A Magyar Építész Kamara alelnökének előadása alapján íródott, vázlatos helyzetelemzés a klímaváltozásról, energetikáról, építészetről, épületgépészetről.
Ma: Tavaszi árvizek, nyári aszályok ingalengése
Régen: vizekben gazdag Alföld, Európa legnagyobb halexportőre, 13.000.000 szürkemarha
A sivatagi zóna felhúzódása Dél-Európa felől:
Lovelock forgatókönyve 2007-ből
– vízözön, klímamenekültek
– élelmiszerhiány
– Berlin klímája Bagdadhoz lesz hasonló
Tények 2009-ből
– Budapest nyári klímája 20 év múlva Taskentéhez lesz hasonló
– az új angol energiaügyi miniszter közölte, hogy az eddig kitűzött cél, a 2050-ig történő 60%-os emissziócsökkentést a valóság felülírta, az új cél a 80%-os redukció
– Magyarország kérte az EU-t a 2020-ig vállalt 20% redukció 13%-ra csökkentését
– 85%-os gázfüggőség
– az atom- és a fosszilis energia nem megoldás
Tények, 2009-2010
– a Gyurcsány-Bajnai kormány stratégiai gáztározókat épített 1000 mrd Ft-ért, a gázfüggőséget konzerválva;
– a világ legnagyobb gázérőműve épülne a Tiszán, hulladékhőjét nem lehet használni, a hűtésre felhasználandó víz miatt a folyó vízszintje akár 20%-kal csökkenhet;
– Szerencsen a világ legnagyobb szalmaerőműve épülne, ellátásához az ország búzatermő területének 20%-ára van szükség, 100 km feletti szállítási távolságokkal;
– 2007 és 2013 közt Magyarország 83 milliárd HUF (330 millió EUR) támogatást kaphat az EU-tól, az elmúlt 2 évben ennek töredékét használtuk fel;
– előkészítés alatt az új paksi blokk 2500 mrd HUF-ért. Mire elkészülne, kifogy az urán;
– Orbán Viktor reálisnak tartja az ország energiaönállóságának elérését 20 év alatt;
– Mellár Tamás: az ország jövője a vidéken dől el, két pilléren: a megújuló energiaforrásokon és a mezőgazdaságon
Álmok és valóság
– Korrupció, a jogalkotás alkalmatlansága.
– „Maffia-szerű” versengés az állami támogatások megszerzéséért a megújuló energiaforrások területén (idézet Sólyom László köztársasági elnöktől), melynek eredményeként negatív energiamérlegű beruházások létesülnek (szalmaerőmű, biodízel-üzem, bioetanol).
– A decentralizált, helyi tulajdonú megújuló energiatermelés, vízművek és a szennyvízkezelés hátrányt szenved, a rendszer a nagy, központosított, befektetői tulajdonú rendszereknek kedvez. Az eredmény: növekvő energiaárak és közüzemi díjak (1000 Ft/m3 csatornadíj), monopóliumok.
– Erős lobbyk a fosszlis és nukleáris energia mellett.
– Üzleti érdeklődés az ökologikus megoldások körül, elkötelezettség nélkül.
– Környezeti minősítő rendszerek és intézmények (ÉMI, HuGBC) – állami monopólium és ingatlanfejlesztői üzleti érdek egyszerre.
– „Zöld” irodaépületek növekvő száma, tülekedés a passzívházpiacon.
– Nagy civil érdeklődés, periferikus helyzetű civil közösségek öko-házépítő törekvései, lebénító állami szabályozás (3/2003 (I.25.) BM-GKM-KvVM rendelet).
– Elégtelen támogatás, bankhitel hiánya, megfelelő gazdasági környezet hiánya.
– A lassú és bürokratikus EU-pályázatok mellett gyors és egyszerű finanszírozási konstrukciók születnek (EBRD) közösségek számára.
A REHAU szakmai napján elhangzott előadás alapján.
Ertsey Attila építész, a Magyar Építész Kamara alelnöke
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.