A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia érdemi része tavaly októberre elkészült. Mi az oka annak, hogy még nem publikálták?
Matuz Géza, az ÉMI vezérigazgató-helyettese, épületgépész mérnök tájékoztatása szerint a 2013 októberében a mintegy 100 gépelt oldalnyi Stratégia elkészült és azóta is folyamatos átdolgozás alatt van, ami több okra is visszavezethető. A Stratégia elkészültekor például 2001-es népszámlálási adatokból dolgoztak, ám időközben megjelentek a 2011-es összegzett eredmények. Ezek bedolgozása 2014 januárjára megtörtént. Ám azóta több kormányrendelet is napvilágot látott, amelyek hatással voltak például a közel nulla fogalmára, avagy a megújulók 25%-os alkalmazási követelményére. Matuz úr prognózisa szerint az aktuális változások beépítésével hamarosan elkészülnek el az ÉMI-ben.
A Stratégia megjelenése azért is lenne örömteli, mert az hatalmas tudásmennyiséggel és statisztikai alappal a műszaki (és némiképp társadalmi, lásd adóvonzat, foglalkoztatásra gyakorolt hatások) hátterét adja a hazai épületenergetikának, és minden, a szakmában dolgozó számára használható bázist nyújtana.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
9 hozzászólás
Ma hallottam egy előadást erről. Még finomítják, majd vitára fogják bocsátani. Van egy javaslatom. Hozzák nyilvánosságra azt a részt, ami a helyzetfeltárást tartalmazza. Amíg a tennivalókon és a „bekerülésen” gondolkoznak, legalább látjuk, hogy most hogyan állunk.
„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. koordinálásában létrehozott szakértői kör bevonásával elkészítette a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát és az ehhez tartozó környezeti vizsgálati jelentést. A dokumentumokkal kapcsolatos társadalmi egyeztetés 2014. szeptember 11-én veszi kezdetét.”
Nem kevés időbe tellett, amire nyilvánosságra kerülhetett ez a két, összességében nagyjából 180 oldalnyi döntés előkészítő tanulmány.
Ha tömören össze akarom foglalni a dolog lényegét: lakossági körben, a családi házak felé történt rövid kitérő után, az épületenergetikai pályázatok, támogatások ismét visszatérnek a panelfelújítások irányába.
Az épületenergetikai rendelet 2014. tavaszán történt igencsak radikális változásai együtt az kapcsolódó áprilisi módszertani segédlettel ennek a mostani döntésnek alapoztak meg.
Nemzeti Épületenergetikai Stratégia, 88. oldal:
„Az épületenergetikai programok finanszírozásának alapját a 2014-től elérhető új uniós költségvetési keret adja meg.”
Ezt úgy értelmezem, hogy a forrás adott (EU), az elköltés mikéntjét kell meghatározni. Milyen szempontok szerint?
– minél több energiát takarítsunk meg,
– minél több lakás újuljon meg,
– minél gyorsabban térüljön meg a ráfordítás,
a sor folytatható.
Én nem találtam ilyen jellegű részt az anyagban.
Ez ugyan az e-gepesz, de én inkább „e-energetikus” vagyok. De ettől függetlenül észrevettem, hogy az anyag hosszan foglalkozik a hazai építési szektor jövőképével. Hol marad a hazai épületgépészet jövőképe?
Hát akkor egy kicsit részletesebben.
Nemzeti Épületenergetika Stratégia döntés előkészítő tanulmány számai szerint 2020-ig az állam a 4,36 milliós hazai lakásállomány 16%-ának, mintegy 700 ezer lakásnak a felújításához járulna hozzá, a becsült 1600 milliárdos teljes költség 30%-ával, 480 milliárd forinttal.
Ez átlagosan nagyjából 2,3 milliós összeg, 1,6 millió forint önrésszel.
1. Arányaiban az iparosított technológiájú (panel) társasházak álnak az élen, itt a 700 ezres állomány 54%-ával, 380 ezer lakással számolnak, átlag 1,4 milliós beruházással, 1 millió forint önrész mellett.
Egy lakásra vetítve nagyjából ennyibe került öt éve az óbudai ”Faluház” felújítása. A költségek megosztása a következő volt:
44% – hőszigetelés
26% – nyílászáró csere
28% – napkollektorok
2% – fűtési költségosztók.
A teljes 1,2 milliárd forint beruházás 74%-ban (uniós, önkormányzati, illetve állami) támogatásból valósult meg. A 26% önrészhez a lakók kedvezményes kölcsönt vehettek fel. A 886 család évente mai áron durván 40 millió forint hődíjat takarít meg.
