ilyen mértékben. Biztos lesznek negatív hatásai, de ebben az ügyben nem számítok különösebb ellenállásra.
Engem leginkább az zavar, hogy a rendelet egyik módosításánál sem foglalkoztak azzal a töménytelen tényleges problémával, amivel a gyakorlati alkalmazáskor nap mint nap találkozunk. Ezúttal csak az itt megjelent legutóbbi példát említve, hogy a jó hőtechnikai tulajdonságú házaknál valószínűtlenül alacsony fűtési fogyasztást hoz ki a számítás, mert bár a fűtési napok száma ilyenkor csökken, a napsugárzás energiahozamát a teljes 184 napos időszakra kell figyelembe venni. Ehelyett olyan, oda nem illő sületlenségekkel tömik meg az anyagot, mint az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírásokról szóló V. fejezet, vagy a távfűtés primer energia átszámítás teljesen szakmaiatlan módszere.
Nem lényeges, de bosszantó, hogy még az olyan feltűnő alaki hibákat sem tudták nyolc év alatt kijavítani, hogy az összesített energetikai jellemző követelményértékekről szóló III. fejezetben mindhárom diagram az 1. ábra nevet viseli, vagy hogy egyazon lapon belül Qsd a neve egy olyan dolognak, aminek Watt a dimenziója, meg egy másiknak is, aminek kWh/a. Ezt toldották most meg egy olyan mértékegységgel, hogy hK/1000a. Egy olyan butaság már a középiskolában sem ment volna el, hogy egy számot beírunk egy összetett mértékegységbe, és mégsem osztunk, vagy szorzunk vele. Ez egy szakmainak szánt jogszabályban azért fölöttébb kínos.
Tényleg kíváncsi volnék, ki lehetett a szerző.
Azt hiszem, hogy ez ennél egy kicsit bonyolultabb.
Szimulációsnak nevezhető programhoz legalább órai szintű adatsor kell az összes szóba jöhető környezeti hatásra. Ilyen szoftver, EnergyPlus néven ingyenesen is rendelkezésre áll az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma támogatásával. Ott rászánták a pénzt, és beszerezték ezt az adatsort, hazánk esetén Debrecenre és Szombathelyre.
Természetesen az épület adatait is meglehetős részletességgel kell gépre vinni. Ha valaki kipróbálná:
http://apps1.eere.energy.gov/buildings/energyplus/energyplus_licensing.cfm
Aki ilyen elemzést készítene a házáról, annak jóval mélyebben kellene a zsebébe nyúlnia, mint annak, aki megelégszik a nálunk megszokott tanúsítási rendszerrel. Hogy a különbség megéri-e, nem tudom eldönteni, és ugye még a szimuláció sem egyenlő a valósággal.
Azt hogy egy ilyen számítást mennyire lehetne befordítani a mi kicsit merevebb dokumentálásunkba, nem tudom. Szerintem a jogszabályban felkínált lehetőség inkább elméleti alapon létezik. Egyszerűbb lenne ezt a száz sebből vérző mostani rendeletet kicsit gatyába rázni, de legyünk őszinték, erre sincs sok esély.
Fölöttébb eltértünk az eredeti tárgytól, de ha már szóba került, erre magam is többször ráfordultam:
http://www.vedelem.hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=377
Azóta azért az OTSZ számos pontban enyhült, de azért jó sok nyitott dolog maradt. Akkor sajnos rosszul tettem fel a kérdést, ezért máig nem tudom, ha egy túlnyomásos, nem előteres lépcsőházból szintenként két ajtó nyílik (kórházakban, rendelőkben gyakori), akkor három, vagy hat ajtóra kell-e számolni a befújt levegőt?
Egy másik. ”T” alakú közlekedőnél a megengedett legfeljebb 40 méter füstszakasz hosszt hogyan kell értelmezni, a teljes alapterületre, vagy a maximális menekülési útvonalra.
Egy harmadik. Az OTSZ csak a vászontömlős tűzcsap megoldásról beszél, miért nem lehet a vízmennyiségre valami kedvezőbb megítélés adni a praktikusabban kialakított fejjel ellátott merevtömlős változatra.
És így tovább.
A közeljövőben megint lesz új OTSZ. Sajnos, úgy tűnik lemaradtunk a hozzászólás lehetőségéről.
Na, de ez már tényleg nagyon távol esik a jelen cikk témájától.
http://nesa1.uni-siegen.de/download/Diplomarbeit_Bier.pdf
Épületszimulációs diplomaterv.