A MENTE, megelégelve a problémák halmozódását, nyílt levélben fordul az illetékeshez. Csak két kiemelés a levélből: Követeljük, hogy töröljék el a tanúsítók órabérének és áthárítható költségeinek jogszabályban történő szabályozását (176/2008. Korm. rendelet, 10. §)! Javasoljuk, hogy a szakmai munka magas színvonalának biztosítása érdekében a 9/A. § bővítésével, pontosításával szankcionálják a költségcsökkentés okán alapos helyszíni felmérés nélkül, hasraütésszerűen tanúsítványokat kiállító tanúsítókat!
Belügyminisztérium
Építésügyi Főosztály
Magyar Mária Főosztályvezető
Tisztelt Főosztályvezető Asszony!
A Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesületének tagjai és szimpatizánsai az energetikai tanúsítással kapcsolatos problémákkal folyamatosan találkoznak, és munkájuk során időről-időre akadályokba ütköznek. A problémákat élő és online fórumainkon folyamatosan megosztjuk egymással és próbálunk olyan megoldásokat találni, melyek lehetővé teszik az egyébként a jogszabályban meghatározott díjért egyáltalán nem kifizetődő munkánk folytatását, az energetikai tanúsítványok elkészítését.
A sok felvetődő és szerintünk nem megfelelően szabályozott kérdésből kiemelkedik egy olyan jogi természetű kérdés, mely nagyon sok tanúsítót érint és komoly befolyással van a jelenlegi szabályozás alá eső ingatlan adásvételi szerződésék helyes, jogkövető elkészítésére. Ez a következő:
Ha egy épületről 2013. január 9-e előtt az akkori jogszabályoknak megfelelően készült tanúsítvány, de az ingatlan átruházására csak 2013. január 9. után kerül sor, mi a teendő az adásvételi szerződés elkészítésekor az energetikai tanúsítvány sorszámával (jelenlegi elnevezése: HET-szám) és a tanúsítvány formai követelményeivel kapcsolatban?
A 176/2008. Korm. Rendelet szerint:
„3. § 3) Az e rendelet hatálya alá tartozó épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása tárgyában – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – készült szerződés tartalmazza
a) annak rögzítését, hogy e rendelet rendelkezései szerint kell-e tanúsítványt készíteni,
b) a tanúsítvány azonosító kódját, és
c) a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az azonosító kód szerinti tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette.”
Helyes-e az a jogértelmezés, hogy mivel ekkor még nem létezett a jelenlegi sorszámokat generáló rendszer, az adásvételi szerződésben a tanúsító által az elkészítéskor adott sorszámot kell feltüntetni és az akkori, egyébként 10 évig érvényes tanúsítványt kell átadni, illetve bemutatni? Mivel a szó szerinti értelmezésben azonosító kódot kell a szerződésnek tartalmaznia és nem a “program által generált egyedi tanúsítvány azonosító kódot”, úgy gondoljuk, hogy a 2013. január 9. előtt a tanúsító által adott sorszám (kód) is megfelelő kell, hogy legyen. Az már egy következő problémát vet fel, hogy ezen kód alapján a hitelességet a közreműködő ügyvéd hogyan tudja ellenőrizni.
A jelenleg is hatályos rendelet szerint:
„8. § (1) A tanúsítvány 10 évig hatályos.
(2) Ha a tanúsítvány érvényességi ideje alatt az épületre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, akkor az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni.”
Természetesen megoldás lehetne az, ha a tanúsító újra feltöltené az e-tanúsítás rendszerébe az ET adatait, de felelős szakember ezt csak úgy teheti meg, ha ellenőrzi, hogy időközben az épület paraméterei nem változtak. Az egykori megrendelő – tulajdonos azonban jogosan utasítja vissza ennek a többletköltségnek a kifizetését.
Kérjük, ebben a kérdésben szíveskedjen egyértelmű állásfoglalását megküldeni, illetve az érintettek részére közzétenni!
A tanúsítás jogi környezetével kapcsolatos kéréseink, javaslataink:
Kérjük, hogy a 176/2008. Korm. Rendeletből töröljék a 3. § (2a) részének utolsó tagmondatát („amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll”), és így a hirdetésekben mindenképpen be kelljen mutatni az ingatlan besorolását!
Kérjük, pontosítsák a korszerűsítési javaslatokkal kapcsolatos szabályozást (176/2008. Korm. rendelet, 7§).
Javasoljuk, hogy a szakmai munka magas színvonalának biztosítása érdekében a 9/A. § bővítésével, pontosításával szankcionálják a költségcsökkentés okán alapos helyszíni felmérés nélkül, „hasraütésszerűen” tanúsítványokat kiállító tanúsítókat!
