A VGF szaklap immár két éve járja az ország nagyvárosait, és próbavásárlást (vagyis inkább ál-érdeklődést) végezve felméri, hogy mennyire segítőkészek, udvariasak, gyorsak és szakmaiak az üzletek munkatársai. Az összkép nem rossz.
Sőt, bátran mondhatjuk, hogy jó, és egyre javul – talán a mustra-körútnak is köszönhetően. De mik azok a következtetések, amelyek leszűrhetők az eddigi tapasztalatokból.
Nos, nyilvánvaló, hogy Magyarországon nincs (vagy csak minimális) klasszikus nagykereskedés, bárki bemehet egy épületgépész üzletbe, és kiszolgálják. De hát ezt eddig is tudtuk – amit a civilek nem feltétlenül tudnak, hogy annak, hogy ők vásároljanak, több okból sincs értelme. Az persze, hogy tájékozódnak, feltétlenül pozitív.
A kereskedők szinte mindegyike szakmailag felkészült, ajánl tervezőt és kivitelezőt is. Az viszont megint igaz, hogy ajánlataik összefüggenek az általuk forgalmazott berendezésekkel, illetve az egyszerűséggel és gyorsasággal és árral. Konkrétan: ha egy építkező (felújító) egy szakkereskedésben érdeklődik, akkor kereskedői tájékoztatást kap, és nem tervezőit, és a tervező szerepének fontossága sem lesz kiemelve. A rendszerszemléletet ez esetben megelőzi a konkrét elvárások teljesítése.
Várjuk olvasóink véleményét arról, hogy még mit lenne érdemes vizsgálnunk „próbavásárlás” keretében.
Néhány idei vizsgálatunkról szóló cikk:
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.