Nemrég jelentek meg a Központi Statisztikai Hivatal honlapján a tavalyi év építkezéseire vonatkozó adatok. Nem jó hír, úgy tűnik, idén még folytatódik a 2003. óta tartó visszaesés. A KSH az összesítő adatsorokat 11 évre, a 2001-2011. közötti időszakra adja meg, a kiadott építési engedélyekre kissé részletesebben, mint a használatba vett épületekre.
Nézzük az előbbit.
Kiadott építési engedélyek száma, 2001-2011.
Építési engedélyek száma az alapterület szerint, 2001-2011.
A legnagyobb visszaesés a társasházi lakások esetén tapasztalható. 2011-re a kiadott építési engedélyek száma, a bő évtizedes átlag nagyjából negyedére csökkent. Ugyanez igaz a lakások alapterületére is, mivel az átlagos lakásméret ebben az évtizedben alig változott, nagyjából 70 m2 maradt.
Tavaly 5756 családi házra adtak ki építési engedélyt, 2001-2011 évek átlagában ez a szám 15548, az átlagos alapterület tíz év alatt 133-ról 146 négyzetméterre nőtt, ezért az ilyen alapon vett változás valamivel kisebb, mint az előző.
A legkedvezőbb (a legkevésbé kedvezőtlen) a helyzet a nem lakáscélú épületek esetén. 2011-ben a kiadott engedélyek száma a 11 év átlagának 55%-ára, alapterületre vonatkoztatva 65%-ára csökkent. Az átlagos alapterület ebben a csoportban tavaly 440 m2 volt.
Természetesen nem minden engedélyezett dokumentációt követ kiviteli terv, azt pedig építkezés. Ezzel kapcsolatban sajnos csak a lakásokkal kapcsolatban közöl adatokat a KSH:
Megépült lakások és az előző évben kiadott engedélyezési tervek, 2001-2011.
Mint a diagramból látszik, az építési engedélyek, és a valóban megépült lakások számának aránya a vizsgált időszakban alig változott, vélhetően ehhez a 72%-hoz hasonló lesz idén is. 2011-ben 12488 lakásra adtak ki engedélyt, ebből 5756 a családi ház, a többi társasházi lakás. A fenti 72%-kal számolva, várhatóan idén mintegy 5000 kisebb-nagyobb lakóépület, benne körülbelül 9000 lakás épül meg, ami 71%-a a 2011-ben, és mindössze az ötöde a 2004-ben átadott lakásszámnak. Nagyon alacsony érték, 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1933-ban és 1925-ben volt példa. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült, az idén várhatónak hozzávetőlegesen a háromszorosa. Nagyságrendileg (egy épület várható életkorát száz évre becsülve) azt szokták ideálisnak találni, ha évente a mindenkori állomány egy százalékának megfelelő számú új lakás épül, ami esetünkben egy 43 ezer körüli szám lenne. Ettől elég messze állunk. Az elmúlt bő évtizedben valahogy így alakult a lakásépítés, a bontás és a szaporulat:
Megépült, valamint elbontott lakások és a lakásszaporulat, 2001-2011.
Amennyiben a fenti előzetes becslés igaz, idén a lakásszám szaporulat 6500 körül lesz, a jelenlegi állomány másfél ezreléke, amit ha az ország lakosságának a csökkenésével vetjük össze, tulajdonképpen nem is olyan kevés, ha viszont a nyolc évvel ezelőtti 39 ezerrel (közel 1 százalék), és az ahhoz kiépült tervezői, kivitelezői kapacitással, már kevésbé bíztató a kép.
Zöhls András
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.