Kérjük, hogy a http://www.e-epites.hu/energetikai-tanusitas oldalon és aloldalain (pl. Energia Kalkulátor) ne szerepelhessenek magáncégek bújtatott reklámjai!
Javasoljuk, hogy a Belügyminisztérium illetékes osztálya hozzon létre sajtóirodát a tanúsítványokkal kapcsolatos eredményes kommunikáció érdekében!
Kérjük, hogy a Lechner Lajos Tudásközpont np. Kft. alkalmazzon olyan energetikához értő támogató csoportot, akik online elérhetőek és napi segítséget tudnak nyújtani a tanúsítással kapcsolatban felmerülő kérdésekben, vagy bízzon meg erre egy külső szakértő céget. A szakértők az e-tanúsítás rendszer hiányait, sokszor alapvető hibáit is feltárhatnák, javíthatnák.
Továbbá,
Követeljük, hogy töröljék el a tanúsítók órabérének és áthárítható költségeinek jogszabályban történő szabályozását (176/2008. Korm. rendelet, 10. §)!
Tisztelt Főosztályvezető Asszony! Kérjük, legyen szíves kijelölni a Főosztályon egy felelős közvetítő személyt, akit megkereshetünk, ha szakmai jellegű kérdéseink, észrevételeink merülnek fel, valamint akivel tárgyalhatunk a javaslatainkkal kapcsolatban.
Kérjük, hogy levelünkre 2013. június 1-ig szíveskedjen válaszolni, hiszen a kérdéseinkre, felvetéseinkre kapott válasz a mindennapi munkánk során igen fontos részleteket tisztázna, így elősegítené a jogszabályok szellemiségének való minél tökéletesebb megfelelést és a felelős szakmai munkát.
Budapest, 2013. 05. 07.
A MENTE képviseletében:
Kiss Tibor sk.
alelnök
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
11 hozzászólás
Kedves MENTE!
Bizonyára úgy hiszitek, hogy a BM illetékeseit meghatják nyílt levelezésetek.
Nem hatják meg!
Én már többször felajánlottam részetekre, és a METE részére is együttműködési szándékunkat.
A METE elfogadta, ti járjátok saját utatokat, gondolván úttörők lehettek.
Sajnos itt sem jön be az elgondolásotok,mert nem vagytok meghatározók ebben a szakmai szegmensben ti sem.
Itt csak akkor lehet eredményt elérni, ha mi mindannyian – mint hagyományosan – összefogunk.
Sajnos a tanúsítási és az auditálási rendszer több sebből vérzik.
A megoldást kézben tartó szervezetek lusták,tunyák és érdektelenek mindannyian.
Amennyiben rövid időn belül nem alakul ki konszenzus köztünk, a hazánkban működő 3 (három) alulról szerveződő civilszervezetek (EnOSz, NETE, MENTE) összefogásával, akkor ezt a csatát nekünk (EnOSz) a METE-vel kell megvívnunk.
A kamarák az állami kinyújtott kezeinek szervezetei, melyek eddig sem, de ezután sem fogják érdemben képviselni a mérnöktársadalmat, azon kívül, hogy járandóságukat beszedik tagjaiktól.
Gondolok arra, amikor vagy megszüntették, vagy nem (ezt senki nem tudja, még az MMK bennfentesei sem) a GB-16 és GB-18 jogosultságokat és a kormányzati szerveknek (NFÜ) Szőlősi MMK elnökhelyettes auditori jogosultságot aposztrofált – még a korlátozás alá eső tanúsítási jogosultsággal rendelkezők részére is – ÉPÜLET ENERGIAHATÉKONYSÁGI AUDIT” készítésére.
Röhej, hogy olyan egyén akinek lövése sincs a témához, egy országos mérnökszervezet nevében nyilatkozik arról, amiről csak szakemberereknek lehetne.
Mi lett ennek a következménye:
Az amit ti is nehezményeztek, felhígult a szakma.
Olyanok auditálnak, akik a tanúsítói vizsgán is „jóindulattal” kapnak papírt, tekintettel arra, hogy az MMK-nak kifizették a vizsgadíjat, talán még gyorstalpalón – mint a sokat szidott átkosban – elvégeztek valamiféle felkészítőt.
Így nem lehet tisztességes munkát várni senkitől!
Gondolom, most számosan vannak olyanok, akik legszívesebben megköveznének, de állok elébe, mert az én lelkem tiszta.