A 2005-ös dunaújvárosi Solanova projekt ennél kicsit bővebb volt, itt sor került hővisszanyerős szellőző beépítésére is. Az egy lakásra vetített költség ~2,1 millió forint volt. Ebből körülbelül 300 ezer forint volt az önrész, a többi itt is uniós, önkormányzati, illetve állami támogatásból jött össze.
Az Energiaklub 2011-es felmérése alapján az iparosított technológiájú (panel) társasházak 39%-a rendelkezik már külső hőszigeteléssel, illetve túl van a nyílászáró cserén. Ehhez képest ebben a szegmensben elég merész vállalásnak tűnik, hogy a mai alacsony hitelfelvételi hajlandóság, és a folyamatosnak tűnő rezsicsökkentések mellett, mindössze 30% támogatással 2020-ig lesz annyi jelentkező, hogy újabb 54% átessen az energetikai felújításon. Bár ki tudja.
Ha sikerül, az (legalábbis papíron) látványos megtakarítást fog mutatni. Idén tavasszal nagyon komolyan belenyúltak az épületenergetikai számítási módszerbe. Az a panel külső fal, amit eddig hőhíd pótlék nélkül 0,40-0,45 W/m2K értékkel számoltunk, azt ma U=1,01-1,45 W/m2K mellett kell figyelembe venni. Egy hat szintnél magasabb épületnél, az eddig kőbe vésett 0,5-szörös légcsere akár 1,5-re is nőhet. Innen már nem nehéz némi szigeteléssel és ablakcserével jelentős eredményeket kimutatni. A dokumentum alapján a jelenlegi fogyasztás 60%-a lesz megtakarítható.
A valóságban aligha lesz ilyen szép a kép. Jelenleg a Főtáv adatai szerint 2013-ban a lakossági felhasználók legmagasabb éves fűtési hőfogyasztással rendelkező tizedének átlagos éves fajlagos fogyasztása 243 MJ/légm3, a legalacsonyabb éves hőfogyasztással rendelkező tizedének pedig 130 MJ/légm3. A különbség mindössze 46% úgy, hogy a használati melegvizet nem is vettük figyelembe. A napkollektorokban gazdag óbudai ”Faluház” esetén elért teljes hőmennyiség megtakarítás nagyjából 40%. A 60%-hoz alighanem kell a hővisszanyerős szellőzés, annak többlet költségével és technikai problémáival. 1 GJ/év tényleges megtakarítás öt éve a Faluháznál 80 ezer forintba került, ennyit most 42 ezerből (12,8 PJ, 536 mrd Ft) akarnak kihozni a szerzők. Persze itt a táblázati adatok közt is van némi ellentmondás, talán részben a (ki tudja hogyan számolt) primer energia átalakítási tényező miatt.
2. A tanulmány szerint a 970 ezer hagyományos építésű társasházi lakás 19,5%-a kerül felújításra, egyenként átlag 1,7 millió forint összköltséggel, benne 1,2 millió forint önrésszel. A többletet a fenti 1,4 millió fölött gondolom a nagyobb alapterület, illetve hűlő felület (gangos házak) okozzák. A napkollektor itt nem nagyon jöhet szóba, a fűtés korszerűsítésére pedig nem látszik a keret.
3. A 2,7 millió családi házas lakás mindössze 4,8%-a számíthat felújítási támogatásra. Nekem kicsit meglepő, hogy esetenként átlagosan 5,7 milliós összeggel számoltak. Ebbe már nagyon sok minden beleférhet. Kisebb összeg, de több épület nekem szimpatikusabb lett volna.
A Nemzeti Épületenergetika Stratégia döntés előkészítő tanulmány 2400 középület felújításával is számol. A becsült 152 milliárdos teljes költség felét állná az állam. Itt olyan sok a féleségek száma, hogy nehéz róla bármit is mondani. Talán érdekesség, hogy szemben a lakóépületeknél általános 42 ezer forinttal, a középületeknél 95 ezer forintot számoltak 1 GJ/év energia megtakarításra.
Hír: „öt vagy több lakásból álló társasházak energiahatékonysági korszerűsítésére lehet pályázni novembertől. A pályázatot 20 milliárd forintos keretösszeggel, uniós pénzből hirdetik meg – mondta csütörtökön Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. A tárca szeretné, ha az eddig egyharmados vissza nem térítendő támogatási arány 45-50 százalékra nőne, így több társasházat vonzana a lehetőség.”
http://mataszsz.hu/
wp-content/uploads/
2014/06/19_Mintah%C3%A1z
-projekt-a-
P%C3%89T%C3%81V-
P%C3%A9csi-
T%C3%A1vf.pdf
http://panelkommando.com/
2014/07/16/korszerusites
-energiahatekonysag-
kornyezetvedelem/
Másrészt:
http://index.hu/belfold/budapest/
2011/04/06/energiavampirok
_az_obudai_oriaspanelben
/#all-comments