Nem vettem a MMK-tól tanúsítói jogosultságot, sem „vizsgázva”, sem anélkül.
Én 13 év óta auditálok úgy, hogy ehhez meg van minden olyan képzettségem, amit ma hazánkban meg lehet szerezni legális képzéssel, és államvizsgával.
Vezetek egy egyesületet, amelynek tagjai józan gondolkodású, több éves (minimum 5) szakmai gyakorlattal és megfelelő képzettséggel rendelkező mérnökök, akik legjobb tudásukkal igyekeznek megfelelni a szakmai feladatoknak.
Tehát aki itt szeretné, hogy rend legyen, vegye elő szakmai alázatát, együttműködési szándékát, a megoldásba vetett hitét és eredményesek leszünk!
Sajnálom, hogy kedvezőbb megítéléssel nem tudtam gondolataitokat érdemben támogatni.
Nagy tisztelettel és a haladás érdekében:
Perneky Antal
A 7/2006 TNM rendelet rendelkező részének a befejező mondata 2006-ban a következő volt:
ez a rendelet az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2-6. cikkeinek és mellékletének való megfelelést szolgálja.
A tavalyi módosításkor ez lett a befejezés:
ez a rendelet az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 3., 4., 5., 7., 9., 10., 12., 13. pontjának, 3–4. és 6–8. cikkének, továbbá I. mellékletének való megfelelést szolgálja.
Összefoglalva: (csak) azért kell, kötelező ezt a tevékenységet végezni, mert mint uniós tagok erre kötelezettséget vállaltunk.
A nálunk hatályos szabályozást és a végrehajtási utasítást már helyben dolgozták ki, olyan, amilyen, személyes megítélésem szerint, mai formájában az épületgépészet állatorvosi lova.
Az utolsó mondatnak kicsit ellentmond, hogy jelentős számban nem épületgépészek művelik. Az alkalmazási problémák jelentős hányasának pedig ez is oka lehet…
FJ
Kedves József, a rendeletben levő számítások, így a hiányosságok többsége is gépészeti természetű. Tanult szakmánknál fogva mi ezt jobban tudjuk kezelni, mint egy építész, vagy egy statikus mérnök kollégánk. A végrehajtási utasítás esetlensége viszont mindannyiunkat egyformán sújt.
Teljes egészében osztom a véleményedet. Mivel 1986 óta gyakorló tervező épületgépészként szoktam ezirányú nézeteimnek hangot adni, legtöbbször a szakmai elfogultság és sovinizmus vádjával replikáznak.
FJ
Kedves Zoárd, lakásokkal viszonylag keveset foglalkoztam, inkább ipari, meg középületekkel van dolgom. Ott gyakorlatilag meghal a rájuk is kötelező számítás. Ember legyen a talpán, aki megmondja például, hogy egy hő, vagy veszélyes anyag elvitelre szolgáló méretes szellőzésből melyik az a kicsiny rész, amelyik (azért az ott dolgozók is lélegzenek) komfortra jut, hogy mit kezdjünk a nedvesítéssel, vagy szárítással, vagy hogy távfűtés-e a János Kórház központi kazánháza, esetleg hogy mit gondoljunk, ha a komfort fűtést is a technológiai gőzből állítják elő. Kár volt ezekre ráhúzni a családi házra, meg lakótelepi lakásra kitalált sémát.
Én is írtam a számításra programot, ingyenesen letölthető, használják is. A visszajelzésekből tudom, hogy azért a lakások tanúsításával is vannak szép számmal valós, nem a készítő felkészületlenségéből, vagy az én ügyetlenségemből adódó problémák. Erről alighanem Baumann József kollégánk tudna sokkal hosszabban beszélni.
Megjelenése után aránylag figyelmesen átnéztem a rendeletet, írtam rá bőségesen ezt, azt:
(http://za958.extra.hu/download/a_tmn.zip). A mostani változások egyébként csak rontottak a kiinduló helyzeten.
Az időjárásról magam is készítettem egy elég jó gyűjtést:
(http://za958.extra.hu/download/met_adatok.zip), én magam azt használom, ha valamire tényleg kíváncsi vagyok, arra támaszkodom.
Így a hazai szabványok végleges visszavonása után Te egyébként tudod, hogy napjainkban milyen hideggel, meleggel, relatív nedvességgel, napsütéssel, esővel kell méretezéskor hivatalosan számolni?
Kedves Zoárd, az a változás alighanem, legalább részben az én aknamunkám eredménye. Többször ráfordultam a dologra, például itt az e-gépész korai, 2009 tavaszi fórumán (http://e-gepesz.hu/?action=show&id=99). Érdemes belenézni, elég sok dologban ad benne ma is használható állásfoglalást Zöld András professzor úr.
A rendeletalkotók belezúgtak a saját kétszer 20-as ötletükbe (hogy miért pont húsz sohse magyarázták), ezért a köbméter helyett négyzetméter lett a (mondjuk) kompromisszumos megoldás. Így sincs semmi értelme a feltételnek, de legalább kisebbet kell hazudni, hogy egy ”A” besorolású gyártó épület hasadó-nyíló felülete miért nem felel meg a követelménynek.
A húszszoros légcsere értelmét sem látom, mi köze ennek ahhoz, hogy mennyi meleg megy el a falakon. Ezzel az erővel azt is mondhatnánk, hogy a brókereknek nem kell betartani az előírást, mert sokkal több pénzzel dolgoznak, mint amekkora a gázszámlájuk.
A köbméter helyett négyzetméter variáció egyébként már a javított TNM előtt, a 176/2008-as végrehajtási rendeletben is szerepelt, némi bizonytalanságot hagyva abban, hogy melyiket kell figyelembe venni.
A rendelet eleve tele volt szakmai és formai tévedésekkel és hibákkal, de amikor tavaly a kamara által delegált csapat tagjai elvégezték a jogszabály módosítását, nem ezeket javították, hanem helyette olyan érdességekkel egészítették ki az anyagot, hogy hány fokra kell hűteni nyáron az óvodát, és mennyi a biogázzal üzemelő, kapcsolt rendszerű, kombinált ciklusú (elvételes-kondenzációs) távfűtés primer energia átalakítási tényezője.
A 24. órában vagyunk, sürgős intézkedésekre lenne szükség.
Legújabb: sok esetben már nem is tanúsítványt, hanem csak HET-számót kérnek és kapnak, természetesen bagóért. alaposan végiggondolva a dolgot, ez (és még sok más is) bele van kódolva a rendszerbe. A magam részéről komolyan fontolgatom ezirányú tevékenységem szüneteltetését.
FJ
Már több helyen kifejtettem, hogy a jogosultság megszerzésének feltételei elsősorban végzettség tekintetében túlzottan liberálisak, amiben a döntéshozóknak a tanúsítók várható létszámával kapcsolatos szkepticizmusa érhető tetten. A vizsgára felkészítő tanfolyamoknak eléggé gyorstalpaló jellege van, ennyi idő alatt a nem ilyen jellegű diplomával rendelkezőket eléggé nagy kihívás hőtanilag vagy épületgépészetileg akárcsak képbe is hozni. Az a dolog másik oldala, hogy azoknak a főleg épületgépész mérnököknek, akik tervezési munkájuk során napi rendszerességgel gyakorolják a hőszükséglet számítást és végeznek energetikai számításokat, az energetikai tanúsítás nem jelenthet komoly szakmai kihívást.
Ezek alapján javasoltam például azt, hogy a kamarai tervezői jogosultságokhoz hasonlóan ez is legyen kétszintű.
FJ
A helyi mérnöki kamara kérésére megszerveztük a tanúsító szakcsoportot, minősítő bizottságunk is van. De minek? Akinek a végzettsége rajta van a listán (gyakorlatilag szinte minden mérnöki diploma), levizsgázott és befizette a díjat, automatikus névjegyzékbe veendő. Én csak annyit szoktam „kérni” az újaktól, hogy lehetőleg ne 100-lakásos épülettel kezdjenek, mert szakcsoport elnökként másra nincs fölhatalmazásom.
Egyik nem épületgépész tanúsító kolléga, aki itt a piac nagy részét viszi, megkért volna, hogy a fűtési rendszer beállításaiban segítsek, mert neki kínaiul van. Ja kérem, a több évtizedes gépész tervezői tapasztalat…
FJ
A lakosság energetikai műveltségén hiszem, hogy lehet változtatni. Többek között azzal, hogy tőlem az ügyfél a tanúsítványon kívül kisebb tájékoztatót is kap, felmérés közben, a tanúsítvány átadásakor, számlázáskor. Olyan is volt, hogy a lakás eladás után megnézette velem a vásárlásra kiszemelt családi házakat is, melyek közül az energetiai szempontokat is fegyelembe véve választott. Persze így nem lehet árversenyben résztvenni, de nem is ez a cél. Az ár alatti ajánlkozásokról is főleg az ügyfelektől szerzek tudomást, egyre többen vannak azok, akik nem elsősorban az ár alapján választanak tanúsítót.
Talán még nincs minden veszve…
FJ